_
hirdetés
_
hirdetés
A mezőgazdaságban marhára nincs minden rendben. Az időjárás és a munkaerőhiány egyre nagyobb gondot jelentenek, a robotok pedig már a spájzból is előjöttek. Mire számíthatnak a farmerek a jövőben? Eheti cikkünkben erre a kérdésre kutatjuk a minél kielégítőbb választ.
A növénytermesztés, vagyis a földművelés az a szakma, mely automatizációjának története szinte az őskorig nyúlik vissza – egészen addig, amikor az ember befogta az első igást az eke elé. Az elegendő élelem termelése mindig is az emberiség történelmének legfontosabb megoldandó problémájának számított, a megoldás pedig természetesen a minél több élelem termelése. Ahhoz, hogy minél több élelemet termeljünk, értelemszerűen vagy több művelhető földre, vagy hatékonyabb módszerekre van szükség. Mivel a hely véges, azért az emberiség történelme voltaképpen párhuzamos a mezőgazdasági technológia fejlődésével. Ebből kiindulva pedig egyáltalán nem meglepő, hogy az emberiség legújabb technológiai forradalma, a robotizáció a mezőgazdaságot ugyanolyan radikálisan fogja átformálni, mint annak idején a gőzeke tette.
Nyugodtan kimondhatjuk: a gyártás mellett a mezőgazdaság az a szektor, mely a legfogékonyabb az automatizációra, sőt, a jelek szerint kifejezetten igényli azt. A mezőgazdasági munkaerő, főleg az idénymunkások hiánya már hazánkban is komoly problémát jelent, de olyan szinten, hogy már az ázsiai vendégmunkások sem tudják orvosolni, közben az idénymunkások bére pedig egyre nő, ami feltehetőleg a kisebb gazdaságoknak jelent komoly gondot, a bolti árakat pedig még tovább emeli. Sőt, egyesek szerint a mezőgazdasági munkaerőhiány hazánkban legalább akkora kárt okoz a gazdáknak, mint az időjárás.
Ezzel kapcsolatban van egy jó, és egy rossz hírünk. A rossz hír az, hogy valószínűleg belátható ideig (értsd: amíg meg nem fordul a korfa) nem is lesz elég munkás. A jó hír viszont az, hogy a technológia vélhetően megoldást nyújthat erre a problémára: akár tetszik, akár nem, robotok képében.
Mit tudnak ezek a robotfarmerek?
Ezekből a robotokból annyi féle és fajta van, hogy itt fel sem tudnánk őket mind sorolni. A teljesség igénye nélkül jönnek most olyan robotok, melyek a legfontosabb mezőgazdasági folyamatokat képesek ellátni – azaz, hogy nagyjából bármit.
A legelső lépés természetesen az, hogy előkészítjük a megművelendő földet:
Ezután jöhet a magok ültetése:
A palántákat néha át kell ültetni, de a robotok már ezt is meg tudják oldani:
A szüretelés sem gond – olyan kényes növények esetében sem, mint például az eper, amit akár drónokkal is le lehet szedni:
A kártevők irtása sem okoz problémát – ez a robot például lézerekkel irtja a kártevőket:
A növényekre pedig végig oda kell figyelni, minden részlet számít: gyomnövények, kártevők, mely palánták egészségesek, hol kell több víz, stb. – de ez is megy:
_
hirdetés
_
hirdetés
Ez így bemutatva nagyon is jól néz ki, azonban számos bökkenő is akad. Az első természetesen a pénz. A mezőgazdaságban hírhedten alacsony a haszonkulcs, tehát ahhoz, hogy elkerüljük a termények árának robbanásszerű növekedését, a robotok működtetése nem szabad, hogy sokba kerüljön (tehát meg kell oldani az olcsó áramot – a megoldást itt lehet, hogy a megújuló energiában kell keresni). A mezőgazdasági robotok ezenfelül esetenként nem is túl olcsók, ezért sokakat eltántoríthat a kezdeti befektetés mértéke. A mezőgazdaságban ráadásul elég lassan halad a digitalizáció is, mely tovább akadályozhatja a robotok bevezetését: bár hazánk az IT infrastruktúra kiépültségének (vagyis szinte bárhol elérhető a gyors internet – ez sok olyan, amúgy fejlett nyugati országban, mint az USA vagy Ausztrália, nem kézenfekvő tény) köszönhetően ebből a szempontból nincs rossz helyzetben. Ezen felül pedig sok gazdában lehet, hogy van egy alapvető bizalmatlanság az új technológiák iránt, mely tovább lassíthatja az innovációt. Viszont egy dolog nagyon valószínűnek látszik:
mindezen problémák ellenére a munkaerőhiány akkora gondokat okoz a mezőgazdaságnak, hogy a minél nagyobb fokú és minél hamarabbi robotizáció szinte teljesen elkerülhetetlennek, sőt, kívánatosnak tűnik.
