A következő évek egyik legnagyobb kihívása nem az lesz, hogy milyen új technológiák jelennek meg, hanem az, hogy lesz-e elég ember, aki dolgozni tud. Magyarországon ugyanis már most is évente mintegy 50 ezerrel többen hagyják el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek. A folyamatot az elöregedő társadalom, a csökkenő születésszám és a gyors technológiai változások egyszerre alakítják. A szakértők szerint azonban nem reménytelen a helyzet: a megoldás kulcsa a tudás, a szakképzés, a felnőttképzés és az alkalmazkodóképesség lehet.

Illusztráció

Évente egy kisebb városnyi dolgozó tűnik el a munkaerőpiacról

A magyar gazdaság előtt álló kihívásokat a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Joint Venture Szövetség közös rendezvényén elemezték a szakértők. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a munkaerőhiány már nem egy jövőbeli veszély, hanem a jelen egyik legfontosabb problémája.

A helyzetet jól mutatja, hogy Magyarországon évente mintegy 50 ezerrel többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Ez nagyjából egy közepes magyar város teljes lakosságának felel meg. Ráadásul a tendencia várhatóan tovább erősödik, hiszen a nagy létszámú generációk sorra vonulnak nyugdíjba, miközben egyre kevesebb fiatal érkezik a helyükre.

Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke szerint a helyzet már most rendkívül komoly.

„A munkaerőpiaci vihar nem jön, már itt van, és magasabb fokozatra kapcsol, mint amire korábban számítottunk. Magyarországon évente mintegy 50 ezerrel többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Ez a különbség pedig az évtized végére még tovább nőhet.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a demográfiai folyamatok nem kizárólag Magyarországot érintik. Európa-szerte egyre kevesebb fiatal érkezik a munkaerőpiacra, miközben az idősebb korosztály fokozatosan kilép az aktív munkavállalók közül. Ez a vállalatokat és a gazdaság egészét is alkalmazkodásra kényszeríti.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy bár a mesterséges intelligencia egyre több területen jelenik meg, Magyarországon a munkahelyi AI-használat még mindig rendkívül alacsony. A szakértők szerint a technológia önmagában nem oldja meg a munkaerőhiányt, de segíthet enyhíteni annak hatásait.

Ők lesznek a jövő nyertesei

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a munkaerőhiány korában a tudás válik a legértékesebb erőforrássá. A szakértők szerint azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek képesek folyamatosan fejleszteni munkavállalóik tudását, és gyorsan alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz.

Nagy Elek, az MKIK elnöke szerint a történelem már megmutatta, mi vezethet ki a nehéz helyzetekből.

„A kitörési pont minden esetben ugyanaz volt: a tudás. Szingapúr, Tajvan vagy Dél-Korea is azért tudott előrelépni, mert tudásalapú gazdaságot épített. Kis országként nekünk is ez az egyetlen járható utunk.”

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a tudásalapú gazdaság jóval többet jelent néhány új képzés elindításánál. Ide tartozik a szakképzés fejlesztése, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a felnőttképzés is.

A szakértők szerint a jövőben egy szakma megtanulása már nem jelent életre szóló tudást. A technológia olyan gyorsan változik, hogy a munkavállalóknak folyamatosan képezniük kell magukat. Ez különösen igaz a mai középiskolásokra, akik várhatóan több alkalommal is pályát módosítanak majd életük során.

A vállalatok egyre inkább olyan munkatársakat keresnek, akik képesek tanulni, alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani. Emiatt a szakértők szerint a jövő egyik legfontosabb versenyelőnye nem egy konkrét szakma, hanem a tanulási képesség lesz.

Már nem a lexikális tudás számít

A rendezvényen többször is szóba került, hogy az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kell a változó világhoz. A szakértők szerint ma már nem elegendő pusztán ismereteket átadni, mert a technológia gyorsabban változik annál, mint ahogyan a tankönyvek megújulnak.

