Rajongsz a hajókért? Mindig is vonzott a hajósok világa? Hajózási technikusként hazai és nemzetközi vizeken egyaránt hajózhatsz. A szakmáról Pauza Balázst, a BGéSZC Magyar Hajózási Technikum igazgatóját kérdeztük, aki maga is a Hajózásiban végzett, most pedig igazgatója lehet az egykori iskolájának.

Mivel foglalkozik a hajózási technikus? Mennyire más ez a szakma, mint amit a laikusok gondolhatnak róla?

A hajózási technikus a hajó kezelésében és gépeinek, berendezéseinek működtetésében vesz részt. Az érkezési, indulási, fordulási, zsilipelési, csatolási manőverekben működik közre, és professzionális módon bánik a különféle kötelekkel. Emellett a hajó tisztántartási, karbantartási és javítási feladataiban is szerepet vállal. Személyhajón az utaskezelésben játszik fontos szerepet, míg áruszállító hajón rakománykezeléssel is foglalkozik.

Mivel a hajókon általában kis létszámú személyzet dolgozik, így természetesen a vészhelyzetek során is óriási szerep hárul rá: ismeri és képes a gyakorlatban is alkalmazni a különböző vészhelyzeti elhárítási műveleteket (pl. vízből mentés, tűzoltás), ezzel biztosítva mind az utasok, mind pedig az áru és a hajó biztonságát.

Sokan azt gondolják, hogy a hajózás a végtelen szabadság, nyugalom és naplementék világa, ebben igazuk is van, ám emellett fizikai rátermettséget, felelősségtudatot és a biztonságot garantáló szabályok pontos ismeretét és betartását követeli meg a hajóstól.

Fotó: BGéSZC Magyar Hajózási Technikum

Milyen kompetenciák szükségesek a szakmához, például a műszaki és fizikai készségek vagy a nyelvtudás szempontjából?

Mivel a hajózás nemzetközi szakma (a Duna nem ér véget a határnál), ezért a legfontosabb a nyelvtudás. Iskolánkban éppen ezért két nyelv tanulása kötelező, jelenleg az angol és a német, de jövőre választható nyelvként a francia is megjelenik.

A szakma gyakorlásához elengedhetetlen továbbá a megfelelő erőnlét, az együttműködésre való képesség, de elvárás a jó kommunikációs készség is.

Nyilvánvalóan fontos a műszaki érzék, és tudni kell, hogy a hajózás nagy felelősséggel járó munka, ezért minden helyzetben a biztonságot szem előtt tartva kell munkát végezni.

Közel 60 éve képeznek hajózási szakembereket. Hogyan fejlődött a szakképzés? Milyen új technológiák jelentek meg, amire a tanulókat is felkészítik?

1968 óta, mióta iskolánk működik, sokat változott a hajózás. A Majna-Duna-csatorna 1992-es átadása egységes európai hajózási hálózatot hozott létre, az uniós csatlakozás pedig megnyitotta a határokat a magyar hajósok előtt.

A szállodahajók megjelenése óriási technológiai ugrást jelentett: automatizált vezérlés, elektronikus navigáció, digitális térképek – ezek teszik biztonságosabbá és hatékonyabbá a munkát.

Megjelentek az elektromos hajók, és elindultunk a távvezérelt hajózás irányába is. Az oktatásban kiemelt szerepet kapnak a szimulátorok.

Iskolánk saját iskolahajóval rendelkezik, kiváló hazai és külföldi kapcsolatai révén pedig a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnek meg diákjaink. Rövid távú terveinkben pedig az iskola szimulátorral történő felszerelése is szerepel.

Fotó: BGéSZC Magyar Hajózási Technikum

Melyek a gyakorlati képzés legizgalmasabb részei? Milyen helyzetekben próbálhatják ki magukat a diákok?

A legizgalmasabb a külföldi hajózási gyakorlat: nyáron több diákunk dolgozott szállodahajókon, most is vannak kint külföldi gyakorlaton.

Tavaly négyen a Karib-tengeren jártak – ez is bizonyítja, hogy aki nálunk tanul, jó eséllyel már a képzés alatt be tud kerülni a nemzetközi hajós világba.

Diákjaink körében népszerű még a Balatonon töltött gyakorlat: ki ne szeretné a naplementés túrákat vagy a discohajón való szolgálatot?!

Fotó: BGéSZC Magyar Hajózási Technikum

Hogy néz ki a szakmai vizsga?

A szakmai vizsga a 13. év végén van: először számítógépes elméleti tesztet írnak a diákok, aztán gyakorlati vizsgát tesznek az iskolahajón. Itt gépészetből, fedélzeti ismeretekből, biztonságtechnikából és kishajóvezetésből adnak számot a tudásukról.