Érdemes még említést tenni az úgynevezett vertikális farmokról. Röviden és tömören, ezek olyan farmok, melyek nem használnak termőföldet, ezért úgymond „vertikálisan”, avagy függőlegesen is építhetők (például egy toronyház alakjában). Ezeket a farmokat pár éve a „mezőgazdaság jövőjeként” jellemezték, és bár maga az ötlet kiváló, mára már viszont valamennyire alábbhagyott a lelkesedés, elsősorban az alacsony haszon miatt (már ha egyáltalán volt valami haszon rajtuk). A mezőgazdasági robotok fejlődése miatt viszont elképzelhető, hogy nem is mondott teljesen kudarcot ez a kísérlet. Egy problémát orvosolnak (sokkal több munkát igényel a termelés e módja, mint a hagyományos), egy másikat viszont tovább nagyítanak (már megint az a fránya áram: egy vertikális farmon a fény is mesterséges, és még a robotok is azzal működnek), szóval ha a remény fel is csillant, a módszer jövője még nincs egészen biztonságban.
Elveszik a robotok a gazdák munkáját?
Az egyes számú kérdést viszont kötelező feltenni: el fogják venni a robotok a gazdák munkáját? A tökéletes válasz – mint mindig – most is elérhetetlen számunkra, de találgatni azért tudunk: nem, szerintünk nem fogja. Először is, olyan munkát talán nem is lehet elvenni, amit már most sem akar szinte senki sem elvégezni, a jövőben pedig valószínűtlen, hogy ez megváltozzon. Másodszor pedig, mint azt a szakácsok esetében is leírtuk, a földművelés sokak számára nem csak egy állás, hanem hivatásuk, amit szeretnek csinálni, és egyben az életük is. A föld termékennyé tétele, azt látni, ahogy a növények a szemünk láttára sarjadnak ki, nőnek meg és teremnek, majd a kemény munka szó szerinti gyümölcseinek learatása valóban és letagadhatatlanul csodálatos dolog, és mindig lesz olyan, aki ebben örömét fogja lelni. Amíg lesznek ilyen emberek, és amíg egy talpalatnyi megművelendő földhöz is jutnak, addig lesznek földművesek is. Ez, mint a szakácsok esetében, garantálható.
Sokkal inkább valószínű, hogy a gazda szerepe egyszerűen csak meg fog változni. Ahelyett, hogy maga pattan fel a traktorra, inkább csak a programozásával lesz elfoglalva. Az ellenőrző körutakat felváltják a mindent látó drónok. A gazda sokkal inkább a gazdaság és az ahhoz tartozó robotok menedzselésével, karbantartásával lesz elfoglalva, ahelyett, hogy a részfeladatokat végezné el. Az AI itt egyébként különösen nagy szerepet játszhat, főleg a tervezésben és az optimalizációban. Egyszóval: a jövő gazdája lehet, hogy inkább a robotok gazdája lesz, mint a saját földjéé.