A vízirendészeti hivatásról Prohászka Richárd rendőr alezredessel, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjével beszélgettünk a Kopaszi-gáti kikötőben. A kapitányságvezető elmondta, hogyan lehet valakiből vízirendőr, és azt is megosztotta velünk, mivel telik egy napja.

 

Vízirendészként a vízi biztonságért felelnek. Többek között a hajósokon, a fürdőzőkön és a vízi sportolókon is segítenek. Mit érdemes még tudni a vízirendészek munkájáról?

 

A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság lényegében egy országos szerv. A Duna magyarországi szakaszán látjuk el feladatainkat, amely 417 folyamkilométer hosszú. És vannak még jelentősebb mellékágak is: a Szentendrei-, a Ráckevei-, a Soroksári-, a Mosoni- és a Kamarás-Duna, amelyek még hozzáadódnak ehhez, közel 300 folyamkilométeren.

 

Feladatainkat hat őrssel és három körzeti megbízotti csoporttal látjuk el, amelyek a mellékágakon működnek, illetve Baján egy különálló objektumunk is van. Az őrseink Komáromban, Nagymaroson, Budapesten, Dunaújvárosban, Pakson és Mohácson találhatók. Az őrsök közül három osztály jogállású, ami azt jelenti, hogy azokon a helyszíneken az állomány nagyobb létszámmal rendelkezik.

 

A vízirendészet egy közel 130 éves hagyományokkal rendelkező szervezet. A rendőrség megalakulása után nem sokkal, már az 1800-as évek végén megkezdődött a vízirendészeti tevékenység. Az elődeink is hasonló munkát végeztek, mint mi, csak akkor még sokkal hangsúlyosabb volt a Dunán a fürdőzés szerepe, több volt a kikötő és a teherszállítás is aktívabban működött. 

 

A speciális vízirendészeti feladatok – mint a vízimentés –, mellett a rendőrségen belül általános rendőri feladatokat is teljesítünk, például bizonyos területeket ellenőrzünk, jelen vagyunk a közterületeken, részt veszünk a csapaterős feladatokban és az egyéb BRFK által szervezett akciókban, amelyek közös rendőri fellépést igényelnek. 

 

 

Hogyan lehet bekerülni a vízirendészethez? Milyen képzettség szükséges hozzá?

 

A Legyél Te is rendőr programon keresztül lehet jelentkezni rendőr képzésre – ezzel kell indítania mindenkinek. Van 10 hónapos rendőrjárőri és 2 éves technikumi képzésünk is. A 10 hónapos egy gyorsított képzés, amely alap rendőri képesítést ad. Aki ezt elvégzi, az már el tud helyezkedni a vízirendészetnél – ha van szabad státusz, ezért célszerű már a tanulmányok alatt jelentkezni.

 

Számítunk a fiatalokra, az őrsökön már most is sok tehetséges, rátermett fiatal kolléga dolgozik.

 

Ami még fontos lehet, hogy a rendőri állás betöltéséhez középfokú végzettség szükséges. Továbbá egészségügyi, fizikai és pszichológiai követelményeknek is meg kell felelni, valamint a rendezett magánélet is elvárt. Nálunk nagyon fontos a magabiztos úszni tudás. A vízirendészetnél hasznos még a nyelvtudás is – hiszen nemzetközi vízen dolgozunk – , az angol, a német, az orosz vagy a román nyelvismeret előnyt jelenthet.

 

Az alapképzéssel kezdetben motorcsónak vezetői beosztást lehet ellátni. Ahhoz, hogy valaki önálló vízirendészeti tevékenységet folytathasson, még el kell végeznie a vízirendészeti szaktanfolyamot is, ami néhány hétből áll. Utána pedig a hajóvezetésre is van képzésünk. 

 

A hajós végzettség is előnyt jelenthet? 

 

Igen, előnyt jelent, ha valakinek van már hajós múltja, például szolgálati célú hajóvezetői, géphajóvezetői képesítése, vagy a Hajózási technikumból érkezik. Én is oda jártam egyébként, régebbi nevén a Lékai János Hajózási Szakközépiskolába. Nem elvárt a hajós előképzettség, de mindenképpen jól jön. 

