_
hirdetés
_
hirdetés
A mechatronikai technikus egy olyan szakma, melyet sokan emlegetnek mostanság, és a kereslet alapján nem is véletlenül. Az viszont nem is biztos, hogy mindenki tudja, valójában mi is ez a szakma, és mivel is foglalkoznak a mechatronikusok. Ennek orvoslására kerestük meg Szilágyi Sándort, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatóját.
Beszéljünk egy kicsit a mechatronikáról. Hogyan alakult ki ez a szakma?
A mechatronika, mint szakma, eredetileg Japánból származik, ahol a 90-es évekre a gyártási technológia fejlettsége szükségessé tette olyan szakemberek képzését, akik képesek egy személyben mechanikai, elektronikai és informatikai berendezések kezelésére is. Ennek fontosságát hamar felismerték itthon is, és az elsők között a hazai mechatronikai képzés Debrecenben, a Brassai Sámuel Műszaki Technikumban indult el, 1992-ben. Bár a korszerű gyártási technológia lehet, hogy akkor még nem terjedt el Magyarországon, mára viszont eljutottunk oda, hogy egyre több vállalat automatizál, a mechatronikai szakemberek pedig voltaképpen nélkülözhetetlenné váltak.
Egyre többet hallhatunk erről a szakmáról, de akkor úgy tűnik, nem véletlenül most lett népszerű.
Nem, és mi is sokat küzdöttünk azért, hogy népszerűsítsük. A ’90-es években még nem sokan hallottak az olyan technológiákról itthon, mint a számítógépes vezérlés vagy a robotok használata, és nagyon kevés cég alkalmazta. Ebben az időben voltak olyanok, akik nem is értették, mi szükség van erre a szakmára, nekünk pedig sok és kemény munkánkba került, hogy meggyőzzük őket a hasznosságáról. Az áttörés végül megtörtént: két debreceni cég, egy elektronikával foglalkozó- és egy csapágyakat gyártó vállalat rájöttek, hogy az olyan ipari technológiákhoz, mint az automatizációhoz, a PLC-rendszerek és a kezdeti robottechnológiák üzemeltetéséhez, telepítéséhez és javításához szükség van olyan szakemberekre, akik mindezt egyben meg tudják csinálni.
A mechatronikusok úgy látszik, három szakmát is ötvöznek: de hogy lehet mindezt 5 év alatt megtanulni?
Ez a kérdés mindig is dilemmának számított, a képzés pedig folyamatosan változott a technológia és a szakemberek után érdeklődő cégek igényeinek megfelelően. Volt olyan, hogy a gépészeti terület volt a domináns, volt, hogy olyan cégekkel dolgoztunk együtt, akik inkább az elektronikában voltak érdekeltek, a számítógépes rendszerek pedig folyamatosan terjedtek el és váltak egyre fontosabbá. A hangsúly mindig változott és változik, de a lényeg mindig ugyanaz: a diákok mind a három területen szerezzék meg az alapkompetenciákat, és a munkahelyük vagy az adott feladatuk alapján specializálódjanak.
Az pedig biztos, hogy
ha mind a három területen megtanulnak biztosan mozogni, bárhol is helyezkednek el, képesek lesznek alkalmazkodni.
Fontos azt is kijelenteni, hogy a mai viszonyok mellett lehetetlen teljesen naprakész tudást nyújtani a tanulóknak, de ezt a problémát a duális képzés jelentősen enyhíti.
Ha már technológia – ez a terület hogyan áll a mesterséges intelligenciával?
_
hirdetés
_
hirdetés
Egyre erősebben érezteti a hatását. A mechatronikusoknak ezt figyelembe kell venni, és szerintem be is kell építeniük a munkájukba. Ez egy olyan szakma, melyben a mesterséges intelligenciát nagyon hatékonyan fel lehet használni, és ezt a képzésünk tananyaga is reflektálja – egyelőre alapszinten, később viszont szeretnénk elérni, hogy minden képzés a saját tananyagára szabott mesterséges-intelligencia oktatást is tartalmazzon.
Ilyen végzettséggel csak az iparban lehet dolgozni, vagy akár a „civil” szférában is?
A mechatronikusok elsősorban az iparban találnak munkát, de a kompetenciáiknak köszönhetően sokféle lakossági projekten is tudnak dolgozni. Például egy ház szellőzőberendezésének beszereléséhez szükséges minden eszköz olyan szerszám, amit a mechatronikához is használnak, a folyamat maga pedig csak olyan készségeket igényel, amelyeket a mechatronikusok is elsajátítanak. Ami hiányzik, az a specializált szaktudás, úgyhogy
aki a mechatronika mellett még másik szakmát is szerez, például elektronikát, annak adott a pálya ahhoz, hogy elstartoljon vállalkozóként
– mondjuk, mint napelemszerelő.
Ez alapján a mikrotanúsítványok egy mechatronikus számára elég hasznosak lehetnek.
Ez valóban így van. A mikrotanúsítványokat pont arra találták ki, hogy a tanuló olyan készségekhez jusson hozzá, melyek kiegészítik az alapképesítését és lehetővé teszik számára, hogy még jobban érvényesüljön a munkaerőpiacon. Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy készségek ide vagy oda, de bizonyos feladatokhoz meg kell szerezni a megfelelő engedélyt vagy jogosultságot, különben nem szabad és nem is ajánlott elvégezni őket. Mindennek ellenére a mikrótanúsítványok segítségével a mechatronikus az egyik legsokoldalúbb szakemberré válhat, rengeteg lehetőséggel.
A továbbtanulással mi a helyzet?
A mechatronikai technikusnak van egy következő szintje: a mechatronikai mérnök. Ez az egyetemi képzés a mechatronikai technikus képzésre épít. Bár már akár egy technikus is eljuthat egy vezető pozícióba és tehet javaslatokat a berendezések fejlesztésére is, de a mérnöki képzés ezt még magasabb szintre emeli.

Lehet vállalkozóként is dolgozni ebben a szakmában?
A legtöbb mechatronikus alkalmazottként dolgozik, viszont, vannak olyan kisebb- vagy egyéni vállalkozások, akik olyan feladatokra specializálódnak, melyeket nem kell minden nap elvégezni. Tehát egy adott vállalkozásnak nincs szüksége arra, hogy saját mechatronikust alkalmazzon, hanem elég csak szakembert bérelni az adott részfeladatok elvégzésére. Kiemelném ugyanakkor, hogy akár alkalmazottak, akár vállalkozók,
a mechatronikai technikusok jellemzően magasabb bérhez jutnak, mint a többi hasonló jellegű szakember.
Tényleg jövőbiztos ez a szakma?
Mint említettem, a technológia szinte napról napra változik, ezért lehetetlen száz százalékban naprakész tudást adni a diákoknak, még a duális képzés segítségével sem. Amit megtehetünk az az, hogy stabil alapot biztosítunk nekik, amire aztán építkezni tudnak, a technológiával viszont mindenkinek magának kell lépést tartania. Valamint az is biztos, hogy a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú lesz ennek a területnek az alakulásában, és ha a képzésnek is sikerül kielégítően alkalmazkodnia a változásokhoz, akkor ez a szakma a jövőben is releváns marad.















