A szakképzésről szóló vitákban általában mindenki a beiskolázási számokat nézi. Hányan jelentkeztek, melyik ágazat lett népszerűbb, melyik kezd lejtőre kerülni. Ez fontos, csak közben van egy még prózaibb kérdés is: végül hányan jutnak el a célig, és milyen szakmákban lépnek ki ténylegesen a munkaerőpiacra. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kutatási sorozatának újabb része most ezt nézte meg, vagyis azt, hogy a következő években mely ágazatokból és szakmákból érkezhet nagyobb utánpótlás Budapesten.
A legfontosabb megállapítás az, hogy
a legnagyobb végzős kibocsátást a 2022 és 2025 közötti összesített adatok alapján az elektronika és elektrotechnika ágazat adja, közel 7000 fővel.
Csakhogy itt van egy lényeges csavar: a végzősök döntő többsége nem hagyományos tanulói jogviszonyban, hanem felnőttképzésben tanult. Magyarul: ezen a területen a munkaerő-utánpótlást ma már jelentős részben nem a klasszikus nappalis, fiatal belépők adják, hanem azok, akik később, felnőttként lépnek be a rendszerbe.
A második legerősebb ágazat a turizmus-vendéglátás,
de ott már más a kép. Itt a tanulói jogviszonyban végzők száma meghaladja a felnőttképzésből érkezőkét, vagyis ez a terület továbbra is nagyobb arányban ad klasszikus értelemben vett fiatal pályakezdőket a gazdaságnak. Ez nem apró különbség, hanem elég fontos munkaerőpiaci jelzés: nem minden ágazat ugyanabból a csatornából szerzi a saját utánpótlását.
_
hirdetés
_
hirdetés
A 2025-ös végzős adatok alapján a tanulói jogviszonyban tanulók körében a legtöbb végzős a pénzügyi-számviteli ügyintézők, a szoftverfejlesztő és -tesztelők, a turisztikai technikusok, az informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikusok, a kereskedő és webáruházi technikusok, a logisztikai technikusok, valamint a gépjármű-mechatronikai technikusok közül kerül ki. A BKIK elemzése szerint ez azért érdekes, mert szinte ugyanazok a szakmák vezetnek itt is, amelyek a korábbi, beiskolázási adatokat vizsgáló részekben is a legnépszerűbbek voltak. Vagyis nem csak sokan kezdik el ezeket a képzéseket, hanem sokan el is jutnak bennük a végzésig.
forrás: BKIK
Ez a háttérben azt is jelenti, hogy bizonyos ágazatokban a rendszer jelenleg viszonylag stabilan működik. A gazdálkodás és menedzsment, az informatika és távközlés, a turizmus-vendéglátás, valamint a specializált gép- és járműgyártás nemcsak a beiskolázásnál erősek, hanem a kibocsátásnál is. Másképp fogalmazva: itt nem pusztán divatszakmákról beszélünk, hanem olyan területekről, amelyek ténylegesen szállítanak is végzősöket a munkaerőpiacra.
A felnőttképzésben viszont már más szakmák dominálnak. A BKIK kutatása szerint
messze a villanyszerelő szakma adja a legnagyobb végzős létszámot,
és a korábbi elemzésekkel összhangban itt főleg azok a területek erősek, amelyek gyorsabb munkaerőpiaci belépést ígérnek: az építőipar, az épületgépészet, valamint az elektronikai-elektrotechnikai szakmák. Ez azért figyelemre méltó, mert ezek azok a területek is, ahol a vállalkozások évek óta komoly szakemberhiányt jeleznek.
A technikum és a szakképző iskola közti különbség a végzős adatokban is világosan látszik. A BKIK anyaga szerint a legnagyobb végzős létszámot adó tanulói szakmák szinte kivétel nélkül technikumi szakmák, például a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a szoftverfejlesztő és -tesztelő, az informatikai rendszerüzemeltető, a logisztikai technikus vagy a turisztikai technikus. Ez megerősíti azt a korábbi trendet, hogy a fiatalok körében a technikum vonzereje továbbra is erős, és ez nemcsak a belépésnél, hanem a végzésig tartó úton is megmarad.
A végzős adatokból tehát nem csak az látszik, hányan jönnek ki a rendszerből. Az is, hogy honnan jönnek ki. Hol a felnőttképzés tartja életben az utánpótlást, és hol működik még mindig erősen a klasszikus, fiatalokra épülő technikumi modell? A munkaerőpiac szempontjából pedig ez a különbség egyáltalán nem elméleti: abból, hogy mely szakmákban ki adja a végzős tömeget, elég pontosan látszik, mire számíthatnak a következő években a budapesti cégek.
