Kevés a fiatal, sokan mennek nyugdíjba, a technológia pedig nem várja meg, amíg mindenki felzárkózik. Az építőipar szakember-utánpótlását ezért önmagában több beiskolázással sem lehet megoldani. Naderi Zsuzsanna szerint a képzés megújításához korszerű tanműhelyek, biztos alapkészségek és folyamatos tanulás szükséges, a vállalatoknak pedig saját dolgozóik fejlődésébe is be kell fektetniük.
Egy szakma megszerzése fontos belépő a munka világába, de nem jelent végállomást a tanulásban. Különösen igaz ez egy olyan területen, ahol az építőanyagok, a gépészeti megoldások és a digitális eszközök is változnak. Az építőiparnak olyan szakemberekre van szüksége, akik a következő új feladatot is meg tudják tanulni. Csakhogy ehhez már az iskolában biztos alapokat kell szerezniük.
Erről beszélt Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az ÉVOSZ elnökségi ülésén. A felvetése elsőre meglepő: a jelenlegi nehézségek után még a gazdasági növekedés is komoly gondokat hozhat, ha nem lesz elegendő, megfelelően felkészült dolgozó az új munkákhoz.
Van szakemberhiány, mégis fogynak az állások?
A két állítás nem zárja ki egymást. Ha kevés a megrendelés, a cégek nem tudják megtartani minden dolgozójukat. Mire viszont újra több építkezés indulna, a korábban távozó szakemberek már más ágazatban vagy külföldön dolgozhatnak.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke éppen erre figyelmeztetett. Elmondása szerint
az építőipari foglalkoztatottak száma év közepére 348 ezerre csökkent, két év alatt pedig mintegy 70 ezer ember tartós foglalkoztatásáról kényszerülhet lemondani az ágazat.
Érdemi javulásra 2028 elejénél korábban nem számít. A fiatalok szempontjából ez azt jelenti, hogy a hosszú távú szakemberigény mellett a pályakezdést a pillanatnyi piaci helyzet is befolyásolja.
Naderi Zsuzsanna szerint ehhez egy másik folyamat társul: az elöregedés miatt országosan évente 40–50 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatotti létszám. A munkába lépő fiatalabb korosztályok kisebbek, ezért nem lehet minden távozót egyszerűen új jelentkezővel pótolni.
„Lassan ki lehet jelenteni, hogy nem lesz honnan és kit felvenni”
– fogalmazott Naderi Zsuzsanna. Szerinte a vállalatoknak ezért egyre inkább a meglévő munkatársaik fejlesztésére kell összpontosítaniuk. A képzésre fordított pénzt és időt befektetésnek kell tekinteniük, amely segít megtartani és felkészíteni a dolgozókat a változó feladatokra.
Naderi Zsuzsanna szakképzésért, felnőttkori tanulásért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár MTI/Máthé Zoltán
Az új szakmai tudáshoz biztos alap kell
A létszám azonban csak az egyik kérdés. Naderi Zsuzsanna elmondta: a magyar munkatermelékenység az uniós átlag 64 százaléka, a kis- és középvállalkozásoké pedig a nagyvállalatokénak 45 százaléka. Az építőiparban a kisebb cégek teljesítménye is meghatározó, hiszen a nagy beruházásokon egész alvállalkozói láncok dolgoznak együtt.
A fejlődést viszont már az alapkészségek hiánya is akadályozhatja. Az államtitkár ismertetése szerint
a 15 évesek 25,9 százaléka nem éri el a minimális szövegértési szintet – vagyis gyakorlatilag funkcionális analfabéta –, a felnőttek 32,5 százaléka pedig gyenge alapkészségekkel rendelkezik.
Naderi Zsuzsanna ezért azt hangsúlyozta: sokaknál a szakmai továbbképzés előtt az olvasási, számolási és problémamegoldási képességeket kell megerősíteni.
_
hirdetés
_
hirdetés
Ez a gyakorlatban nagyon is szakmai kérdés. Egy munkautasítás megértése, a szükséges anyagmennyiség kiszámítása vagy egy váratlan probléma megoldása ugyanúgy része a munkának, mint egy szerszám használata. A biztos alapok később az új technológiák megtanulását is megkönnyítik.
