A következő tanévben már nemcsak dolgozatok, felelések és kompetenciamérések várják a diákokat: egy új projektnapon ők is elmondhatják, mit változtatnának meg az iskolájukban. A 2026/2027-es tanév rendje emellett kevesebb mérést, kisebb adminisztrációt és nagyobb iskolai szabadságot ígér.
Lannert Judit oktatási miniszter aláírta a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendeletet. A dokumentum rögzíti a következő tanév legfontosabb időpontjait és feladatait, de a minisztérium szándékai szerint ennél többről is szól: arról, hogyan működjenek a jövő iskolái, és mekkora szerepet kaphassanak bennük maguk a diákok.
A rendelet egyik legfontosabb újdonsága, hogy a következő tanévben először rendezik meg a „Gyerekek és diákok hangja” projektnapot. Ennek célja, hogy legyen egy olyan alkalom, amikor a tanulók nemcsak részt vesznek az iskola életében, hanem el is mondhatják, mit gondolnak róla.
Egy nap, amikor a diákoké a szó
A projektnapon a diákok megfogalmazhatják, mit szeretnek az iskolájukban, mi működik szerintük jól, és mely területeken lenne szükség változtatásra. Saját ötleteikkel is előállhatnak arról, hogyan lehetne jobbá tenni az órákat, az iskolai programokat vagy akár a közösségi életet.
Az új kezdeményezés mögött az a gondolat áll, hogy az iskola ne csupán olyan hely legyen, ahol a felnőttek meghozzák a döntéseket, a diákok pedig végrehajtják azokat. A tanulók ismerik legjobban saját mindennapi tapasztalataikat: ők érzik, ha egy szabály nem működik, ha egy program valóban hasznos, vagy ha egy problémáról túl kevés szó esik – jelezte a tárcavezető.
A minisztérium szerint a projektnap nem egyszerűen egy újabb kötelező iskolai rendezvény lesz.
A cél az, hogy a tanulók megtapasztalják: véleményüknek helye van az iskolában, és a közösség ügyeinek alakításában nekik is lehet szerepük.
_
hirdetés
_
hirdetés
A közös gondolkodás ráadásul olyan készségeket fejleszthet, amelyekre az iskola után is szükség lesz. A diákok megtanulhatják világosan megfogalmazni az álláspontjukat, meghallgatni másokat, együttműködni és felelősséget vállalni egy közös döntésért.
Kevesebb kompetenciamérés vár a tanulókra
Nem a diákok nagyobb bevonása az egyetlen változás. A rendelet egyszerűsíti az országos kompetenciamérések rendszerét is. A jövőben ezek csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb vizsgált területre terjednek ki.
A változtatás célja a tanulók és az iskolák terheinek csökkentése. A kompetenciamérések feladata elvileg az, hogy megmutassák, mely területeken teljesítenek jól a diákok, és hol lenne szükség további fejlesztésre. A minisztérium álláspontja szerint
ezeknek a felméréseknek elsősorban a fejlődést kell szolgálniuk, nem pedig újabb terheket rakniuk a tanulók és a pedagógusok vállára.
Az egyszerűbb rendszer kevesebb mérési napot és kisebb szervezési feladatot jelenthet az iskoláknak. A diákok számára pedig csökkenhet azoknak a központi felméréseknek a száma, amelyekre a tanév során időt kell fordítaniuk.
Nagyobb szabadságot kapnak az iskolák
A témanapok és témahetek megszervezésében szintén nagyobb mozgásteret kapnak az intézmények. Ez azt jelenti, hogy az iskolák a korábbinál jobban figyelembe vehetik saját lehetőségeiket és a helyi közösség igényeit.
Nem mindenhol ugyanazok a kérdések a legfontosabbak. Egyes iskolákban a környezetvédelem, máshol a pénzügyi tudatosság, a pályaorientáció, a digitális biztonság vagy éppen a közösségépítés kerülhet előtérbe. A nagyobb szabadság lehetőséget ad arra, hogy az intézmények olyan programokat állítsanak össze, amelyek valóban érdeklik és érintik a tanulóikat.
A 2026/2027-es tanév rendjével a minisztérium kevesebb felesleges adminisztrációt, több intézményi bizalmat és nagyobb diákbeleszólást ígér. Az azonban, hogy mindebből mit érzékelnek majd a tanulók a hétköznapokban, elsősorban azon múlik, hogyan valósítják meg az új lehetőségeket az egyes iskolák.
