Januártól megszűnhet a kancellári rendszer a szakképzési centrumokban, a szakmai és gazdasági felelősség pedig egyetlen főigazgató kezébe kerülhet. Az új vezetőket országos pályázaton választják ki, amelynek előzetes részleteit már közzétette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.

A szakképzési centrum főigazgatói posztjára pályázóknak ezúttal nem lesz elegendő egy gondosan összeállított önéletrajz, néhány vezetői közhely és az ígéret, hogy tovább erősítik az intézmény szakmai színvonalát. A jelentkezőnek adatokkal alátámasztott vezetői programot kell készítenie, be kell mutatnia legalább két mérhető korábbi eredményét, referenciaszemélyeket kell megneveznie, majd – ha bekerül a centrumonként kiválasztott legfeljebb három jelölt közé – írásos esettanulmány, rögtönzéses helyzetgyakorlat és kompetenciainterjú vár rá. A kiválasztás tétje a szokásosnál is nagyobb. A tervezett új rendszerben ugyanis nem pusztán új vezetőket keresnek. Maga a főigazgatói munkakör is megváltozik.

Egyetlen emberhez kerül a szakma és a gazdálkodás

A szakképzési centrumokat jelenleg két vezető irányítja. A főigazgató elsősorban a szakmai oktatásért és a centrumhoz tartozó intézmények alapfeladatainak ellátásáért felel, a kancellár pedig a törvényes működésért, a gazdálkodásért és az intézményrendszer üzemeltetéséért. Ez a kettős vezetés 2019-ben jelent meg a szakképzésben. Bevezetésekor a professzionális gazdálkodást, az átláthatóbb működést és a menedzserszemlélet erősítését várták tőle. Hét évvel később már az egyszerűbb irányítástól várják ugyanezt.

A kormány törvénymódosítási terve szerint 2027. január 1-jén megszűnik a kancellári munkakör. A kancellár feladatait az új főigazgató veszi át, aki így egyszerre felel majd a centrum szakmai munkájáért, jogszerű működéséért, gazdálkodásáért és a rábízott vagyonért.

A változás papíron megszünteti a párhuzamos vezetést és egyértelműbbé teszi, kinél van a döntés és a felelősség. Gyorsabbá is teheti a működést: nem kell minden fontosabb ügyben két, eltérő feladatkörrel és jogosítvánnyal rendelkező vezető álláspontját összehangolni.

Cserébe a következő főigazgatóknak olyan területeket kell majd egyben tartaniuk, amelyekhez eddig két felsővezető tartozott. Nemcsak az oktatás, a duális képzés vagy a vállalati kapcsolatok felől kell ismerniük a centrumot, hanem költségvetésben, működtetésben és vagyongazdálkodásban is otthonosan kell mozogniuk. A kiírásból ennek megfelelően nem egy kiemelkedő oktatót vagy jó gazdasági vezetőt rajzolódik ki ideális jelöltként, hanem valaki, akinek mindkét világban működnie kell.

Harmincezer karakterben kell megtervezni egy centrum jövőjét

A pályázat központi eleme egy legfeljebb tízoldalas, szóközökkel együtt legfeljebb 30 ezer karakteres vezetői program lesz. Ebben a jelentkezőnek nem általánosságban kell írnia a szakképzés fontosságáról, hanem az adott centrum és intézményhálózat működését kell elemeznie. A programban helyet kell kapnia az iskolák szakmai támogatásának, a gazdálkodási és intézményirányítási együttműködésnek, az innovációnak, a vállalati és más partnerkapcsolatok fejlesztésének, valamint a szervezeti működésről alkotott elképzeléseknek. A pályázónak három–öt konkrét célt és azokhoz kapcsolódó eredménymutatót is meg kell neveznie.

Ez utóbbi a kiírás egyik lényeges részlete. Egy vállalás akkor mérhető, ha néhány év múlva eldönthető róla, teljesült-e. A „képzés színvonalának emelése” jól hangzik, de önmagában semmit nem lehet számon kérni rajta. Más a helyzet, ha valaki a lemorzsolódás csökkentését, a duális képzésben részt vevő tanulók arányának növelését vagy a vizsgaeredmények javítását vállalja, és ehhez számokat is rendel.

A pályázóknak az önéletrajzukban legalább két korábbi, mérhető vezetői eredményt is fel kell tüntetniük. Emellett két olyan referenciaszemélyt kell megnevezniük, aki közvetlenül ismeri a vezetői működésüket.