 

 

Milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki jó vízirendész lehessen? Miket érdemes átgondolnia a szakma iránt érdeklődőknek, hogy közelebb kerüljenek ahhoz, hogy nekik való-e ez a pálya?

 

A rendőrökkel szemben vannak alapvető elvárások, mint az állóképesség és a monotonitástűrés.

Szükség van türelemre, és a mi munkánkban nagyon fontos az empátia is.

Kell a kitartás is, előfordulhatnak olyan intézkedési szituációk, amikor hosszabb ideig a területen tartózkodunk, úgy, hogy esetleg, nem tudunk mosdóba menni vagy étkezni. 

 

Fontos az is, hogy a víztől nem szabad, hogy féljen a vízirendőr. A mozgó járműtől való bizonytalanság és a tériszony sem szerencsés. Sajnos a munkánk során rendőrként és vízirendőrként is többször találkozunk holttestekkel. Teljes mértékben normális és érthető emberi reakció, ha valaki viszolyog ettől, de erre is fel kell készülnie annak, aki rendőr akar lenni. 

 

Milyen jó tanácsokat adna a nyári szezonra, hogy megelőzhetőek legyenek a balesetek?

 

A víz kiváló helyszín a szabadidő eltöltésére. Ha a Dunát, a Balatont, vagy bármelyik nagyobb folyónkat nézzük, esetleg a kisebb tavakat, bányatavakat, akkor nyilván jó a melegben hűsölni, a vízparton sétálgatni, vagy télen, amikor befagy a víz, rámenni a jégre. Viszont azt mindig el szoktuk mondani, hogy ezek a természetes vizek nagyon sok veszélyt is rejtenek.

 

Elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, hogy ha valakinek egészségügyi problémái vannak – ami akár rosszulléttel is járhat –, akkor nem célszerű egyedül ellátogatnia a vízhez. Ha az illető elesik vagy megsérül, abból nagyobb probléma is keletkezhet, mert hamar a vízbe kerülhet a feje és akár meg is fulladhat. 

 

A gyermekekre különösen oda kell figyelni, hiszen ők kevésbé érzik a veszélyt. Gyermekek egyedül semmiképp se menjenek a vízpartra! Az iskolás csoportoknak is azt szoktuk javasolni, hogy lehetőleg több felnőtt kísérővel menjenek kirándulni. 

 

A természetes fürdővizeket fenntartásokkal kell kezelni. Éljünk vele, használjuk ki a lehetőségeket, de ne úgy tekintsünk rájuk, mint mondjuk egy kiépített játszótérre.

 

Nagyon fontos, hogy a vízi járművel közlekedők ismerjék az adott víz sajátosságait. Vannak olyan folyószakaszok, például a Szigetközben, amelyek már szinte vadvíznek minősülnek. 

 

A vízi járműnek megfelelő technikai háttérrel kell rendelkeznie. Például egy család ne üljön bele egy kétszemélyes géphajóba, mert az túlterheli a hajót. 

 

Lényeges az is, hogy mindenki rendelkezzen azokkal a mentőeszközökkel és mentőfelszerelésekkel, amiket a hajózási szabályzat előír az adott vízi járműre. 

 

Fontos betartani, hogy Magyarországon a vízi közlekedésben az alkoholfogyasztással kapcsolatban zéró tolerancia van, függetlenül attól, hogy gépi vagy nem gépi meghajtású jármű vezetéséről van szó.

 

Az időjárási viszonyok változásával egyre inkább kalkulálni kell a rendkívüli körülményekkel. Célszerű előre tájékozódni, és megnézni az adott napra és térségre vonatkozó meteorológiai előrejelzéseket és a vízállás adatokat. A Balatonon viharjelző rendszer is működik. 

 

Fel szoktuk hívni a figyelmet a fényvédelemre és az ivóvízről való gondoskodásra is. 

