Szeptember 1-jén ismét megtelnek az iskolák, a következő hónapok azonban nem csupán a tanórákról szólnak majd. A 2026/2027-es tanév kevesebb tanítási napot, több hosszabb pihenőt, felvételiket, érettségiket, országos méréseket és új oktatási elképzeléseket is tartogat. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat és változásokat, amelyeket diákként és szülőként érdemes már most beírni a naptárba.

 

Indul a visszaszámlálás

 

A nyári szünet utolsó napjaihoz érkeztünk: a 2026/2027-es tanév szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2027. június 18-án, pénteken ér véget. A köznevelésben összesen 180 tanítási nappal kell számolni, ami valamivel kevesebb az elmúlt években megszokottnál.

 

A végzősök természetesen hamarabb búcsút inthetnek a tantermeknek. A középfokú iskolák befejező évfolyamain április 30-án lesz az utolsó tanítási nap, a két évfolyamos részszakmára felkészítő szakiskolákban pedig május 28-án fejeződik be a tanítás. A technikumok 12. évfolyamaira a szakképzés külön szabályai vonatkoznak.

 

 

A tanév rendjéről szóló rendelet arra az esetre is kitér, ha valamilyen rendkívüli esemény miatt tanítási napok maradnának el. A tanév lezárását, a diákok értékelését és a következő évfolyamba lépését akkor sem lehet megakadályozni, ha a kiesett napokat nem sikerül maradéktalanul bepótolni. Indokolt esetben az elmaradt tananyag feldolgozása a 2027/2028-as tanévben is folytatható.

 

Az iskolák a tanév lezárása után – a fenntartó beleegyezésével és a szükséges feltételek megteremtésével – olyan foglalkozásokat is szervezhetnek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a pedagógiai programhoz.

 

Nemcsak a diákok, hanem a tantestületek számára is tartogat határidőket a tanév. Az első félév, illetve a teljes tanítási év utolsó napját követő 15 napon belül a nevelőtestületnek értékelnie kell az elvégzett pedagógiai munkát és annak eredményességét. Az erről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul a fenntartónak is meg kell küldeni. A középiskolákban az értékelés időpontját a május–júniusi szóbeli érettségi vizsgaidőszak utolsó napjához is igazítani kell.

 

Három nagy pihenő

 

A tanév egyik legfontosabb kérdése természetesen az, mikor nem kell iskolába menni. Három hosszabb szünet vár rátok.

 

 Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. lesz, az iskolapadokba pedig november 2-án kell visszaülni. Ez öt szabadnapot jelent.

 A téli szünet december 18. után kezdődik, és 2027. január 4-én folytatódik a tanítás: a nyolc szabadnap a hétvégékkel együtt összesen 16 napos otthonlétet hoz.

 A tavaszi szünet március 24. után indul, az első tanítási nap pedig április 5. lesz, vagyis ekkor is öt szabadnappal lehet számolni.

 

Az intézmények meghatározott feltételekkel eltérhetnek a központilag kijelölt időpontoktól. A tanév első és utolsó napjára azonban nem tehetnek szünetet vagy tanítás nélküli munkanapot. A nemzetiségi oktatást végző intézmények a közösségi hagyományokhoz igazodva szintén módosíthatják a szünetek idejét.

 

Az iskolák öt tanítás nélküli munkanappal gazdálkodhatnak, amelyek közül egynek a programjáról a diákönkormányzat dönthet. Emellett 2027. május 3. és 7. között a gimnáziumokban, valamint a szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán lehetőség lesz tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésére. Ez azonban csak lehetőség: nem jelenti azt, hogy minden érintett intézményben automatikusan online oktatásra állnak át.

 

A tanév során több tematikus program is kimozdíthatja a diákokat a megszokott órarendből. A „diákok hangja” témanapot az iskola által kiválasztott napon, szeptember 14. és október 22. között lehet megtartani. A magyar diáksport napja szeptember 25-re esik, a pályaorientációs témanap időpontjáról pedig maguk az intézmények dönthetnek.

