Kevesebb magolást, nagyobb iskolai szabadságot és az AI-korszakhoz igazított oktatást ígér Lannert Judit. A Tisza Párt miniszterjelöltje szerint a magyar iskolarendszer már nem tud lépést tartani a megváltozott világgal, ezért teljes szemléletváltásra lenne szükség. A tervek alapján az elkövetkező években nemcsak a tananyag, hanem az egész oktatási rendszer működése átalakulhat.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.
MTI/Soós Lajos

Gyökeres változások

Gyökeresen új szemléletű oktatáspolitikát ígért az Országgyűlés oktatási bizottsága előtti meghallgatásán Lannert Judit. A leendő gyermek- és oktatásügyi miniszter kiemelte, hogy a magyar iskolarendszer már nem tud megfelelő válaszokat adni a mai világ kihívásaira, ezért

nem kisebb javításokra, hanem mélyreható változásokra lenne szükség.

A több mint harminc éve oktatáskutatóként dolgozó szakember arról is beszélt, hogy „16 év után ismét önálló minisztériuma lesz az oktatásnak”, ami szerinte már önmagában is fontos fordulatot jelent. Úgy fogalmazott: nemcsak az iskolák működéséről kell gondolkodni, hanem a teljes gyermeki életútról, a korai fejlesztéstől egészen a felnőttkori tanulásig. Emiatt ragaszkodott ahhoz is, hogy a „gyermek” szó is bekerüljön a minisztérium nevébe.

Lannert olyan oktatási rendszert szeretne, ami korszerű, versenyképes, és amivel Magyarország akár kezdeményező szereplővé is válhat. „Az oktatás szereplőit – tanárokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket – partnerként kellene kezelni, nem pedig végrehajtóként” – monda.

Az alábbi elvek mentén vezetné a minisztériumot:

 gyermekközpontú;

 adatközpontú, szakmai politikát folytatna – a kutatói munkának szerepet adna;

 partnerség – mindent, amit csinálnak, azt az érintettekkel együtt szeretné csinálni.

„Ahhoz, hogy ezek az elvek érvényesülhessenek, szemléletváltozásra van szükség. Fontos a társadalmi részvétel, ezért egyeztetni fogok az oktatáskutatókkal és az érintettekkel. Több minisztériummal is együttműködünk a munka során” – hangsúlyozta.

Az új miniszter emellett

a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok rehabilitálását, a tanárok sztrájkjogának visszaadását, valamint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatát ígérte.

Az AI-korszakhoz már más iskola kell

A meghallgatás egyik legfontosabb témája a digitális világ és a mesterséges intelligencia (AI) volt. Lannert Judit szerint ma már alapvető elvárás, hogy minden gyerek megfelelő digitális kompetenciákat szerezzen, ezért

külön, mesterséges intelligenciára specializálódott koordinátort is kineveznének az oktatásban.

A cél az lenne, hogy az iskola ne lemaradva kullogjon a technológiai változások mögött, hanem képes legyen felkészíteni a diákokat arra a világra, amelyben dolgozni fognak.

A miniszterjelölt szerint Magyarország az elmúlt években rossz irányba mozdult el abból a szempontból, hogy egyre több tantárgy és egyre nagyobb tananyag került az iskolákba, miközben Európa nagy része már inkább a kompetenciafejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Úgy látja, a diákok túlterheltek lettek, és ez sok esetben éppen a fejlődésük ellen hat.

Ezzel kapcsolatban a mindennapos testnevelés is szóba került. Lannert hangsúlyozta, hogy támogatja a mozgást és a sportot, ugyanakkor szerinte az elmúlt évek rendszere nem érte el a kívánt eredményeket. A meghallgatáson arról beszélt, hogy a túlterhelés miatt sok gyerek már nem tudott külön sportfoglalkozásokra járni, miközben a túlsúlyos gyerekek aránya sem csökkent.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt (szemben k) kinevezés előtti meghallgatása az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.
MTI/Soós Lajos

Már szeptembertől érezhető változásokat ígérnek

Lannert Judit szerint az első hónapok legfontosabb feladata egy teljesen új minisztériumi struktúra felépítése lenne. Azt mondta,

olyan intézkedéseket szeretnének hozni, amelyekkel már szeptembertől „levegőhöz jutnak” a diákok és a pedagógusok. Ennek részeként felülvizsgálnák a és a tankerületek működését, valamint növelnék az iskolák és igazgatók autonómiáját.

A tervek között szerepel a szabad tankönyvválasztás visszaállítása, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása és a teljesítményértékelés felülvizsgálata is. Emellett átvilágítanák a közoktatási rendszert, a Kréta-rendszert és az ahhoz kapcsolódó szerződéseket is. A tanártüntetések miatt kirúgott pedagógusokat pedig visszavennék az oktatásba.

A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy a tankötelezettség korhatárának emelését is megfontolnák, mert szerinte az oktatás továbbra is az egyik legfontosabb eszköz a társadalmi mobilitásra. Külön hangsúlyozta, hogy minden gyermeknek – lakóhelytől és társadalmi háttértől függetlenül – biztosítani kell a tanulás lehetőségét.

Lannert Judit végül 6 igen és 2 nem szavazattal kapta meg a bizottság támogatását.

A meghallgatás alapján pedig egyértelműen látszik: ha valóban megvalósulnak ezek a tervek, akkor a következő években nemcsak a tananyag, hanem az egész magyar iskolarendszer működése átalakulhat.