 

A kutyákra is vigyázni kell! Sokan szeretik levinni sétálni a kutyájukat a vízpartra – ehhez érdemes csendesebb helyszínt választani, ami nem kijelölt fürdőhely. És nagyon kell rájuk figyelni, nehogy elsodródjanak a vízben. 

 

 

Melyek voltak az elmúlt időszak legemlékezetesebb és legtanulságosabb esetei, amikor segíteni tudtak?

 

Az életmentés kiemelt feladatunk. Havi szinten előfordul, hogy kimentünk valakit a vízből, több esetben újra is kell éleszteni.

A Police Medic képzésen az elsősegélynyújtásra is kiképezzük a kollégákat. A fővárosban és a többi őrsünkön több állatmentést is végeztünk a közelmúltban. Megtaláltunk például egy olyan kutyát is, aki Verőce környékén egy baleset miatt szaladt el, és már napok óta keresték. Az elmúlt hetekben több kisgéphajósnak is segítettünk, akik üzemanyaghiány vagy gépi hiba miatt akadtak el a közlekedésben, és nagyon hálásak voltak. 

 

Mivel a közterületek és közutak ellenőrzését is ellátjuk az illetékességi területünkön, így többször is előfordult, hogy balesetben megsérülteknek nyújtottunk segítséget. A legutóbbi nagyobb árvíznél pont egy területi ellenőrzés során észlelték a kollégák, hogy tűz keletkezett az egyik házban, és kimentették a bent tartózkodó idős személyeket.

 

Egy rendőr életében tehát számtalan szituáció akad, amikor segíteni kell. És természetesen a vízirendészet is aktívan részt vett az elmúlt időszak legnagyobb eseményében, a Hableány-katasztrófa áldozatainak mentésében. 

 

 

Hogyan lett vízirendőr és milyen út vezetett a kapitányságvezetői pozícióig? 

 

Eredetileg tengeri hajósnak készültem. A Hajózási iskolába jártam, majd teljesítettem a sorkatonai szolgálatomat. Mire végeztem, addigra viszont teljesen megváltozott a magyar tengerhajózás helyzete. Időközben meg is házasodtam, és nem szerettem volna sokat távol lenni a feleségemtől, mint amit a hajózási szakma megkövetelt volna. Olyan munkát kerestem, ami a vízhez kötődik, és tudom a megszerzett képességeimet is hasznosítani. A vízirendészetnél épp toboroztak, és jelentkeztem. Én is végigmentem minden lépésen, amiről a követelmények kapcsán beszéltünk. 

 

Pályafutásomat a nagymarosi vízirendészetnél kezdtem, ott két évig dolgoztam. Ezt követően kerültem a budapesti egységhez, ahol több mint egy évtizedet töltöttem. A pályámnak meghatározó része volt ez az időszak, amely során a rendőri munkának szinte minden részét megtapasztaltam.

Sikerült elfognom kiemelt bűncselekményt elkövetett személyeket, például bankrablókat is.

 

Ezután a BRFK központi ügyeletére kerültem bevetésirányítónak, ahol osztályvezetői szintig jutottam. 2012-ben a rendőrségen belül megalakult a tevékenységirányítási rendszer, amelynek kidolgozásával engem bízott meg az akkori rendőrfőkapitány úr. 

 

A vízirendészethez 2017-ben kanyarodott vissza a pályám, és ismét Nagymarosra kerültem, ahol kezdtem a szakmát. Majd 2018-ban felkérést kaptam a Budapesti Rendőr-főkapitányság Vízirendészeti Rendőrkapitányságának vezetői pozíciójára, amit azóta is betöltök. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon tehát lényegében már több mint 35 éve dolgozom. 

 

 

A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjeként milyen feladatai vannak? Hogy telik általában egy napja? 

 

A munkám főként abból áll, hogy összefogom a csapat, azaz a törzsállomány és az őrsök tevékenységét. A napom általában úgy indul, hogy 4:20-kor kelek. Vidéken lakom, és 6:30 körül szoktam beérni a munkahelyemre, de van, hogy már korábban is bent vagyok.