Zakor Sándor szerint különösen fontos lenne olyan készségek fejlesztése, amelyek segítik a fiatalokat az egész életükön át tartó tanulásban.

„A jelenlegi iskolarendszer nem alkalmas arra, hogy olyan embereket bocsásson ki, akik képesek folyamatosan alkalmazkodni a változásokhoz. Nem elsősorban a szakmai tudás hiányzik, hanem azok a készségek, amelyek lehetővé teszik az új tudás befogadását. A kommunikáció, az együttműködés és a problémamegoldás ma már legalább olyan fontos, mint a lexikális tudás.”

A szakember szerint a közoktatás átalakítása hosszú folyamat, ezért rövid távon a szakképzés és a felnőttképzés lehet az a terület, ahol a leggyorsabban lehet eredményeket elérni.

Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke ugyanakkor optimista képet festett a fiatal generációkról. Véleménye szerint a mai fiatalok természetesebben viszonyulnak a folyamatos tanuláshoz, mint korábban bármelyik generáció.

„A fiatalok természetesnek veszik, hogy tanulni kell. Nem félnek az új képzésektől, és sok esetben a szervezeten belül is magukkal húzzák az idősebb kollégákat. Ez olyan előny, amelyre a jövő munkaerőpiacán komoly értékként lehet építeni.”

Ez azért különösen fontos, mert a szakértők szerint a jövő munkahelyein a gyors alkalmazkodás és az új készségek elsajátítása lesz a siker egyik legfontosabb feltétele.

Az AI önmagában nem elég

A rendezvény második részében Bozsonyi Károly adattudós, a Neumann János Egyetem rektorhelyettese mutatta be a magyar munkaerőpiac legfontosabb trendjeit. Előadásában rámutatott: az X generáció jelenleg a gazdaság egyik legfontosabb tartóoszlopa, ám a következő öt évben tömegesen kezd nyugdíjba vonulni.

A helyükre érkező Z generáció létszáma lényegesen kisebb, ezért a munkaerőhiány várhatóan tovább erősödik. A szakember szerint ezért egyszerre van szükség arra, hogy az idősebb munkavállalók tovább maradjanak aktívak, miközben a fiatalabb generációk folyamatosan fejlesztik tudásukat.

„Ha azt akarjuk, hogy az évente jelentkező 50 ezres hiány ne növekedjen tovább, akkor az idősebb generációkat bent kell tartani a munkaerőpiacon. Ehhez azonban megfelelő egészségi állapot is kell. Az oktatás és az egészségügy együtt teremti meg a gazdaság számára a legfontosabb erőforrást, a munkavállalót.”

Bozsonyi Károly arra is figyelmeztetett, hogy Magyarország jelentősen lemaradt a munka melletti tanulásban. Jelenleg a dolgozók mindössze 9,6 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésben, ami jóval elmarad az európai átlagtól.

A mesterséges intelligencia területén hasonló a helyzet. Bár a magyarok a magánéletükben egyre gyakrabban használják az AI-eszközöket, a munkahelyeken mindössze 1,3 százalékos az alkalmazás aránya, ami a legalacsonyabb érték Európában.

Az adattudós szerint azonban a mesterséges intelligencia nem veszélyt, hanem lehetőséget jelenthet azok számára, akik időben megtanulják használni.

„Az AI vas-korszaka lezárulni látszik. Most kezdődik a kiaknázás időszaka. Azok az országok és vállalatok kerülnek előnybe, amelyek nemcsak használják a technológiát, hanem üzleti értéket is képesek építeni rá.”

A rendezvény legfontosabb üzenete talán éppen ez volt: a jövő munkaerőpiacán nem az lesz előnyben, aki egyszer megszerez egy végzettséget, hanem az, aki képes folyamatosan tanulni. Miközben egyre kevesebb lesz a dolgozó, a tudás értéke folyamatosan nő. A következő évtized egyik legfontosabb kérdése így nem az, hogy lesz-e munka, hanem az, hogy lesz-e elegendő, megfelelően képzett ember a munka elvégzésére.