A gimnáziumokban 3582-vel kevesebben, a technikumokban és szakképző iskolákban együtt 10 865-tel többen tanulnak angolul, mint egy éve. A nyers adatoknál azonban többet mond, hogyan változott közben az egyes iskolatípusok teljes létszáma. A 2025/2026-os tanévben 198 947 gimnazista tanult angolul. Egy évvel korábban még 202 529-en voltak, vagyis 3582 diák eltűnt az angolos statisztikából.
Ebből könnyű arra jutni, hogy az angol veszített a népszerűségéből. Csakhogy ugyanebben az időszakban a gimnáziumok teljes tanulólétszáma 3405 fővel csökkent. A két szám szinte teljesen lefedi egymást. A KSH friss nyelvoktatási adatai valóban ellentétes irányt mutatnak a gimnáziumok és a szakképzés között. Az ok azonban nem egyszerűen az, hogy az egyik helyen már nem kérnek az angolból, a másikon pedig hirtelen mindenki nyelvet akar tanulni.
A gimnáziumi visszaesés jelentős része létszámkérdés. A szakképzés növekedése ennél valóságosabb változást takar.
Száz gimnazistából továbbra is majdnem kilencven tanul angolul
A gimnáziumok teljes tanulólétszáma egy év alatt 226 204-ről 222 799-re csökkent. Az angolt tanulók aránya közben 89,5-ről 89,3 százalékra változott. Ez nem fordulat. Inkább kisebb elmozdulás egy olyan iskolatípusban, ahol az angol gyakorlatilag alapnyelvnek számít.
A gimnazisták nem kezdtek tömegesen más nyelvek után nézni. Spanyolul valóban 534-gyel, olaszul pedig 404-gyel többen tanulnak, ám ezek a növekedések csak kis részét magyarázzák az angolosok fogyásának. A németet tanulók száma ráadásul még erősebben, 3644 fővel csökkent, a franciásoké pedig 471-gyel lett kevesebb. A gimnáziumi összlétszám adataival együtt nézve tehát nem az látszik, hogy a diákok elfordultak volna az angoltól. Kevesebb a gimnazista, ezért kevesebb közöttük az angolt tanuló is.
Az arány azért valamelyest mégis csökkent. Az angol az elmúlt négy tanév mindegyikében veszített néhány száz vagy néhány ezer diákot, a 2021/2022-es 204 401 fős csúcs óta összesen közel 5500-at. Egyelőre azonban ez sem nyelvválasztási lázadás, inkább lassú kopás.
A szakképzésben a tanulólétszámnál gyorsabban nőtt az angol
A technikumokban már más a helyzet. Az angolt tanulók száma egyetlen tanév alatt 172 780-ról 180 489-re emelkedett. Ez 7709 fős, 4,5 százalékos növekedés. Közben a technikumok és szakgimnáziumok teljes létszáma mindössze egy százalékkal, 224 299-ről 226 490-re bővült. Az angolosok aránya így 77-ről közel 80 százalékra nőtt. Itt már nem elég magyarázat, hogy több lett a diák. Az angol a technikumi tanulók között is nagyobb teret foglal el. Még látványosabb a változás a szakképző iskolákban. Ezekben az intézményekben 1214-gyel csökkent a teljes tanulólétszám, az angolt tanulók száma mégis 3156-tal emelkedett. Egy év alatt 50 228-ról 53 384-re.
A szakképző iskolák adataiból számolva az angolt tanulók aránya 55,2-ről 59,4 százalékra ugrott. Tíz szakképzős diákból nagyjából hat már megjelenik az angolos statisztikában.
A technikumokat és a szakképző iskolákat együtt nézve egy év alatt 10 865-tel nőtt az angolt tanulók száma. A két iskolatípus teljes létszáma eközben alig ezer fővel lett magasabb. Az emelkedés tehát a tanulói létszám változásával nem magyarázható meg.
Egy gépkönyvhöz másfajta angol kell
_
hirdetés
_
hirdetés
Az adatsor nem mondja meg, miért tanulnak többen angolul a szakképzésben. A változás ettől még beleillik abba, ami számos szakmában már régóta látható. Egy autódiagnosztikai program, egy ipari berendezés kezelőfelülete vagy egy külföldi gyártó műszaki dokumentációja gyakran nem érhető el magyarul. A turizmusban, a kereskedelemben és az informatikában még közvetlenebb a kapcsolat a nyelvtudás és a mindennapi munka között. A külföldi szakmai gyakorlatokon pedig az angol akkor is közös nyelvvé válhat, ha egyik résztvevőnek sem az az anyanyelve.
