A 2026/27-es tanévtől ismét csatlakozhatnak az Erasmus+ programhoz azoknak a magyar egyetemeknek a hallgatói, amelyek az elmúlt években kiestek az uniós rendszerből. A döntés valóban hatalmas hallgatói kört érint, a részvétel azonban továbbra sem automatikus.
Az Erasmus sok egyetemista számára éveken át ugyanúgy hozzátartozott a felsőoktatáshoz, mint a Neptun, a kreditrendszer vagy a vizsgaidőszak. Nem mindenki utazott el, de a lehetőség legalább ott volt: egy szemeszter egy külföldi egyetemen, szakmai gyakorlat másik országban, idegen nyelvű órák és néhány hónap, amikor egy fiatalnak a mosástól a hivatalos ügyekig mindent magának kellett megoldania. Aztán huszonegy magyar egyetem hallgatói számára ez az ajtó bezárult.
Az uniós tagállamok 2022 végén az átláthatósági és összeférhetetlenségi problémák miatt megtiltották, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott intézmények új uniós pénzügyi kötelezettségvállalások kedvezményezettjei legyenek. A döntés az Erasmus+ mellett a kutatást finanszírozó Horizont Európa programot is érintette.
Most ismét lehet jelentkezni.
A kormány tájékoztatása szerint a 2026/27-es tanévtől az érintett egyetemek hallgatói újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A megállapodást az alapítványi rendszer átalakítása és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tették lehetővé.
Kétszázezer érintett nem kétszázezer utazót jelent
A döntésről szóló hírekben csaknem kétszázezer hallgató szerepel. A szám önmagában könnyen azt a benyomást keltheti, hogy hamarosan ennyi magyar egyetemista csomagolhat. Természetesen nem erről van szó.
A kétszázezres nagyságrend azoknak az intézményeknek a teljes hallgatói körét jelzi, amelyek visszakapják a hozzáférést az Erasmushoz. Közülük természetesen csak egy rész pályázik majd külföldi tanulmányokra vagy szakmai gyakorlatra, és a jelentkezők közül sem jut ki mindenki.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben összesen 24 607 magyar diák és hallgató vett részt Erasmus-mobilitásban. Ebben a számban nemcsak egyetemisták, hanem általános iskolások, középiskolások és szakképzésben tanulók is szerepelnek. További több mint 11 ezer oktató és intézményi munkatárs utazott a program segítségével. A mostani változás jelentőségét tehát nem az mutatja meg, hányan ülnek repülőre már ősszel, hanem az, hogy a jelentkezés lehetősége többé nem attól függ, milyen fenntartási modellbe szervezték át évekkel korábban a hallgató egyetemét.
A visszatéréshez újra kell építeni a kapcsolatokat
Egy politikai megállapodás gyorsan bejelenthető. Egy működő hallgatói mobilitási program valamivel lassabban készül el. Az egyetemeknek partnerintézményekre, érvényes megállapodásokra, pályázati felhívásokra és kiválasztási eljárásra van szükségük. Meg kell határozniuk, mely külföldi intézményekbe, milyen szakokról és hány hallgatót tudnak küldeni. A külföldön teljesített tantárgyak elfogadását még az utazás előtt rendezni kell.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az Erasmushoz ugyanis nincs egyetlen központi jelentkezési lap, amelyet a hallgató kitölt, majd kiválasztja rajta Barcelonát vagy Berlint. A pályázást a saját egyetem nemzetközi irodáján keresztül kell elindítani. Az intézmény választja ki a résztvevőket, és az általa megkötött megállapodások határozzák meg a tényleges úti célokat.
Az Erasmus+ hivatalos tájékoztatója szerint a külföldi részképzés két hónaptól egy évig tarthat, rövid, vegyes formájú mobilitásra pedig 5–30 napra lehet utazni. A támogatás hozzájárul az út és a kinti megélhetés költségeihez, de az összeg függ a célország árszínvonalától, a távolságtól és a rendelkezésre álló kerettől. A hallgatónak ezért nemcsak azt érdemes figyelnie, mikor jelenik meg a pályázat. Azt is ki kell számolnia, mennyibe kerül a lakhatás, elegendő-e az ösztöndíj, és miből finanszírozza az első heteket, amikor már fizetni kell, de a támogatás esetleg még nem érkezett meg. Európa kinyílt. Az albérlet ettől nem lett olcsóbb.
Nemcsak egy külföldi félév került vissza
Az Erasmus legismertebb formája a külföldi egyetemi szemeszter, de a program ennél szélesebb.
Szakmai gyakorlatot, rövidebb tanulmányi utakat, doktori mobilitást, oktatói programokat és intézmények közötti együttműködéseket is támogat.
Egy hallgató számára a külföldön töltött idő nem feltétlenül azért fontos, mert odakint jobb órákra jár. Más oktatási kultúrával találkozik, idegen nyelven intézi a mindennapjait, kapcsolatokat épít, és olyan helyzetekben próbálja ki magát, amelyekre az otthoni egyetemen ritkán volna lehetősége.
A megszerzett tapasztalat később a munkaerőpiacon is használható. Nem kizárólag a nyelvtudás miatt. Aki néhány hónapot önállóan boldogult egy másik országban, rendszerint magabiztosabban mozog ismeretlen környezetben, könnyebben dolgozik nemzetközi csapatban, és kevésbé rémül meg attól, ha egy feladatnak nincs előre kiosztott megoldókulcsa. Éppen ezért volt súlyos következménye annak, hogy az egyetemek fenntartásáról szóló politikai és jogi vita végül a hallgatók lehetőségeit szűkítette. Ők nem ültek a kuratóriumokban, nem alakították ki az összeférhetetlenségi szabályokat, mégis ők maradtak ki a programból.
A bejelentés után most az egyetemeken a sor
A hozzáférés helyreállítása szükséges lépés volt, de a hallgató szempontjából az eredmény akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor megjelenik a saját egyetemének pályázata, lesz megfelelő partnerintézmény, kiszámítható támogatás és valóban elfogadják a külföldön megszerzett krediteket.
Aki már a 2026/27-es tanévben szeretne kiutazni, annak ezért már most érdemes felkeresnie az intézménye nemzetközi vagy Erasmus-irodáját.
Az egyetemek eltérő időpontokban, külön feltételekkel hirdetik meg a helyeket, a pályázatok előkészítéséhez pedig nyelvi igazolásra, tanulmányi tervre és más dokumentumokra is szükség lehet.
A nagy döntés tehát megszületett. Az Erasmus ismét elérhető azoknak a magyar egyetemistáknak is, akik az elmúlt években intézményi okokból nem pályázhattak rá. Most következik a kevésbé látványos része: lehetőséget kell csinálni a bejelentésből.