 

Tavasszal három kiemelt témahét következik: a pénzügyi ismeretekkel foglalkozó PÉNZ7 március 1–5., a digitális témahét április 5–9., a fenntarthatósági témahét pedig április 19–23. között lesz. Az iskolák saját munkatervük alapján csatlakozhatnak a programokhoz, és az ezekhez kapcsolódó tanórákat, foglalkozásokat is a témahetek keretében tarthatják meg.

 

Felvételik, érettségik, mérések

 

A középiskolába készülők számára már ősszel elkezdődik a felvételi időszak.

 

A központi írásbeli vizsgára december 1-ig lehet jelentkezni, a vizsgát 2027. január 23-án, a pótló írásbelit pedig február 3-án tartják.

 

Az Arany János Tehetséggondozó Programra december 9-ig, az Arany János Kollégiumi Programra pedig január 17-ig lehet pályázni. A középiskolák május 7-ig értesítik a jelentkezőket a felvételi eredményéről. A rendkívüli felvételi eljárás május 10. és 21. között zajlik, a középiskolai beiratkozást pedig június 24–25-én tartják. A leendő elsősöket 2027. április 22-én és 23-án lehet beíratni az általános iskolákba.

 

Az érettségizőknek szintén több fontos dátumot érdemes megjegyezniük. A 2026-os őszi érettségi írásbeli vizsgái október 12. és 22. között lesznek. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 5–9., a középszintűeket november 16–20. között rendezik meg.

 

A tavaszi érettségi írásbeli szakasza 2027. május 3-tól 24-ig tart. Az emelt szintű szóbelik június 2–9., a középszintűek június 14–30. között következnek.

 

Az országos mérések több évfolyamot is érintenek. A negyedikesek szövegértésből és matematikából adnak számot a tudásukról, a 6., 8. és 10. évfolyamosokat pedig szövegértésből, matematikából, természettudományból, valamint idegen és célnyelvből mérik fel. A digitális méréseket március 22. és május 28. között tartják, a pontos időpontokat az Oktatási Hivatal jelöli ki.

 

Az első és második osztályosoknál azt vizsgálják, mely alapkészségek fejlesztésére van szükség, a nyolcadikosok esetében pedig a pályaválasztást megalapozó kompetenciák kerülnek előtérbe. A tanulók fizikai állapotának felmérése január 8-tól május 5-ig tart, az eredményeket június 11-ig kell rögzíteni.

 

Az iskolákra mindeközben több adminisztratív feladat és szakmai ellenőrzés is vár. A mérési adatokat és a kapcsolódó információkat előre meghatározott határidőkre kell feltölteniük, a kisebb évfolyamok célzott vizsgálatait pedig már 2026 őszén, illetve decemberében el kell végezniük.

 

 

Az Oktatási Hivatal 2027. január 4. és április 30. között ellenőrzi, hogy az intézmények megfelelően végrehajtották és dokumentálták-e a fenntartói intézkedési tervekben előírtakat. Az erről készült jelentést augusztus 27-ig kell eljuttatni a köznevelésért felelős miniszterhez.

 

Ez lesz a szakképzésben

 

A szakképző intézményekben szeptember 1-jén kezdődik és 2027. június 15-én ér véget a tanítási év, amely 177 tanítási napból áll. A végzős évfolyamokon április 30-án fejeződik be a tanítás, az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványokat pedig május 3-ig kell kiállítani.

 

A technikumok 12. évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása ugyancsak április 30-ig tart. Az ezt követő időszakot a tanév végéig egyéni vagy csoportos érettségi felkészítésre kell fordítani. A szakképzésben az első félév január 22-én zárul, a félévi értesítőket pedig január 29-ig kell kiosztani.

 

A szünetek időpontjai megegyeznek a köznevelésben meghatározott dátumokkal. A szakképző intézményekben is öt tanítás nélküli munkanap lesz, amelyek közül egyet kötelezően pályaorientációra kell felhasználni, egy másik nap programjáról pedig a diákönkormányzat dönthet. A központi időpontoktól nemzetiségi, anyaországi vagy egyházi ünnepek miatt itt is el lehet térni.

