Budapesten már 1700 vállalkozás vesz részt a szakmát tanuló fiatalok gyakorlati oktatásában. A gyors növekedéssel együtt a feladat is nagyobb lett: biztosítani kell, hogy a munkahely valóban képzőhely legyen, az oktatók értsenek a diákokhoz, és az SNI-tanulók se vesszenek el a rendszerben.
A duális képzés elmélete könnyen összefoglalható. A diák az iskolában megszerzi a szakmai alapokat, egy vállalkozásnál pedig megtanulja, hogyan működik mindez valódi munkahelyi környezetben. A gyakorlatban ehhez szerződés, nyilvántartás, megfelelő eszközök, felkészült oktatók, vizsgák, ellenőrzések és jó néhány olyan kérdés tartozik, amelyre egy kisebb vállalkozásnál nincs külön szakképzési osztály. Sokszor még külön ember sem.
Budapesten közben látványosan nőtt a rendszer mérete. Míg 2023-ban 857 vállalkozás 1289 telephelyen fogadott tanulókat,
2026-ra már 1700 cég és 2700 telephely vett részt a duális képzésben. A vállalkozások száma tehát három év alatt csaknem megduplázódott, a képzési helyszíneké pedig több mint kétszeresére emelkedett.
Ennek a gyorsan bővülő hálózatnak az egyik kevésbé látható szereplője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Szakképzési Irodája. Varga Zoltán irodavezető beszélt arról, hogyan változtak meg az iroda feladatai az elmúlt években. A számok mögött egyre összetettebb munka rajzolódik ki.
A céget is meg kell tanítani tanítani
Egy vállalkozás sokat tudhat a saját szakmájáról, ettől még nem válik automatikusan jó képzőhellyé. A tapasztalt szakember számára magától értetődő munkafolyamatot egy tizenévesnek lépésről lépésre kell megmutatni. Észre kell venni, mikor nem érti a feladatot, mikor fél kérdezni, és mikor van szüksége több gyakorlásra. A munkadarab hibáját viszonylag egyszerű megmutatni. A szakmai önbizalmat már nehezebb helyreállítani.
Varga Zoltán szerint a duális oktatás minőségét alapvetően a tanulókkal foglalkozó szakemberek felkészültsége határozza meg. A kamara ezért pedagógiai, kommunikációs, vállalkozási és szakképzési témájú képzéseket szervez számukra, amelyeken évente jellemzően 100–150 szakember vesz részt.
A cégek gyakorlati segítséget is kapnak.
A BKIK konzultációkkal, tanévkezdési segédletekkel, kiadványokkal és digitális tartalmakkal támogatja őket, emellett eligazítást ad a szakképzési munkaszerződésekkel, az adókedvezményekkel, a KRÉTA használatával és a NAV-ellenőrzésekkel kapcsolatos kérdésekben.
Ezek közül egyik sem olyan látványos, mint amikor egy diák először kapcsol be egy gépet a műhelyben. Nélkülük azonban könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozás szívesen fogadna tanulót, de elakad a szabályok és adminisztratív kötelezettségek között.
A kamara hatósági feladatokat is ellát. Nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a duális képzőhelyeket, valamint részt vesz a vizsgák lebonyolításában. A 2024/2025-ös tanévben 1174 szakmai vizsgára delegált vizsgafelügyelőt, és közel ugyanennyi ágazati alapvizsgához biztosított vizsgaelnököt.
A diák elsősorban szakmát akar tanulni
A BKIK 2023 végén több mint hatezer, Budapesten tanuló fiatalt kérdezett meg a duális képzésben szerzett tapasztalatairól. A válaszok meglehetősen józan elvárásokat mutattak.
A tanulók számára a képzőhely kiválasztásakor az volt a legfontosabb, hogy megfelelően készítsék fel őket a szakmai vizsgára. Sokan abban is bíztak, hogy a bizonyítvány megszerzése után munkavállalóként maradhatnak a vállalkozásnál.
_
hirdetés
_
hirdetés
A diák tehát nem csupán gyakorlati helyet keres. Használható tudást és lehetőleg kiszámítható folytatást szeretne.
