A szakma megszerzése ma már csak a rajtvonal, nem a cél. A Business Summit konferencia felnőttképzés jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésének résztvevői szerint a folyamatos tanulás, a digitális és emberi készségek fejlesztése, valamint a gyorsan alkalmazkodó képzési rendszer lesz a magyar gazdaság és a munkavállalók versenyképességének kulcsa a következő években.

Miközben a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia és a globális gazdasági átrendeződés egyre gyorsabban alakítja át a munka világát, egyre világosabbá válik: ma már nem elegendő egyszer megszerezni egy szakmát vagy diplomát. Azok lesznek sikeresek, akik képesek folyamatosan tanulni, alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani. Erről szólt a „Párbeszéd a felnőttképzésről” című kerekasztal-beszélgetés is, ahol állami, kamarai és vállalati szereplők közösen keresték a választ arra, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni Magyarországon a felnőttkori tanulást.

Szakképzés, felnőttképzés kéz a kézben

A felnőttképzésnek egyszerre kell szolgálnia a gazdaság versenyképességét és az emberek kiegyensúlyozott, tudatos életét – hangsúlyozta Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakképzés és a felnőttkori tanulás nem külön világok, hanem egymást erősítő rendszerek. Éppen ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata egy olyan stratégia kialakítása lesz, amely világos irányt mutat a teljes ágazat számára. A cél nem pusztán új képzések indítása, hanem annak átgondolása is, hogy milyen tudásra lesz szüksége a magyar gazdaságnak és a magyar társadalomnak a következő években.

„A felnőttképzésnek el kell érnie azt a hatást, amiért létrejött. Egyszerre kell hozzájárulnia a gazdaság versenyképességéhez és ahhoz, hogy az emberek kiegyensúlyozottabb, tudatosabb életet élhessenek. Nem lehet elszigetelten gondolkodni a szakképzésről és a felnőttkori tanulásról, mert a kettő kéz a kézben jár. Ezért a jövőt stratégiai alapon kell felépítenünk”

– fogalmazott Naderi Zsuzsanna.

A tervek között szerepel egy úgynevezett egyéni tanulási számla kialakítása is, amely a későbbiekben segítheti az embereket saját fejlődésük finanszírozásában és tudatos tervezésében. Az államtitkár szerint a jelenlegi rendszer több ponton újragondolásra szorul, mert a meglévő szolgáltatások nem minden esetben tudták megfelelően támogatni sem a gazdaság, sem a képzés fejlődését.

A fotón balról jobba Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke (moderátor), Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkára, Pap Máté, az MKIK szakképzési és felnőttképzési igazgatója, Bogdán Szilvia, az AmCham HR bizottsági elnöke, Pető Ernő, az ChinaCham elnöke, valamint Jörg Dötsch, a Német–Magyar Tudásközpont elnöke látható.

Gyorsabb reakcióra és világosabb irányokra van szükség

A felnőttképzés megújításának szükségességét Pap Máté, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója is hangsúlyozta. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar felnőttképzési piac rendkívül széttagolt, miközben hiányzik az a stratégiai szereplő, amely hosszú távú irányokat tudna kijelölni.

Emlékeztetett arra, hogy az MKIK az elmúlt másfél évben több javaslatot is kidolgozott a rendszer fejlesztésére. Kiemelte, hogy a vállalkozásoknak gyakran olyan képzésekre van szükségük, amelyek gyorsan reagálnak a változó piaci igényekre, és akár már másnap hasznosítható tudást adnak.

„A munkaerőpiac ma sokkal gyorsabban változik, mint korábban. Ezért olyan képzésekre van szükség, amelyek képesek rövid idő alatt használható tudást átadni. A vállalkozásoknak nem évekkel később, hanem most van szükségük az új kompetenciákra. A kamara ezért partner szeretne lenni abban, hogy a felnőttképzés valóban a gazdaság fejlődését szolgálja”

– mondta Pap Máté.

Az MKIK szakembere szerint a demográfiai folyamatok is egyre nagyobb kihívást jelentenek. Miközben Magyarországon tavaly körülbelül 72 ezer gyermek született, az egyetemi jelentkezők száma meghaladta a 106 ezret. Ez jól mutatja, hogy a jövőben minden rendelkezésre álló munkaerő tudásának fejlesztése felértékelődik.

