Influenszerek – lehet őket szeretni vagy nem szeretni, de az tuti, hogy a befolyásuk egyre nagyobb. A mesterséges intelligencia (AI), mint sok más helyen, itt is már a spájzban van. E heti cikkünk célja pedig az, hogy valamelyest megkísérelje felfedezni kettőjük kapcsolatát.

Nagyon újat valószínűleg senkinek sem mondunk, ha kijelentjük: glóbuszunk valójában nem a Nap, hanem a hatalom körül forog. A hatalom megszerzése valami, vagy valaki(k) fölött nem egy embernek lebeg célként a szeme előtt. A hatalom megszerzése és megtartása egy szinte felmérhetetlenül komplex folyamat, melynek módszerei szinte megszámlálhatatlanok, de a más emberek befolyásolását, mint elsődleges eszközt, azért érdemes kiemelni. A tömegkommunikáció korában a média a befolyásolás elsőszámú terévé lépett elő, manapság pedig egyre inkább előtérbe kerülnek az influenszerek.

De mégis mi az az influenszer?

Írtunk már egy cikket az újságírókról, és bár a társadalomban betöltött szerepük bizonyos szempontból hasonló, de a két szakma azért mégis különbözik:

▶ újságírónak hagyományosan azokat a médiamunkásokat nevezzük, akik egy, vagy több médiumnak dolgozva olyan tartalmakat gyártanak, melyek célja (ideális esetben) az objektív tájékoztatás,

▶ míg influenszernek azokat a személyeket nevezzük, akik nem egy médiumnak dolgoznak, hanem kvázi független kisvállalkozók, akik egy (vagy több) közösségi médiaplatformon vannak jelen, melyen keresztül a népszerűségüknek köszönhetően nem csekély befolyást tudnak gyakorolni a nézőikre.

A befolyás, mint fentebb említettük, egyenes út a hatalomhoz, itt pedig nem csak a politikai értelemben vett hatalomról van szó, hanem gazdaságiról is: egy 2020-as kutatás szerint például az influenszer ma már a leggyorsabban növekvő vállalkozói típus. A cégeket ez természetesen úgy vonzza, mint szentjánosbogarakat a fény, csak 2019-ben már 8 milliárd dollárra rúgott a közösségi médiában működő influenszerekre épülő marketingipar. Ennek a társadalomra gyakorolt (mellék)hatásainak kifejtéséről most tekintsünk el (külön cikket lehetne és kéne is szentelni ennek a témának, csak az nem itt és nem most fog megtörténni), de egy kérdést ettől függetlenül érdemes föltenni magunknak: hogyan jön mindehhez a mesterséges intelligencia?

Már köztünk járnak

Azért azt senki sem gondolta, hogy egy, a digitális világhoz ennyire szorosan kötődő szakmát majd nem fog az AI felemelkedése érinteni, igaz? Három a magyar igazság, úgyhogy tegyünk fel egyből még egy kérdést:

mit tud egy AI által generált influencer, amit egy ember nem?

Mielőtt ez a kérdés megválaszolásra kerülne, emlékeztessük magunkat még egyszer az influenszerek a marketingben betöltött gigászi, és egyre csak növekvő szerepére (arról most ne is tegyünk említést, hogy az AI a marketingben amúgy már most mekkora szerepet játszik emellett). Lássuk csak:

▶ egy AI-influenszer pontosan úgy fog viselkedni, beszélni és kinézni, mint ami az adott célcsoport számára a legimponálóbb,

▶ mindig nagyon hűséges a brand-hez (nem mintha lenne választása),

▶ bármit megtesznek, amit mondanak nekik,

▶ nem generálnak botrányokat,

▶ olcsóbbak, mint egy ember.

Ezek olyan kvalitások, melyekre bármely marketinges felkapná a fejét. De –​ kérdezhetnénk már megint –​ ugye azért még nincsenek robot-influenszerek?

De, nagyon is vannak.

Mutatunk is nektek egy példát: ismerkedjetek meg Miquelával, aki nem valódi ember, hanem egy algoritmusok által működtetett robot.

Kép: Instagram

Miquela attól különleges, hogy több feliratkozóval –​ két és félmillió a pontos szám –​ büszkélkedhet az Instagram-on, mint a legtöbb emberi influenszer. A Time magazin 2018-ban beválasztotta az internet 25 legbefolyásosabb embere (?) közé, készített már interjúkat hús–​vér zenészekkel, kollaborált olyan márkákkal, mint a Dior vagy a Prada, és nem mellesleg saját dalokat is adott ki. Ez azért nem olyan rossz egy olyan valakitől, aki tulajdonképpen csak egyesek és nullák formájában létezik.

Jól van ez így?

De a kérdés, mint mindig, most is áll:

lecserélhetők-e az influenszerek a mesterséges intelligencia által?

A válasz hasonlóan fog csengeni, mint az újságírók esetében: akinek van karizmája, valóban szórakoztat és igazi tartalmat gyárt, annak még jó ideig nem kell veszélyben éreznie magát. Akinek az egyetlen funkciója az, hogy látszik, és ennek segítségével különféle brandek marketingeszközévé válik, annál már nem annyira egyértelmű a válasz. Azt most már biztosan tudjuk, hogy az embereknek sokszor le sem esik, hogy robotokkal beszélgetnek, valamint a manipulatívan beállított algoritmusok még az embereknél is hatékonyabban képesek befolyásolni azokat: ez derült ki egy nemrég lezajlott kis fiaskóból. De valójában helyes, hogy ez így van? A választ pedig ezúttal is a Tisztelt Olvasóra bízzuk.