 

A szakmai vizsgákat három időszakban rendezik meg: az őszi vizsgaidőszak 2026. október 5-én, a február–márciusi 2027. február 1-jén, a május–júniusi pedig május 3-án kezdődik.

 

Reform indul, kérdőjelekkel

 

Az új tanév az oktatás irányításában is változást hoz, hiszen az oktatás- és gyermekügy önálló minisztériumot kapott. Ettől a területre irányuló nagyobb figyelmet várnak, a tervezett reformok körül azonban már most komoly szakmai vita alakult ki.

 

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomaggal csökkentené az alsó tagozatosok terheit, és gyermekközpontúbbá tenné az oktatást. Felmerült a rugalmasabb iskolakezdés, a 35 perces tanórák, a hosszabb szünetek, a kevesebb házi feladat, valamint a projektalapú és tapasztalati tanulás erősítése. Több szerepet kaphatna a mozgás, a művészet, a játék és a személyre szabott értékelés is. Az iskolák meghatározott keretek között maguk dönthetnének arról, mely elemeket és milyen formában alkalmazzák.

 

A szülők és a pedagógusok alapvetően kedvezően fogadták az elképzeléseket, de több gyakorlati problémára is felhívták a figyelmet.

 

A legfontosabb ezek közül, hogy a kötelező tananyag mennyisége egyelőre nem csökkenne, így például a rövidebb tanórák vagy a több játékos foglalkozás nehezen férhetne bele a jelenlegi rendszerbe.

 

A Szülői Hang és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a változtatásokhoz elegendő pedagógusra és segítő szakemberre, megfelelő finanszírozásra, munkaidőre és nagyobb intézményi önállóságra lenne szükség. Arra is figyelmeztettek, hogy az új feladatok nem növelhetik tovább a tanárok adminisztrációját és díjazás nélküli munkaterheit.

 

A Szülői Hang a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban is csalódottságát fejezte ki. A szervezet üdvözölte az iskolai autonómia erősítését, a nevelőtestületek egyes jogköreinek visszaadását és a pedagógusok sztrájkjogának helyreállítását. Azt viszont kifogásolta, hogy az igazgatói pályázatoknál nem állították vissza a szülők véleményezési jogát.

 

 

A szervezet szerint a családokat valódi partnerként kellene bevonni az iskola működését meghatározó döntésekbe, az igazgatói pályázatokat pedig átláthatóbbá kellene tenni. Problémásnak tartják azt is, hogy a sztrájkok idején biztosítandó gyermekfelügyelethez kapcsolódó hiányzások szabályozása nem vált egyértelműbbé.

 

A Civil Közoktatási Platform szintén úgy látja, hogy bár a tanév rendjéről széles körű egyeztetés zajlott, javaslataik többsége végül kimaradt a szabályozásból. Nem változott érdemben a kompetenciamérések, az alsó tagozatos vizsgálatok és a pályaorientációs mérés rendszere, ahogyan a szakképzésben az érettségi miatti tanítási szünet szabályozása sem.

 

A platform szerint a köznevelési törvényből továbbra is hiányoznak a szülők, a diákok és az intézményi tanácsok erősebb jogosítványai, valamint az igazgatói pályázatok átláthatóságát biztosító garanciák.

 

A civil és szakmai szervezetek tehát elsősorban nem a reform irányát vitatják. Azt szeretnék, hogy a változtatásokhoz megfelelő erőforrások és valódi társadalmi párbeszéd társuljon. Fontosnak tartják azt is, hogy a minisztérium világosan közölje, mely javaslatokat fogadta el, melyeket halasztotta későbbre, és miért maradtak ki bizonyos kezdeményezések.

 

A reformfolyamat tehát elindult, a működőképes és minden érintett számára elfogadható rendszer kialakításához azonban még hosszú egyeztetésekre lesz szükség. Egyvalami már biztos: a 2026/2027-es tanév menetrendje eldőlt, így most már csak a füzeteket, az órarendet és a fontos dátumokat kell előkészíteni.