Mennyire van kereslet hajózási szakemberekre?

Itthon is nagy a kereslet hajósokra – matrózokra, gépészekre, kormányosokra, hajóvezetőkre egyaránt. A legnagyobb munkaerőhiány azonban a nemzetközi szállodahajókon van – a cégek sorban állnak a megbízható magyar hajósokért! Ha hajós leszel, mindig lesz munkád!

Fotó: BGéSZC Magyar Hajózási Technikum

Milyen hazai és nemzetközi elhelyezkedési lehetőségek vannak a szakmában?

Hazánkban számos hajózási, hajóépítő vagy -javító cég, valamint kikötők keresnek szakembereket személy- és áruszállításra, üzemeltetésre, karbantartásra – főleg a Balatonon és a Dunán. Emellett lehetőség van a szállítmányozás és logisztika területén is munkát vállalni. Aki hajózni szeretne, választhat vízterületet (tó, folyó, tenger) és hajótípust (személy-, áruszállító) is. Nemzetközi szinten a folyami szállodahajók és európai társaságok várják a magyar hajósokat – uniós képesítéssel gyorsan indulhatsz.

Milyen karriert futottak be a volt diákok? Tudna említeni példát akár kiemelkedő pályafutásra?

Kiemelkedő pályafutásra szerencsére bőven akad példa, többen is sokra vitték. Most elsősorban azokat említeném meg, akik a hajós szakmában vagy a közlekedés területén értek el nagy sikereket: dr. Varga István például 11 éven keresztül volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának dékánja, ő tavaly köszönt le erről a pozícióról. Somlóvári László végigjárta a hajózás összes létező lépcsőfokát: matrózként kezdte, majd a Műszaki Egyetemen folyami fedélzeti tiszti végzettséget szerzett, hajóskapitány lett, később pedig a Szabadkikötő, majd a MAHART vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. De megemlíthetném Csobay Balázst, aki a Budapesti Vízirendészet vezetőhelyettese, vagy akár Turcsik Gábort, a Balatoni Hajózási Zrt. hajózási üzemeltetési igazgatóját.

Számos végzett diák szolgál szállodahajón parancsnokként, és sokaknak saját hajózási vagy szállítmányozási cégük lett. Általános igazság, hogy a hajózás vagy a tágabb értelemben vett közlekedés területén bárhová is vetődik az ember, legyen az minisztérium, egyetem, hatóság, vizsgaközpont, kikötő vagy szállodahajó, mindenhol találkozik volt Hajózásis diákkal.

Ön is a Hajózásiban tanult. Gondolta volna akkor, hogy egyszer az intézmény igazgatója lesz? Milyen érzés volt visszatérni? Milyen szakmai tantárgyakat tanít?

Én a Hajózásiba azért kerültem, mert hajós családból származom. Édesapám hajóskapitány, évtizedekig dolgozott a MAHART-nál, később saját hajózási céget alapított többedmagával – még ma is vizsgáztat a Balatonon. Hajós körökben a „Lékai” (az iskola korábbi neve) a mai napig fogalom. Ilyen háttérrel talán nem is érhetné nagyobb megtiszteltetés az embert, minthogy ennek az iskolának az igazgatója legyen.

Őszintén szólva, fel sem merült bennem a középiskolás éveim alatt, hogy igazgató is lehetnék. Az iskola elvégzése után hajóztam valamennyit, de leginkább a mérnöki tanulmányaimra koncentráltam, majd egy időre távolabb kerültem a szakmától. Csak jóval később, a tanárképzés alatt kerültem újra közel az iskolához, de még ekkor sem merült fel bennem, hogy igazgató legyek. Ebben semmi tervszerűség nem volt. Iskolaigazgatóként csak kevés órám lehet, jelenleg „Számítástechnika és infokommunikáció” tantárgyat oktatok.

Fotó: BGéSZC Magyar Hajózási Technikum

Személy szerint mit szeret a leginkább a hajózási szakmában?

Mivel már kisgyerekkoromban sok időt töltöttem hajókon és kikötőkben, nekem ez természetes közegem.

Amikor a Hajózásit kezdtem 1997-ben, már akkor azt mondták a tanáraink, hogy a hajózás a legkörnyezetbarátabb közlekedési mód, a hajózásé a jövő. Eltelt majdnem 30 év, és ez az érvelés jól öregedett: a kérdés aktuálisabb, mint valaha, a hajózásnak a zöld átállás fontos tényezőjévé kell válnia – én ebben hiszek!