A kompetenciamérés az elmúlt években lassan mindenkinek a könyökén jött ki. Túl sok évfolyam, túl sok mérés, túl sok plusz teher, miközben a diák, a tanár és a szülő sem nagyon látta, pontosan mitől lesz ez az egész jobb. A mostani tervezet alapján a kormány ezen változtatna: a 2026/2027-es tanévtől egyszerűbb, szűkebb rendszer jöhet, amely részben visszatér a 2022 előtti gyakorlathoz.
A legfontosabb változás, hogy megszűnnének a páratlan évfolyamok mérései, és kivezetnék a történelem, valamint a digitális kultúra kompetenciamérését is.
A tervezet szerint 2027-ben a negyedikeseknek szövegértésből és matematikából kellene mérésen részt venniük, a 6., 8. és 10. évfolyamon pedig szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelv és célnyelv maradna a rendszerben. A mérések időszaka 2027. március 22. és május 28. közé esne.
A szakképzés szempontjából ez azért fontos, mert a tizedik évfolyam továbbra is benne marad a rendszerben, vagyis a technikumi és szakgimnáziumi tanulók nem ússzák meg a kompetenciamérést, csak éppen szűkebb tartalommal. A tervezet külö rögzíti azt is, hogy
szakgimnáziumban a 10. évfolyamon a természettudományos mérést csak akkor kell megszervezni, ha a tanulók az adott évfolyamon ténylegesen tanulják ezt a tantárgyat.
Ez már valamivel életszerűbb megközelítés annál, mint amikor mindenkire ugyanazt húzzák rá, függetlenül attól, milyen képzési útvonalon halad.
A mostani lépés egyébként nem a semmiből jön. A 2022-es átalakítás volt az a nagy fordulat, amikor a digitális mérés, a jóval szélesebb évfolyami lefedettség és a több tantárgyas modell lett az új norma. Később még az is felmerült, hogy a mérések eredményeit osztályzatként is használhatnák, sőt ezek akár az év végi jegyekbe vagy a gimnáziumi felvételibe is beszámíthatnának, de ebből akkora tiltakozás lett, hogy a Belügyminisztérium végül visszakozott.
Az új tervezet tehát nem finomhangolás, hanem irányváltás.
_
hirdetés
_
hirdetés
Ezt erősíti az is, hogy Lannert Judit miniszter már korábban arról beszélt: vissza kell állítani a kompetenciamérés korábbi logikáját, vagyis a 6., 8. és 10. évfolyam három fő kompetenciaterületre épülő rendszerét, a többi mérést pedig ki kell vezetni. A most társadalmi egyeztetésre bocsátott tanévrendi tervezet ezt nagyjából végre is hajtja. A társadalmi egyeztetés június 23-án zárult le.
A történetnek azonban van egy másik fele is, ami kevésbé látványos, de sokkal keményebb. A tervezet szerint 2027. január 4. és április 30. között az Oktatási Hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálná azokat a fenntartókat, amelyeknél korábban már fenntartói intézkedési tervet kellett készíteni a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt. Magyarul: miközben kevesebb lesz a mérés,
az ellenőrzés ott szigorodhat, ahol hosszabb ideje nem sikerül érdemi javulást elérni.
A jelenlegi szabályok szerint az OH először figyelmezteti azokat az intézményeket, ahol a tanulók legalább fele nem éri el az előírt szintet szövegértésből és matematikából. Ezután az iskola intézkedési tervet készít, majd ha három év alatt sincs javulás, a fenntartónak is külön tervet kell kidolgoznia és jóváhagyatnia. Az új tervezet ezt a rendszert nem eltörli, hanem pontosabban ütemezi és konkrétabban ellenőrzi.
Közben a 2025/2026-os tanévi mérés már lezajlott: az Oktatási Hivatal szerint 2026. március 23. és május 29. között több mint 607 ezer 4–11. évfolyamos diák vett részt rajta, összesen több mint 2,7 millió mérési eseménnyel. Vagyis egy kifejezetten nagy rendszerről beszélünk, amelynek most nemcsak a tartalma, hanem a szerepe is újraértelmeződik.
A lényeg röviden az, hogy a kompetenciamérés nem tűnik el, csak karcsúbb lesz. A szakképzésben marad a tizedik évfolyamos mérés, de kevesebb tantárgyi teherrel. Cserébe ott, ahol a számok régóta gyengék, a fenntartók és az intézmények nehezebben tudják majd elsumákolni, hogy történik-e valódi javulás. Ez pedig már nem csak adminisztratív változás, hanem elég világos üzenet is az iskoláknak.