Naderi Zsuzsanna éppen ezért óvott attól, hogy a fiatalokat minél hamarabb munkába küldjék. Ha az alapozás elmarad, a gyorsabb munkába állás később visszaüthet: nehezebb lesz továbbképezni magukat vagy alkalmazkodni a szakmájuk változásaihoz.
Korszerű műhelyek nélkül nehéz kedvet csinálni
A tanulási kedvhez az sem mindegy, milyen környezet fogadja a diákokat. Naderi Zsuzsanna szerint az építőipari tanműhelyek állapota sok helyen kifejezetten rossz, ami a pályaválasztás vonzerejét is gyengíti. A korszerű szakmák bemutatásához korszerű képzőhelyek kellenek, és a pályaorientációban is érthetőbbé kell tenni, milyen lehetőségeket kínál az ágazat.
Az államtitkár a képzések tartalmát is újragondolná: az építőipar, az épületgépészet és az épületvillamosság utánpótlását összehangoltan érdemes tervezni. A nemzetközi szakmai versenyeken elért magyar sikerek mellett azt is megvizsgálná, milyen, külföldön már megjelenő szakmai területek hiányoznak a hazai képzési kínálatból.
Egy lehetséges fejlesztési irány a Stratégiai Technológiák Európai Platformjához, röviden a STEP-hez kapcsolódik. Naderi Zsuzsanna mintegy négymilliárd forintos tudásközpont és hozzá kapcsolódó három–öt ágazati képzőközpont kialakításában lát lehetőséget. A bemutatott konstrukcióban nem budapesti szakképzési centrumok pályázhatnának, és az épületek, eszközök mellett tananyagokat, oktatási módszereket és oktatói tudást is fejlesztenének.
Az ágazat képviselői ehhez világos munkamegosztást javasoltak. Tóth Istvánné, az ÉVOSZ oktatási bizottságának vezetője olyan, úgynevezett triális modellt ismertetett, amelyben az iskola adná az elméleti alapokat, a képzőközpont a rendszerezett gyakorlati felkészítést, a vállalkozás pedig a valódi munkahelyi tapasztalatot.
Ez a kisebb cégeknek is segítséget jelenthetne, mert sokuk önállóan nem tud képzést szervezni. Naderi Zsuzsanna szerint a szakember-utánpótlás és a továbbképzés gondjait csak együttműködéssel lehet kezelni. A diák számára ennek akkor lesz kézzelfogható eredménye, ha az iskolai tudás, a műhelyben megszerzett rutin és a munkahelyi tapasztalat valóban egymásra épül – és később is lesz lehetősége továbbtanulni.
Fontos lenne a képzőközpontok megerősítése
A képzés fontosságát Koji László az ÉVOSZ elnöke, illetve Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár is hangsúlyozta, más-más oldalról közelítve a problémához.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke MTI/Purger Tamás
Koji László szerint a vállalatok képzési szerepvállalásához kiszámítható finanszírozás és arányosabb teherviselés kell: ma a dolgozók felkészítésére költő cégek viselik a költségeket, miközben más vállalkozások később elcsábíthatják tőlük a szakembereket. Az ÉVOSZ elnöke ezért
a közösen használható gyakorlati képzőközpontok megerősítését szorgalmazta, amelyek a kisebb vállalkozásoknak is segítséget nyújthatnának.
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelõs államtitkára MTI/Máthé Zoltán
Szemerey Samu a mérnökképzésben lát változtatnivalót: a tervezési ismeretek mellett nagyobb hangsúlyt adna a kivitelezésnek, a munkaszervezésnek és a menedzsmentnek. Olyan szakemberekre is szükség van ugyanis, akik az építkezéseken össze tudják hangolni a különböző munkafolyamatokat és az azokat végző csapatokat. Szemerey Samu szerint ehhez az állam és az oktatási intézmények munkája mellett a vállalkozások aktív részvétele is nélkülözhetetlen.
Bizonyítottan javította a gyerekek képességeit, mégis fiókba került a magyar program Miközben a magyar diákok szövegértési és matematikai eredményei történelmi mélypontra süllyedtek, egy kutatásokkal alátámasztott hazai fejlesztőprogram évek óta nem kap érdemi szerepet a közoktatásban. A zenei és vizuális gyakorlatokra épülő módszer a mérések szerint számottevően javította a hátrányos helyzetű gyermekek…