Ez a vállalkozások érdeke is. A duális képzés akkor működik igazán jól, ha a cég nem néhány hónapra érkező tanulóként tekint a fiatalra, hanem lehetséges későbbi munkatársként. Mire végez, ismeri a technológiát, a munkafolyamatokat és a kollégákat. A vállalat pedig már jóval a munkaszerződés aláírása előtt képet kap a tudásáról, a hozzáállásáról és arról, mennyire lehet rá számítani.
Budapesten több ágazat küzd szakemberhiánnyal. A duális képzés kínálhat utánpótlást, de csak akkor, ha a fiatal valóban fejlődik a képzőhelyen. A puszta jelenléte egyik fél problémáját sem oldja meg.
Egyre több SNI-tanuló érkezik a szakképzésbe
A fővárosi szakképzés változásai közül különösen fontos a sajátos nevelési igényű tanulók arányának emelkedése. Ők ugyanúgy szakmát, munkát és önálló életet szeretnének, a képzésükhöz azonban gyakran más módszerekre, több figyelemre és az iskola, a család, illetve a duális képzőhely szorosabb együttműködésére van szükség. A vállalati szakember ettől könnyen bizonytalan helyzetbe kerülhet. Tudja, hogyan kell megtanítani egy műveletet, de nem feltétlenül ismeri fel, miért nem működik a megszokott magyarázat egy adott tanulónál. A jó szándék fontos, módszertani tudás nélkül azonban kevés.
A BKIK 2024-ben ezért bevitte az SNI-tanulók duális képzésének kérdését az ágazati munkacsoportokba. Budapesti szakképző intézmények bevonásával olyan összefoglaló is készült, amely SNI-kategóriák szerint mutatja meg a fiataloknak és családjaiknak, hogy milyen szakmák és intézmények jöhetnek szóba.
2026-ban elindult a kamara első, kifejezetten duális képzőhelyek számára kidolgozott SNI-módszertani és gyakorlati képzése is.
Ez már túlmutat az általános érzékenyítésen: azoknak ad használható segítséget, akik naponta dolgoznak együtt az érintett fiatalokkal.
A pályaválasztáshoz nem elég egy szakmalista
A kamara munkájának másik fejlődő területe a pályaorientáció. A BKIK programjai 2022-ben 1800 tanulót értek el, egy évvel később már ötezret. 2025-ben 5500, jellemzően hatodik–nyolcadik évfolyamos budapesti diák kapott segítséget. A programok osztályfőnöki órákon, pályaorientációs napokon, szülői értekezleteken, kiállításokon, üzem- és tanműhely-látogatásokon jelennek meg. A kamara saját eszközöket is fejlesztett. „A profi játékos” című kiadvány a továbbtanulási lehetőségeket mutatja be, a Karakter Puzzle kártyajáték pedig az önismeretet, valamint a karrier- és életúttervezést segíti.
Az osztályfőnököknek létrehozott OfőCafé rövid, közérthető tájékoztatást ad a szakképzés rendszeréről. Ez azért sem mellékes, mert a pályaválasztás előtt álló családok gyakran éppen attól a pedagógustól kérnek tanácsot, akinek egyszerre kellene követnie a képzési rendszer változásait, ismernie az intézményeket, és valamennyire még a budapesti munkaerőpiacot is átlátnia.
A BKIK gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok számára is indított pilotprogramot a Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézménnyel. Ebben a diákok támogatása mellett az őket segítő nevelők felkészítése is szerepet kap.
A kamarai szakképzési munka régebben leginkább a nyilvántartásokhoz, ellenőrzésekhez és vizsgákhoz kapcsolódott. Ezek a feladatok megmaradtak, de melléjük kutatás, módszertani fejlesztés, pályaorientáció, tehetséggondozás és a különleges támogatást igénylő tanulók segítése épült.
A budapesti duális képzés ma már 2700 telephelyen zajlik. Ennyi helyszínen természetesen nem lehet minden nap ugyanazt a minőséget garantálni. A rendszer értékét végül az dönti el, mi történik a diákkal a műhelyben, az üzletben, az irodában vagy a konyhában. Az viszont egyre kevésbé bízható a véletlenre, hogy ott akad-e valaki, aki a szakma mellett tanítani is tud.
