A helyszínelő felbontja a steril csomagot, előveszi a vattapálcikát, végighúzza egy pohár peremén, majd gondosan elteszi. A logika megnyugtatóan egyszerű: ami a pálcikára került, az ott volt a helyszínen.

Egy nő, akit senki sem látott

1993-ban a németországi Idar-Obersteinben meggyilkoltak egy 62 éves nőt. A helyszínen talált csésze pereméről később női DNS-t mutattak ki. A profil nem szerepelt az adatbázisban.

Aztán újra felbukkant. Egy másik gyilkosság helyszínén. Egy heroinos fecskendőn. Egy feltört lakókocsinál maradt kekszdarabon. Egy franciaországi rablás során használt játék pisztolyon. Betöréseknél, lopásoknál és olyan ügyekben, amelyek között a DNS-en kívül semmilyen értelmes kapcsolat nem látszott.

Az elkövetői profil úgy festett, mintha valaki több különböző bűnügyi aktát véletlenül összetűzött volna.

Az ismeretlen nő látszólag gyilkolt, droghasználók között mozgott, alkalmi betöréseket vállalt, ékszerkereskedőket rabolt ki, és közben Németország, Ausztria és Franciaország között ingázott.

Az állítólagos társai folyton változtak. Akiket elfogtak, rendszerint azt mondták, fogalmuk sincs, kiről beszélnek a rendőrök. A nőről nem készült használható személyleírás, és egyetlen kamerafelvételen sem szerepelt.

A DNS-e viszont rendületlenül dolgozott helyette. A laboreredménynek komoly tekintélye van. Fehér köpeny képében érkezik, számokkal, grafikonokkal és nehezen kimondható rövidítésekkel. Könnyű többet belelátni annál, amit valójában bizonyít.

A nem létező elkövető fantomképe

Heilbronn: ahol komolyra fordult a történet

2007. április 25-én Heilbronnban szolgálati autójukban támadtak rá két rendőrre. A 22 éves Michèle Kiesewettert agyonlőtték, kollégája súlyosan megsebesült. Az autóból vett egyik mintában újra megtalálták az ismeretlen nő DNS-ét. Ettől kezdve már nem különös betörések és egymáshoz nehezen illeszthető ügyek lógtak a profilon. A „heilbronni fantomot” egy rendőr meggyilkolásával is összefüggésbe hozták.

Külön nyomozócsoport kereste, a nyomravezetői díjat 300 ezer euróra emelték.

_

hirdetés

_

hirdetés

A rendőrség nyolc év alatt mintegy kétmillió eurót és több mint 16 ezer túlórát fordított a nő felkutatására. Genetikai profilját több mint negyven bűnüggyel hozták kapcsolatba. A listán hat gyilkosság is szerepelt. A nyomozók egyre nagyobb történetet építettek a DNS köré. Minden új találat megerősítésnek látszott, miközben valójában ugyanaz a hiba ismétlődött meg.

Egy férfi iratai között is előkerült

A történet 2009 márciusában kezdett szétesni. A hatóságok egy megégett holttestet próbáltak azonosítani. Úgy vélték, egy 2002-ben eltűnt férfi menedékkérő maradványait találták meg, ezért a korábban rögzített ujjlenyomatairól genetikai anyagot próbáltak kinyerni.

Újra előkerült a heilbronni fantom női DNS-e.

Ez már a nyomozóknak is sok volt. A férfi régi ujjlenyomatlapján semmi keresnivalója nem lehetett egy ismeretlen nő genetikai profiljának. A vizsgálat megismétlésekor ráadásul eltűnt a találat. A figyelem ekkor fordult a mintavételi eszközök felé. A hatóságok végül egy bajorországi csomagolóüzem dolgozójához kötötték a profilt. A nő a gyártás vagy a csomagolás során akaratlanul hagyta saját biológiai nyomait a vattapálcikákon. Bűncselekményhez nem volt köze. Egyikhez sem.

A steril nem jelent DNS-mentest

A pálcikák sterilek voltak. A sterilizálás azonban a baktériumok, gombák és más kórokozók ellen szolgált. Az emberi DNS teljes eltávolítása külön követelmény. A csomagoláson szereplő állítás tehát igaz volt. A bűnügyi helyszíneléshez viszont kevés.

A modern vizsgálatok már parányi mennyiségű genetikai anyagot is képesek kimutatni. Néhány bőrsejt, verejték- vagy nyálmaradvány elég lehet egy profilhoz. A labor azt jelezte, ami a mintán valóban ott volt. A hiba korábban, a fogyóeszköz gyártásakor és kiválasztásakor került a folyamatba.

Ez teszi a történetet többé egy látványos rendőrségi baklövésnél. A bűnügyi technika hosszú szakmai lánc. Gyártók, csomagolók, beszerzők, helyszínelők és laboratóriumi szakemberek munkája kapcsolódik össze benne. Egy vattapálcika műszaki specifikációja éppen úgy része a bizonyításnak, mint a drága laborberendezés vagy a szakértő tudása.

A legjobb labor sem tudja visszacsinálni azt, ami a mintával már a csomagoláskor megtörtént.

A fantomból szabvány lett

Az ügy hozzájárult az igazságügyi mintavételi eszközökkel szembeni szigorúbb követelmények kialakításához. 2016-ban megjelent az ISO 18385 nemzetközi szabvány, amely a biológiai bizonyítékok gyűjtésére, tárolására és vizsgálatára használt termékek emberi DNS-szennyezésének csökkentését szabályozza. A követelmények a vattapálcikák mellett a mintatartókra, csomagolóanyagokra és más laboratóriumi fogyóeszközökre is kiterjednek. A csomagolóüzemi dolgozó egyik bűnügyi helyszínen sem járt, és senkit sem ölt meg. A DNS-e a mintavételi eszközökön járta be Európát.