Az előzetes tájékoztató alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és nemzetbiztonsági ellenőrzéssel is számolniuk kell.

Az iskolaigazgatók is elolvassák a terveket

A beérkező pályázatokat először formai és jogosultsági szempontból vizsgálják meg. Hiányos anyag esetén lehetőség lesz hiánypótlásra. Az érvényes vezetői programokat ezután – a pályázó nevével együtt – megkapják az adott centrumhoz tartozó szakképző intézmények igazgatói. A belőlük álló véleményező kollégiumnak tizenöt napja lesz arra, hogy előre meghatározott szempontok alapján kialakítsa álláspontját.

Ez több a vezetői pályázatoknál megszokott teljes intézményi csendnél, de kevesebb annál, mintha az iskolák maguk választhatnák meg a centrum vezetőjét. Az igazgatók véleménye bekerül az értékelésbe, a kinevezésről azonban nem ők döntenek.

A dokumentumalapú előértékelést egy öttagú bizottság végzi, amelyben a minisztérium delegáltjai és szakmai szakértők kapnak helyet. Többek között a stratégiai gondolkodást, az adatelemzési készséget, az intézményfenntartói és szakpolitikai tudást, a gazdálkodási tapasztalatot, valamint az integritást vizsgálják. Centrumonként legfeljebb három jelentkező juthat tovább a személyes fordulóba.

Vezetői vizsga a hagyományos állásinterjú helyett

A személyes meghallgatás három részből áll majd. Először egy konkrét vezetői döntést igénylő esetet kell írásban feldolgozni, majd a megoldást szóban bemutatni. Ezután következik az érintetti szimuláció. A rögtönzéses szerepgyakorlatban azt figyeli a bizottság, hogyan tárgyal a pályázó és miként kezel egy konfliktust. A feladat közel állhat ahhoz, amivel egy centrumvezető valóban találkozik: eltérő intézményi érdekeket, gazdasági szempontokat vagy éppen egy vállalati partner igényeit kell összeegyeztetnie. A harmadik elem a kompetenciainterjú, amelyben korábbi vezetői döntésekről, magatartásról és együttműködési képességről kérdezik a jelöltet.

A módszer inkább emlékeztet egy nagyvállalati vezetőkiválasztásra, mint a közszférában megszokott pályázati meghallgatásra.

Legalábbis a tervezet alapján valóban arra próbál választ keresni, hogyan működik valaki döntési helyzetben, nem csupán arra, milyen dokumentumokat tudott összegyűjteni. Az értékelő bizottság végül indokolt rangsort készít. A kinevezésről az oktatási és gyermekügyi miniszter dönt, aki nem lesz köteles automatikusan az igazgatói kollégium által legjobbnak tartott jelöltet választani. Az eljárás bármely szakaszában eredménytelennek is nyilvánítható, ilyenkor új pályázatot kell kiírni.

Október közepéig lehet majd jelentkezni

A minisztérium előzetes tájékoztatója szerint

a pályázatok beadási határideje várhatóan 2026. október 15-én 23:59 lesz. A kiválasztási folyamat október 16. és december 7. között zajlik, a munkaszerződéseket pedig december végéig köthetik meg.

Az új főigazgatók legfeljebb öt évre szóló, határozott idejű munkaviszonyban, 2027. január 1-jén kezdhetik meg munkájukat.

Ezek egyelőre tervezett időpontok. Az eljárás elindításához az Országgyűlésnek el kell fogadnia a szakképzési törvény módosítását, majd a kapcsolódó kormányrendeletet is hozzá kell igazítani az új rendszerhez. A pályázatokat csak ezután teszik közzé a Közszolgállás portálon, az NSZFH honlapján és az érintett centrumok oldalain. A minisztérium külön felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentkezéseket csak a hivatalos kiírás megjelenése után szabad benyújtani.

A kiválasztási rendszer részletesebb lett, a felelősség viszont sokkal koncentráltabb. Januártól egyetlen embernek kell majd szakmai irányt adnia az intézményhálózatnak, figyelnie a térség munkaerőpiacát, működtetnie a centrumot és felelnie annak gazdálkodásáért. A helyzetgyakorlat a pályázaton véget ér. A valódi 2027. január 1-jén kezdődik.