Komoly változások körvonalazódnak a magyar oktatásban. A gimnáziumi felvételi rendszer mellett, az érettségi, sőt még az iskolai tanulás alapvető logikája is újragondolásra kerülhet a következő években. Erről beszélt első miniszteri nagyinterjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, aki szerint a jelenlegi rendszer túlterheli a diákokat, miközben nem feltétlenül azokat a készségeket fejleszti, amelyekre a 21. században valóban szükség van. Emellett a tárcavezető a mestersége intelligencia oktatásban betöltött szerepéről is beszélt.
Túl sok tananyag, túl kevés valódi tudás?
A magyar diákok Európa egyik legterheltebb tanulói közé tartoznak – szögezte le a Balzac nevű, diákok által készített YouTube-csatornának adott interjújában Lannert Judit. Az oktatási miniszter szerint az iskolai órák, a házi feladatok és a különórák együtt olyan mennyiségű elfoglaltságot jelentenek, amelyhez képest a nemzetközi méréseken elért eredmények nem kiemelkedőek. Úgy látja, hogy a rendszer jelenleg túlságosan a lexikális tudás átadására épül, miközben háttérbe szorul a problémamegoldás, az önálló gondolkodás és az összefüggések felismerése.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter MTI/Soós Lajos
Éppen ezért szerinte ideje lenne átgondolni a tantárgyi struktúrát, az óraszámokat és a tanulásszervezés módját is.
A jövő iskolájában nagyobb szerepet kaphatna a kreativitás, a kommunikáció, az együttműködés és a kritikai gondolkodás fejlesztése.
Ezek azok a kompetenciák, amelyekre a gyorsan változó munkaerőpiacon és a mesterséges intelligencia korában egyre nagyobb szükség lesz.
A változás szükségességét az AI térnyerése is erősíti. A miniszter szerint ma már könnyen előfordulhat, hogy a tanár mesterséges intelligenciával készít feladatot, a diák pedig ugyanazzal az eszközzel oldja meg azt. Ez azonban kiüresítheti a tanulási folyamatot, ha közben elmarad a valódi gondolkodás és a megértés. Lannert ezért azt vallja, hogy az AI használatát nem külön tantárgyként kellene oktatni, hanem minden tantárgyban tudatosan és felelősen alkalmazni.
Változhat az érettségi is
_
hirdetés
_
hirdetés
Ha van vizsga, amely meghatározza a magyar oktatást, az az érettségi. A miniszter szerint éppen ezért különösen fontos, hogy milyen tudást kér számon a rendszer. Jelenleg úgy látja, túl nagy hangsúly kerül a tények, évszámok és definíciók visszaadására, miközben kevésbé jelennek meg azok a feladatok, amelyek az elemzőkészséget vagy a problémamegoldó gondolkodást mérik. A klasszikus lexikális vs. gyakorlati tudás kérdéskör.
Diákok a középszintű történelem érettségi vizsgán a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 2026. május 6-án. MTI/Hegedüs Róbert
Lannert Judit szerint érdemes lenne visszatérni ahhoz a szemlélethez, amely korábban jobban hasonlított a nemzetközi PISA-felmérések logikájára. Egy történelemvizsgán például nemcsak azt kellene tudni, hogy mikor történt egy esemény, hanem azt is, hogy miért történt, milyen következményei voltak, és hogyan kapcsolódik más történelmi folyamatokhoz. Elképzelései szerint a jövőben az összefüggések felismerése és az önálló gondolkodás nagyobb szerepet kaphatna az érettségin.
A gimnáziumi felvételi is terítékre kerül
Az interjú egyik legtöbb vitát kiváltó része a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdése volt. A miniszter szerint a jelenlegi felvételi rendszer jelentős társadalmi szelekciót eredményez, miközben a kutatások nem feltétlenül igazolják, hogy ezek az intézmények gyorsabban vagy hatékonyabban fejlesztenék a tanulókat. Inkább arról van szó, hogy eleve kedvezőbb háttérrel rendelkező diákok kerülnek be ezekbe az iskolákba.
Lannert Judit szerint azt is érdemes újragondolni, hogy van-e még ugyanakkora szerepe a korai felvételinek, mint korábban. A csökkenő gyermeklétszám miatt ma már sok helyen nem a túljelentkezés okozza a legnagyobb problémát, ezért a rendszer eredeti funkciója is megkérdőjeleződik. A miniszter jelezte:
a kormány napirendre veszi a gimnáziumi felvételi rendszer felülvizsgálatát, amelyet társadalmi egyeztetés előzhet meg, és amelybe a fiatalok véleményét is szeretnék bevonni.
Hogy a tervezett változásokból végül mi valósul meg, azt egyelőre korai lenne megjósolni. Az azonban jól látszik, hogy az oktatáspolitikai viták fókusza egyre inkább arra helyeződik át, hogyan lehet a magolásközpontú iskolarendszer helyett olyan oktatást kialakítani, amely a gondolkodást, az alkalmazkodóképességet és a valódi tudást helyezi előtérbe. Ez pedig nemcsak a pedagógusokat és az intézményeket érinti, hanem minden olyan diákot is, aki a következő években készül felvételire vagy érettségire.