 

Először is átolvasom az anyagokat. Majd a kollégák beszámolnak az előző napról és a folyamatban lévő ügyekről. Ekkor történik az eligazítás is: Skype-on mindenki vonalban van, és közösen felkészülünk az adott napra vonatkozó, valamint a közeljövőben várható feladatokra. Ezután indítjuk a napot. 

 

A munkám nagyon sok papírmunkával is jár. Folyamatosan keletkeznek ügyek, érkeznek jelentések, kimutatások, és egyéb felterjesztések, amiket el kell olvasnom és alá kell írnom. Nagyon ritka, hogy egy nap ne történne semmi. Amikor esemény van, akkor először is vezetői körben átbeszéljük, hogy mi a teendő, majd kiadjuk a feladatokat az illetékes szerveknek. Vannak értekezletek is, ahol képviselem a vízirendészetet.

 

A munkaidő 16 óráig tart, utána hazamegyek. De ha nagyobb horderejű esemény történik, amikor intézkedni, dönteni kell, akkor folytatom a munkát. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy kiváló kollégákkal dolgozhatok együtt, akik nagyban segítik a munkámat. 

 

Mi jelentette a legnagyobb kihívást eddig a pályáján? És mi az, amit a leginkább szeret a hivatásában? 

 

Lényegében hozzá kellett szokni mindig az új feladathoz. Minden egyes állomásán a pályámnak más kihívások akadnak.

 

Talán a legnehezebb időszak az a több mint egy évtized volt, amit a kiemelt egységnél töltöttem. Ott nagyon sok veszélyes szituáció és megoldásra váró eset volt.

 

A tevékenység-irányítási központban töltött szolgálat pedig 0-24 órában működő vezetői hozzáállást kívánt meg. Napi szinten szinte percről percre pontosan kellett kezelni az ügyeket.

Az emberek megmentése és a bűnözők elfogása mindig nagy sikerélményt jelent egy rendőrnek.

 

A legbüszkébb arra vagyok, amikor vezetőként látom, hogy a beosztottak értik, szeretik és jól végzik a munkájukat. Örömmel töltött el az is, amikor a budapesti őrsünkre külföldi rendőri vezetők látogattak el, és a csodájára jártak kollégáink felkészültségének, például, hogy a női vízirendészek még a legszűkebb helyekre is tökéletesen be tudtak állni a hajóval. 

 

Hogyan tud feltöltődni, regenerálódni? Ez még a civil munkát végzők számára is sokszor kihívást jelent. Az Önök szakmájában hogyan lehetséges a kikapcsolódás?

 

A sikeres mentések, vagy más komolyabb feladatok után, ha úgy jövünk vissza, hogy minden rendben volt, az nagyon feltölti az embert. De maradhatnak nyitott helyzetek, megoldatlan ügyek is, amik frusztrálóan hatnak. Egy idő után azonban eljutottam odáig, hogy már kevésbé raktározom el a problémákat. A munkánk során annyi mindent látunk, hallunk, tapasztalunk, hogy ha mind keringene bennünk, az nem lenne egészséges. A rendőrnek meg kell tanulnia a pályája során elszakadni ezektől.

 

Nem szabad a múltban történt eseményeket pörgetni a gondolatainkban. Tehát mindig az újabb dolgokra koncentrálunk.

 

A szabadidőmben nagyon szeretek olvasni, az teljesen kikapcsol. Régebben szerettem a számítógépes játékokat is. És, ami sok mindenen átsegített, az a sport. Igyekszem minden nap valamilyen mozgást végezni. Ha fél óra vagy egy óra jut a sportra, akkor is megyek, a rendszeresség a lényeg. Szeretek futni vagy sétálni a feleségemmel. Fontosnak tartom a kikapcsolódást. Szerintem az nagyon fontos, hogy legyenek olyan pillanatok a rendőr életében, amikor nem a munkája jár az eszében.