Naderi Zsuzsanna erre reagálva arról beszélt, hogy a kormányzatnak is újra kell értékelnie saját szerepét. Véleménye szerint nem elegendő fenntartani a jelenlegi struktúrákat, hanem olyan szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek valódi segítséget nyújtanak a gazdaság és a tanulók számára egyaránt.

Az AI korában az emberi készségek értéke nőhet a legnagyobbat

Az egyik legizgalmasabb téma, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a digitalizáció a munka világát. Több résztvevő is egyetértett abban, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem elegendő, az emberi készségek szerepe még fontosabbá válik.

Naderi Zsuzsanna szerint a magyar vállalkozásoknak sok esetben szemléletváltásra van szükségük. Úgy véli, a fejlődést nem lehet kizárólag szigorú elvárásokkal kikényszeríteni, hanem olyan környezetet kell teremteni, amely támogatja a tanulást és a fejlődést.

„A magyar kis- és középvállalkozásoknak is szükségük van önkritikára és szemléletváltásra. Nem növekszik a virág attól, hogy jobban ütjük. A digitalizáció rendkívül fontos, de közben meg kell tanulnunk az emberi tényező jelentőségét is. A vezetőképzésnek és a közös tanulásnak ezért kulcsszerepe lesz a következő években”

– fogalmazott az államtitkár.

Bogdán Szilvia, az AmCham HR-bizottságának elnöke az élethosszig tartó tanulás jelentőségét emelte ki. Szerinte nem elég a jelenlegi munkaerőpiaci igényekre reagálni, hanem a jövő kompetenciáira kell felkészülni. Különösen fontosnak nevezte a nyelvtudás fejlesztését, amely a nemzetközi környezetben egyre nagyobb versenyelőnyt jelenthet.

Pető Ernő, a ChinaCham elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában már az általános iskola első osztályától kezdve foglalkoznak a mesterséges intelligencia megértésével. Véleménye szerint a jövő egyik legfontosabb készsége maga a tanulási képesség lesz.

„A technológia hihetetlen gyorsasággal fejlődik, ezért már nem csak egy adott szakma megtanulása számít. Aki képes gyorsan tanulni, új tudást befogadni és alkalmazkodni, az lesz versenyképes. Kínában ezt már nagyon korán felismerik, ezért a tanulási készségek fejlesztése kiemelt figyelmet kap az oktatásban” – mondta Pető Ernő.

Felnőttképzés – illusztráció

Nemcsak az iskola felelőssége a jövő felkészítése

A résztvevők többször hangsúlyozták, hogy a tanulás nem kizárólag az iskolák feladata. A családok, a vállalatok, a szakmai szervezetek és az állam egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok és a felnőttek felkészüljenek a jövő kihívásaira.

Jörg Dötsch, a Német–Magyar Tudásközpont ügyvezetője szerint a mesterséges intelligencia korában különösen fontos lesz a humán intelligencia fejlesztése. Úgy véli, kreatív gondolkodás csak megfelelő alapműveltségre és tudásra épülhet.

„Ha valóban ki akarjuk használni a mesterséges intelligencia lehetőségeit, akkor először a saját természetes intelligenciánkat kell fejlesztenünk. Lexikális tudás nélkül nincs kreativitás. Nem lehet mindent az iskolákra hárítani, a szülőknek és a társadalom egészének is felelőssége van ebben”

– hangsúlyozta Jörg Dötsch.

A résztvevők arról is beszéltek, mit várnak a kormányzattól a következő években. A legtöbben a párbeszéd, az együttműködés és a közös stratégia fontosságát emelték ki. Pap Máté szerint a kkv-szektor termelékenységének javításában az oktatásnak meghatározó szerepe lehet, ezért a kamara partner kíván lenni a fejlesztésekben.

Naderi Zsuzsanna zárásként arról beszélt, hogy a siker egyik feltétele az lesz, hogy az egyes ágazatok és szakmai közösségek képesek legyenek közös álláspontokat kialakítani. Szerinte a kormány feladata nem csupán az irányítás, hanem az is, hogy segítse az együttműködést a különböző szereplők között.