A Szakmaverzum is ott volt budapesti Pont Ott Partin, míg Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Vanó Renáta az Oktatási Hivatal elnökhelyettese Debrecenben a Campus Fesztivál keretei között köszöntötte az immár egyetemista hallgatókat.
Már második éve több mint 90 ezren nyertek felvételt a felsőoktatási intézményekbe, ami azt mutatja, hogy versenyképes és vonzó a megújult magyar felsőoktatás – mondta Hankó Balázs a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón.
Idén 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
További jó hír, hogy minden második hallgató olyan területre nyert felvételt, amely kiszolgálja a magyar gazdaság igényeit. Ilyen terület a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, valamint a pedagógiai.
A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer embert vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben.
„Örömteli, hogy folyamatosan nő a 30 év felettiek aránya a felvettek között, már minden ötödik hallgató ebbe a korcsoportba tartozik, ez azt is jelenti, hogy egyre többen tanulnak tovább a munka mellett” – mondta a miniszter, hozzátéve: idei felvételin négy jelentkezőből három diák bekerült a magyar felsőoktatásba, és minden második felvett valamelyik vidéki intézményben kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (j) és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese a Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvényen a debreceni Campus Fesztiválon. Fotó: MTI/Kulturális és Innovációs Minisztérium/Cser Dániel
A felvételi megújításának köszönhetően nagyobb lett az intézményi autonómia a felsőoktatásban. Ezt jelzi többek közt az is, hogy az egyetemek saját maguk dönthettek arról, hogy a felvételi eljárásban mire adnak plusz pontot, mennyit ér például az emelt szintű érettségi – magyarázta a miniszter.
„A magyar egyetemek nemzetközi szinten is versenyképesek, hiszen már 12 hazai intézmény szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. A versenyképes tudás és a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedés mellett nemzetközi tapasztalatokat is biztosítanak a diákoknak”
– tette hozzá.
A felsőoktatás a munkaerőpiac partnerévé vált
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár azt mondta: „A magyar modell működik” – summázta röviden Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szakképzésért, felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkár. „A felsőoktatás a magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac partnerévé vált az elmúlt három évben, amióta rugalmasabb, versenyképesebb környezetbe helyezték az egyetemeket” – tette hozzá.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az államtitkár nagyon fontos előrelépésnek nevezte, hogy emelkedett a pedagógusképzésekre felvettek száma, valamint hogy megerősödtek a vidéki intézmények. A modellváltás révén a vidéki egyetemek kiszolgálják a helyi igényeket és a gazdasági partnerekkel, piaci partnerekkel, társintézményekkel együttműködve elősegítik az adott térség fejlődését – mondta. A tanárképzés kapcsán kiemelte: erősödtek az „utánpótlást igénylő” szakok. 2022-höz képest 117 százalékkal többen jutottak be matematika-, fizika- vagy kémiatanári képzésre.
„Az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy a diploma értéke megnőtt: már másfélszeres bérszorzót jelent, és viszonylag hamar, egy bő hónap után elhelyezkedési lehetőséget ad”
– jegyezte meg. Hozzátette: tíz diák közül nyolcan állami ösztöndíjas képzésre nyertek felvétel.
A Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvény résztvevői a debreceni Campus Fesztiválon. Fotó: MTI/Kulturális és Innovációs Minisztérium/Cser Dániel
Beszámolt arról is, hogy az alap-, osztatlan és a mesterszakokon egyaránt nőtt a felvettek aránya a korábbi évekhez képest, és átlagosan 50 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre a hátrányos helyzetű járásokból.
Mi a dolga annak, akit nem vettek fel?
Ezt a napot nemcsak az a több mint 90 ezer diák várta, aki jelentkezett a felsőoktatásba, hanem az ország nagy része, és a felsőoktatási és ágazatvezető intézmények, köztük az Oktatási Hivatal is” – hangsúlyozta Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese, aki nemrég nagyinterjút adott a Szakmaverzumnak, benne sok érdekességgel, amit ITT olvashatsz el.
Örömittas leendő hallgatók a Budapest Parkban rendezett Pont Ott Partin Fotó: Víg Johanna/Szakmaverzum
A felvett fiataloktól azt kérte, hogy a következő 2–5 évben járjanak be az egyetemre, ne hagyják ki az előadásokat, és mindeközben kössenek életre szóló barátságokat.
A legmagasabb felvételi pontszámot a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem leendő hallgatói gyűjtötték. A legmagasabb pontszámokat a nemzetközi gazdálkodás, a jogász, a pszichológia, a nemzetközi tanulmányok és az üzleti adattudomány képzéseken érték el a felvételizők.
A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük. A felvételizők augusztus 1-ig kapják meg a besorolási döntést, ezt követően 15 nap áll rendelkezésükre jogorvoslatra, ha nem értenek egyet a döntéssel.
Akik nem jutottak be sehová, vagy nem adtak be felvételi kérelmet az általános eljárásban, részt vehetnek a pótfelvételin, amelyre július 29-től augusztus 8-ig lehet jelentkezni. Ekkor már csak egyetlen szak jelölhető meg.
A pótfelvételi ponthatárait augusztus 29-én hirdetik ki, ezt követően az érintettek szeptember 6-ig kapják meg a hivatalos besorolási döntést. Aki sikerrel jár, az a rendes eljárásban felvettekkel együtt kezdheti meg a tanévet – mondta Vanó Renáta.
