A földművelés körül közel sincsen minden rendben, és sok, e témában írt cikkünkben leírt állítás az állattenyésztésre is alkalmazható. Egy olyan iparágról van szó, mely tengernyi problémával küzd és általában elég ellenálló a változással kapcsolatban. De lássuk csak, milyen szerepet töltenek be a robotok az állatok világában.
Ahogy azt Ember vs. gép rovatunkföldművelésről szóló részében is említettük, az ember egyik alapszükséglete a táplálkozás. Viszont a növénytermesztés a mezőgazdaság csak egyik oldala: az állattenyésztésről cikkünkben érdemtelenül keveset írtunk. Pedig mindazok számára, akik nem vegánok, az élelmiszertermelés ezen oldala legalább annyira fontos, mint a gazdálkodás többi része.
Állati robotok
Az első kérdésünk akár ez is lehetne: nem nehezebb egy olyan robotot készíteni, mely állatokkal foglalkozik mint olyat, mely növényekkel? Hiszen egy búzatábla sokkal statikusabb, mint mondjuk egy birkanyáj. És ez így is van: a robotok általában olyan, általában repetitív feladatok ellátásában jeleskednek, melyek egy fix, állandó környezetben zajlanak. Úgyhogy lássuk csak, mire képesek a robotok ha a feldolgozásra szánt állatokról való gondoskodásról van szó.
Ha már statikus környezet, az állatokat általában valahol tartják, nevezzük istállónak, csirkeólnak, csűrnek vagy pajtának. A fenti, ProCleaner X100 nevű robot arra szakosodott, hogy segítsen a gazdáknak a piszkos munka elvégzésében, vagyis az ilyen jellegű épületek tisztántartásában, takarításában.
Ha már malacok: egy kamerával felszerelt mesterséges intelligencia képes arra, hogy szó szerint szemre lemérje a sertéseket, szintén sok munkát megspórolva a gazdálkodóknak.
_
hirdetés
_
hirdetés
A tehenek fejése szintén hasonlóan statikus környezetben zajlik, az erre a munkára készült robotok pedig nem számítanak újkeletű találmánynak.
A fenti videóban látható rendszer szintén arra hivatott, hogy könnyítse a gazdák munkáját. Lényege, hogy GPS és szenzorok segítségével megfigyeli és számon tartja a teheneket, jelezve, ha valamiféle gond van velük, akár elkóboroltak, akár betegek. Sőt, még azt is számontartja, mennyit sétáltak aznap.
A ChickenBoy elnevezésű robot hasonló munkát végez, csak szárnyasokkal. Egy, a plafonra felszerelhető doboz, mely a szárnyasok egészségét figyeli meg.
Akár tetszik, akár nem, ezek az állatok előbb-utóbb javarészt a boltok polcain kötnek ki. Robotok természetesen a húsiparban is vannak, meghökkentően jó hatékonysági fokkal dolgoznak.
Ez tényleg jó lesz az állatoknak?
Tényleg úgy gondolta valaki, hogy a szokásos kérdést nem tesszük fel?
El fogják venni a robotok az állattenyésztők munkáját?
Nem, nem valószínű. Egyrészt a munkaerőhiány az állattenyészésre is kihat, másrészt pedig a robotok ezen a téren egyelőre legfeljebb csak segítőként tudnak színre lépni. A robotika elterjedése a mezőgazdaságban az összes iparág közül az egyik leglassabb, mely elsősorban az új technológiák iránti bizalmatlanságnak tudható be. Van viszont a témának egy másik aspektusa is: az állattenyésztés, közte a húsfeldolgozás, sok ember számára elfogadhatatlan erkölcsi szintet jelent. Az, ami az állatokkal történik, voltaképpen emberi mivoltukban sérti meg azokat, akik így gondolkodnak. Ezzel egyetérthetünk vagy sem, de érdemes meggondolni a kérdést: ha minél inkább kivonjuk az emberi munkát az élelmiszeripar egyenletéből, akkor a már most sokat kritizált helyzet nem lesz még annál is rosszabb? De erre, sajnos, már nem tudjuk a választ.