Ezekben a helyzetekben nem feltétlenül egy irodalmi szöveg elemzésére vagy hosszú esszé megírására van szükség. A diáknak meg kell értenie egy utasítást, feltennie egy pontos kérdést, esetleg elmagyaráznia, miért állt le a gép. Az angol itt kevésbé tantárgy, inkább munkaeszköz.
Ez a változás a nyelvoktatás tartalmát is próbára teszi.
Egy szakmát tanuló diáknál ugyanis nem sokat ér, ha felismeri a nyelvtani szerkezetet a feladatlapon, de a műhelyben már nem tud segítséget kérni vagy értelmezni egy hibaüzenetet.
A német továbbra is erős a szakképző iskolákban
A szakképzés nyelvi átrendeződése nem kizárólag az angolról szól. A szakképző iskolákban egyetlen év alatt 16 395-ről 18 170-re emelkedett a németet tanulók száma. Ez mintegy 11 százalékos növekedés egy olyan időszakban, amikor az intézmények teljes diáklétszáma csökkent. A technikumokban jóval kisebb az elmozdulás: 41 083 helyett 41 391 tanuló tanul németül. Az arány lényegében változatlan maradt.
A spanyol látványosabb százalékot produkált. A technikumokban több mint 25 százalékkal nőtt az ezt tanulók száma, ám a nagy ugrás a gyakorlatban 178 új diákot jelent. Országosan összesen 879 technikumi tanuló tanul spanyolul. A százalék tehát gyors növekedést mutat, a nyelv súlya továbbra is csekély. A latin és az orosz közben szinte minden iskolatípusban visszaszorult. A gimnáziumokban az oroszul tanulók száma egy év alatt közel negyedével, 3196-ról 2431-re esett. Latinul már csak 2099 gimnazista tanul.
A „folyamatos emelkedéssel” azért érdemes óvatosan bánni
A KSH táblázatának van egy fontos lábjegyzete. A szakképző intézményeknél 2023/2024-től már a szakmai idegen nyelvet és a munkavállalói idegen nyelvet tanulókat is beleszámítják az adatokba. A korábbi és az újabb évek ezért csak fenntartásokkal hasonlíthatók össze. A nagyobb szám részben azt is jelenti, hogy a statisztika már többféle nyelvi tantárgyat lát.
Az emelkedés ráadásul nem mindenhol volt folyamatos. A szakképző iskolákban 2023/2024-ben még 56 266 angolt tanuló diákot tartottak nyilván, számuk a következő tanévben 50 228-ra csökkent, majd most 53 384-re emelkedett. A jelenlegi növekedés erős, de még nem érte el a két évvel korábbi értéket. A technikumokban egyenletesebb a felfelé vezető út, bár ott is számolni kell a módszertani változással és az intézménytípus bővülő létszámával.
Az órarendben már ott van, a használható tudásról még keveset tudunk
A statisztika azt számolja meg, hány tanuló vesz részt egy adott nyelv oktatásában. Nem mutatja meg az óraszámot, a csoportok nagyságát, a nyelvtanárok elérhetőségét vagy azt, hogy a diák mire képes a tanulmányai végén. A 180 ezer angolt tanuló technikumi diák tehát önmagában még nem jelent 180 ezer, munkahelyi helyzetben magabiztosan kommunikáló fiatalt.
A friss adatokból mégis kirajzolódik valami. A gimnáziumokban az angolt tanulók számának csökkenését jórészt a fogyó diáklétszám okozza. A szakképzésben viszont akkor is nőtt az angol súlya, ha ezt a hatást kiszűrjük. A következő fontos adat már az lenne, mire jutnak vele a diákok. Megértik-e a szakmai dokumentációt, mernek-e megszólalni egy külföldi gyakorlaton, és tudják-e használni a nyelvet az első munkahelyükön? Mert az órarendben szereplő angol még tantárgy. A műhelyben használt angol már szakmai tudás.
