_
hirdetés
_
hirdetés
Van, aki jól választ szakmát, legyen szó technikumról vagy egyetemről, és van, aki nem. Ez nem feltétlenül az adott illető hibája, sokan külső hatásra választanak olyan szakmát, mely végsősorban hidegen hagyja őket. Ennek sok árulkodó jele lehet, és érdemes előbb kezdeni vele valamit, mind utóbb.

Min érdemes elgondolkodni?
1. Konzisztensen elégedetlen vagyok a munkámmal
Ha rendszeresen úgy kelsz fel, hogy tele van a puttonyod a munkáddal, akkor lehet itt az ideje, hogy átértékeld az életed. A munka nem csak egy olyan dolog az ember életében, amivel pénzt tesz az asztalra, hanem egy olyan tevékenység is, melyben valamilyen módon kiteljesül. Az ember nem járhat be a munkahelyére minden nap úgy, hogy már öt perc múlva azt várja, mikor ér véget. Természetesen az „elégedetlenség” szubjektív fogalom, és az elégedetlenség forrása lehet sok minden más (a főnököd, a kollégáid, a munkakörnyezet, stb.), ha nem érzed valamilyen formában ezt a féle kiteljesedést munka közben, mindenféleképpen el kell tűnődni az érzés forrásán. Lehet, hogy egy új pozíció, vagy egy munkahelyváltás megoldja a dolgokat, de az is lehet, hogy nem: mindenesetre mindig résen kell lenni.
2. Nem tudok azonosulni a munkámmal
Mint fentebb említettük, a munka bizonyos formában egyben az ember kiteljesedése is. Ehhez fontos az, hogy az ember minél több szempontból kompatibilis legyen a munkájához szükséges feltételekkel. Itt lehet például értékrendbeli különbségről (mondjuk túl profitorientáltnak vagy nem elég környezettudatosnak találod a munkádat) vagy személyiségbeli konfliktusokról (például egy introvertált ember nem bírja túl jól az ügyfelekkel való munkát), de mindenesetre nagyon fontos, hogy rájöjj ennek az érzésnek az okára.
3. Nem tudok elhelyezkedni
Ez ugyebár nem igényel túlzott magyarázatot: ha hosszas keresés után és reális igények mellett sem tudsz munkát találni, az baj. Más oka is lehet a dolognak: ha a szakmáddal csak egy másik városban vagy országban tudnál elhelyezkedni, de te nem akarsz, akkor lehet érdemes elgondolkodni valami másik úton.
4. Nem elég a fizetés
_
hirdetés
_
hirdetés
Nem szégyen kimondani: a pénz mindenkinek számít, akár tetszik, akár nem. Akármilyen okból is történik ez, de mindenki érezheti úgy, hogy nem kap eleget hó végén. Ha úgy érzed, hogy még előléptetéssel sem tudnád megvalósítani a jövőre szóló terveidet ennyi pénzből, akkor jó eséllyel – hacsak nem mondasz le arról az álomról, vagy életstílusról, ami a kívánt fizetést igényli – hosszú távon frusztrált leszel.
5. Nem tudom elképzelni a jövőmet
A szakmaválasztás előtt is érdemes elgondolkodni azon, hogy valaki el tudja-e képzelni magát a szakmájában öt, tíz, húsz év múlva is. Ezt a kérdést viszont érdemes nem csak egyszer feltenni magunknak, hanem időnként érdemes kicsit reflektálni az életünkre, a karrierünkre és a kettő kapcsolatára. Még ha egykor lángolt is a szenvedély valakiben választott szakmája iránt, ez a tűz idővel számtalan ok miatt kihűlhet. Ha úgy érzed, nem tudod elképzelni magadat ebben a szakmában, még ha ez is volt egykor a gyerekkori álmod, érdemes elgondolkodni arról, hova tovább: lehet idővel ez a helyzet jóra fordul, de ha nem, akkor nem érdemes ragaszkodni ahhoz, amiről úgyis tudod, hogy nem fog működni.
…és amit tenni lehet
1. Átképzés
Bár voltaképpen ez a legradikálisabb opció: kvázi nulláról újrakezdeni mindent. Valóban kemény döntés, de néha jobb belevágni valami nehézbe most, mint valami reménytelenhez ragaszkodni a végtelenségig.
2. Specializáció
Bizonyos helyzetekben lehet, hogy a jó irányba tapogatunk, csak még nem tettük rá a kezünket a tökéletes megoldásra. Vegyük számba, milyen specializációk léteznek a szakmánkban; lehet, csak egy „kisebb” felrázásra van szükségünk.
3. Második vagy magasabb szintű diploma
Nem biztos, hogy az alapok rosszak. Sőt, építhetünk arra, amink van: lehet, hogy ha szakmánkban magasabb szintre lépünk, az megoldja a gondjainkat. De az is lehet, hogy érdemes elgondolkodni egy második diplomán, a lehetőségeknek pedig csak a fantáziánk szab határt.
4. Felnőttképzés
Sok esetben nem biztos, hogy átképzésre, hanem egyszerűen csak továbbképzésre van szükség, a felnőttképzésben rejlő lehetőségek pedig elég jók, és érdemes tájékozódni róluk. Sok olyan szakma létezik, melyeket nem oktatnak például technikumokban, de elérhetővé onnantól fogva, hogy valaki megszerezte a szakmai vizsgáját (pl. elektronikai- vagy gépész technikusok kiképezhetik magukat liftszerelővé). Magyarul: a felnőttképzési rendszerben olyan lehetőségeket ismerhetünk meg, melyekről idáig nem is biztos, hogy tudtunk.














