Az idősgondozás egy olyan „szektor” mely a fejlett világ összes országában növekvő „iparágnak” számít. Annyira, hogy már most sincs közel annyi dolgozó ezen a téren, mint amennyi kéne. Vajon a robotok megjelenése a területen elég lesz arra, hogy ezt orvosolja? E heti cikkünk erre a kérdésre próbál választ keresni.

Cikksorozatunkban már számtalanszor felmerült a munkaerőhiány – egy jelenség, mely egyre komolyabb problémának számít az úgynevezett fejlett világban. Ennek elsősorban két fő oka van: az alacsony születési számok és az ezzel párhuzamosan elöregedő társadalom. Ahogy egyre több ember megy nyugdíjba és hagyja el a munkaerőpiacot, az alacsony születésszámok miatt nem áll friss munkaerő a helyükre, tehát fokozódik a munkaerőhiány, majd még tovább fokozódik, hiszen az öregedő emberek, főleg egy bizonyos kor felett sok esetben igényelnek többé-kevésbé aktív gondozást.

Ez pedig egy olyan ördögi kör, amiből szemmel láthatólag csak három módon lehet kitörni: a születésszámok növekedésével (az ezzel kapcsolatos politikai erőfeszítések sikerességének megítélését a Tisztelt Olvasóra bízzuk), bevándorlással (szintúgy) vagy robotizációval. Mivel a fent említett cikksorozatunk címe Ember vs. gép, ezért mi most a harmadik opciót fogjuk górcső alá venni: hogyan tudnak a robotok segíteni a szociális munkások gondjain?

Hogyan segíthetnek a robotok az időseken?

Ahhoz, hogy olyan robotokat képzeljünk el, melyek segíthetik az idősek gondozását, nem kell egyből bonyolult dolgokra gondolni. Például itt van ez a robotfóka, melynek Paro a neve és voltaképpen mint terápiás állat funkciónál. Paro nem csak társ, hanem más funkciói is vannak: egy kutatás szerint például a demenciában szenvedő embereket megnyugtatja, lecsillapítja, sokszor elkerülve a gyógyszer használatának szükségességét.

Vagy például itt van ez a kínai robotágy, mely jelentősen leegyszerűsíti az idősek mosdatását:

Az E-BAR (Elderly Bodily Assistance Robot) már egy fokkal bonyolultabb konstrukció: feladata az idősek fizikai támogatása, például a kádból való felállásban:

Robot-társak: jobb mint a semmi?

Joggal tehetjük fel a kérdést: de az idősgondozás lényege nem csak ez, ugye? Az idősek jelentős része része (egy amerikai kutatás szerint akár egyharmaduk) magányos, a velük foglalkozó szociális munkások feladatai közül pedig az egyik legfontosabb talán ez, hogy társaságot nyújtsanak nekik. Képes erre egy robot? Itt jön a mesterséges intelligencia a képbe: lehet, hogy ez elsőre siralmas alternatívának tűnhet a valódi emberi kapcsolatokhoz képest, de sajnos azt is be kell ismerni, hogy a semminél azért mégis csak jobb.

Az ElliQ nevű mesterséges intelligencia például pont, hogy az idősökre szakosodott. Elég sokat ígér: lehet vele beszélgetni, játszani, festeni, összeköt az ismerőseiddel és ráadásul még segít fittnek is maradni.

Bár a humanoid robotok többnyire egyelőre még csak a sci-fikben terjedtek el, azért már nem egy próbálkozás történt. Az egyik ilyen próbálkozás neve Melody, és a fejlesztők szerint jó eséllyel indul az idősgondozói pályán is: legalábbis azon a részén, mely szociális interakciót igényel, Melody-t ugyanis a magányosság elleni harcra készítették:

Ahogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a gépek ne csak a viselkedésünket, hanem a kinézetünket is imitálni tudják, érdemes megemlékezni az ún. „hátborzongató völgy” (uncanny valley) nevű elméletről. Ennek lényege röviden és tömören az, hogy egy elmélet szerint minél jobban (de nem tökéletesen) hasonlít valami egy emberre, ami nem ember, annál inkább valószínű hogy furcsa, nyugtalan, ellenszenves érzést vált ki az emberekből. Anélkül, hogy belemennénk az e mögött álló kognitív mechanizmusba, leszögezhetjük, hogy amíg nem sikerül 100 százalékosan embernek kinéző robotokat készíteni, addig több mint valószínű, hogy az emberek egy része negatív reakciókat fog adni az ilyen jellegű „társakra”. Persze az is lehetséges, hogy elég kondicionálással és deszenzitizációval ez a reakció előbb-utóbb lebírhatóvá válik.

Lehet, hogy még ez sem lesz elég

A kérdés, mint mindig, ugyanaz mint mindig:

el fogják-e venni a robotok az idősgondozók munkáját?

Egyáltalán nem. Az elöregedő társadalmak jelensége ha meg is fordítható, az nem holnapról mára fog megtörténni. A munkaerőhiány, akárhogy is fogják az adott országok (itt egyáltalán nem csak a „nyugatról” van szó: a Föld szinte minden részén kezd ez egyre erősödni) orvosolni, egy jó ideig csak egyre nagyobb és nagyobb gondot fog jelenteni. Az idősek száma pedig csak nőni fog, ők pedig gondozást igényelnek majd, főleg ha a várható élettartam még tovább fog emelkedni. Szóval nem, a robotok nem fogják a gondozók munkáját elvenni, sőt: lehet, hogy még a robotizáció sem lesz elég arra, hogy ezt orvosolja.