Akár szeretjük őket, akár nem, az iskola, és vele együtt a tanárok társadalmunk egyik alapköve. Éppen ezért rendkívül fontos, hogyan bánunk ezzel a technológiával, mire használjuk fel. Mire való a mesterséges intelligencia az osztályteremben, és vajon pótolhatók-e a tanárok? E heti cikkünk ennek próbál a mélyére ásni.

Az Ember vs gép cikksorozat már nem egy szakmát és ágazatot vett górcső alá. A fókusz általában a robotokon volt, illetve hogy azok milyen módon befolyásolják az emberi munkát, hogyan tudják azt kiváltani. Mostani cikkünk egy olyan szakmát vizsgál meg, mely esetében kevés esély van arra, hogy robotok bármilyen veszélyt is jelentsenek rá. A tanár-robotok egyelőre a sci-fik birodalmában maradnak, a mesterséges intelligencia viszont már most az osztályteremben van és komoly viták zajlanak arról, hogyan kéne alkalmazni, vagy nem alkalmazni.

Fontos leszögezni, hogy az oktatás ebből a szempontból egyedi helyzetben van: az AI ugyanis az árok mindkét oldalán ott van, tanárok és diákok egyaránt használják, bár e két csoport közül az egyik inkább a munka megúszására hajt, mint annak a hatékonyabbá tételére.

Mégis mire jó az AI az osztályteremben (és mire nem)?

Mire tudják a tanárok (és rajtuk keresztül a diákok) használni az AI-t? Inkább több, mint kevesebb mindenre:

▶ A 21. századi oktatás egyik legfontosabb eleme a személyre szabott tanulás, az AI pedig segíthet a diákok egyéni tanulási útjának kialakításában és egyengetésében.

▶ Sok olyan feladatot lehet vele automatizálni, mint például az órarend kialakítása, vagy a dolgozatok osztályozása.

▶ Jobban átélhetővé és interaktívabbá teheti a tanulást: tudtátok például, hogy a Minecraft-nak van egy kifejezetten oktatásra specializált verziója, mely a mesterséges intelligencia által összerakott kvízekkel segít elsajátítani a digitális készségeket?

▶ Az AI hozzáférhetőbbé teheti az oktatást, a Notta nevű program például leiratokat tud készíteni a tanórákról, mely segít a hallássérült diákoknak jobban bekapcsolódni a munkába.

▶ Az AI segítségével az oktatók ráláthatnak diákjaik hosszabb távú teljesítményébe, mely segítségével beazonosíthatják például a gyenge pontjaikat, vagy hogy miben vannak lemaradva.

▶ Mesterséges intelligencia segítségével sokkal könnyebb szűrni a plágiumokat, vagy esetleg felfedezni, ki használt AI-t a beadandói megírásához.

▶ A mesterséges intelligencia segíthet a tanároknak abban, hogy több diákkal foglalkozzanak anélkül, hogy az kihatással lenne a munkájuk minőségére.

Az élet nem habostorta, úgyhogy súlyos mulasztásról lenne szó a részünkről, ha nem tennénk említést az AI negatív oldalairól is:

▶ A mesterséges intelligencia túlzott használata, magyarul, ha minél több mindenben hajlandók vagyunk ráutalni magunkat, főleg fiatal korban, megakadályozza az olyan készségek kialakulását, mint például a kritikus gondolkodás vagy a logikai készség és a feladatok, problémák megoldásának sikerélményétől fosztja meg a diákokat, mely hosszabb távon tech-függőséghez és önbizalomhiányhoz vezethet.

▶ A harmadik fél által üzemeltetett mesterséges intelligencia komoly aggályokat vet fel az adatvédelem terén. Egy GPT-modell rengeteg adatot gyűjt és használ fel, mely a diákok, gyerekek vonatkozásában nem lenne jó, ha rossz kezekbe kerülne.

▶ Minél többet használják az AI-t az osztálytermekben, annál jobban dehumanizálódik az oktatás. Az elszemélytelenedés pedig kritikus gyengeség egy olyan környezetben, ahol az emberi interakció nem csupán kommunikációs csatorna, mint amilyen egy munkahelyen lehet, hanem a diákok személyi fejlődésének kulcsa is. Ne felejtsük el, hogy egy jó tanár nem csak a tananyagot mondja fel, hanem neveli is diákjait.

Három mentalitás

Arra, hogy az AI-nak hol a helye az oktatásban, több válasz is létezik. Bár sokan szinte ösztönszerűen a tiltás mellett vannak, mások a fenti szempontok alapján próbálják előnyükre fordítani a technológiát.

▶ Integráció: az egyik megoldás az, hogy az AI-t beépítik az iskolák mindennapjaiba, ugyanolyan eszközként kezelve azt, mint a táblát és a krétát. Persze ennek az integrációnak több fokozata van, a mesterséges intelligencia plágium-detektálásra való felhasználásától egészen a mindennapi tanításban való alkalmazásáig.

▶ Tiltás: az integráció ellentéte a mesterséges intelligencia betiltása az iskolákban. Ezt természetesen nehezebb megtenni, mint beszélni róla, a diákok ugyanis nem szűnnek meg amikor kilépnek az iskola kapuján, és otthon ugyanúgy megírathatják a GPT-vel a beadandóikat.

▶ Újraértékelés: a harmadik megoldás a kivárásra játszik. Sokan ugyanis nem szeretnek a zavarosban halászni, és inkább megvárnák, amíg születik valami egységesebb szabályozás vagy iránymutatás a témában.

A tanár nem csak tanár, de ember is

Szokás szerint feltesszük a kötelező kérdést, ám ez esetben egy kicsit máshogy fog hangozni:

elavulttá teheti a mesterséges intelligencia valaha is a tanárokat?

A válasz egy hangos és egyértelmű nem. Bár azt gondolhatnánk (jogosan), hogy az AI ugyanúgy fel tudja mondani az aznapi anyagot, képes teszteket kidolgozni és azokat osztályozni, ezen felül pedig nyomonkövetni és kiértékelni a tanulók hosszútávú teljesítményét, így beazonosítva azokat a területeket, melyeken még fejlődniük kell, a tanárok munkája itt még közel sem ér véget. Mint említettük, egy tanár nem csak oktat, hanem nevel is. Ha szeretnénk ellenpéldákat látni, hogy miért nem jó az, ha gépek nevelik fel a gyerekeinket helyettünk, nyugodtan nézzük csak meg azon generációk tagjait, akiket a televízió, aztán a számítógép végül pedig az okostelefon nevelt hús-vér emberek helyett.

Akármilyen fontos is a szülők szerepe a gyerek nevelésében, a szocializálódás nem ér véget, ha csemeténk kilép az ajtón, hanem folytatódik azon túl is, többek közt az iskolában. Egy jó tanár pedig nem csak tanár, hanem egyben ember is, aki kapcsolatot alakít ki a rá bízott gyerekekkel és többet ad nekik mint a tananyag. Az AI erre nem képes, és feltehetőleg sose lesz rá képes, legfeljebb csak utánzásra. Azt pedig mindenki döntse el maga, hogy mi a jobb: a valódi vagy egy üres hasonmás?