Azt talán már tudod, hogy a világbajnokság nemcsak fociban létezik. A szakmáknak is van vb-je, és idén újra lesz magyar ács a pályán.
Február elején a nagyvázsonyi Ácsképző Központban dőlt el, ki képviselheti Magyarországot az idei, szeptemberi, sanghaji WorldSkills versenyen. A tét nem kicsi: a szakmák világbajnokságán indulni már önmagában is hatalmas dolog, de most az ács szakma presztízse is a mérlegen volt.
14 óra egy kis faházra – itt dőlt el minden
A válogatón a versenyzőknek egy kis faházat kellett elkészíteniük. Nem díszletet, nem makettet – valódi, precízen kivitelezett szerkezetet. Összesen 14 órájuk volt rá két nap alatt.
Fotó: Lampert Benedek
A zsűri – szakmai szervezetek által delegált szakemberek – főleg mérések alapján pontozott. Itt tényleg minden milliméter számít.
A győztes végül Balogh Milán lett Nagygeresdről, 92 százalékos eredménnyel.
Szorosan mögötte végzett Kozma Levente Osliból 89 százalékkal, a harmadik helyet pedig Laczkó Benedek szerezte meg Devecserről. Összesen hatan indultak, Szolnokról és Kecskemétről is érkeztek versenyzők.
Milánra most intenzív felkészülés vár. Mentora, Lampert Benedek, aki korábban maga is bizonyított nemzetközi mezőnyben az EuroSkills versenyen. Pontosan tudja, milyen érzés reflektorfényben dolgozni, és milyen brutális tempót diktál egy ilyen megmérettetés.
A felkészülés már el is kezdődött: készül az első makett, az ütemterv feszes, a cél egyértelmű – nemzetközi szint fél év alatt.
Mi az a WorldSkills, és miért nagy szám?
_
hirdetés
_
hirdetés
A WorldSkills a szakmák világbajnoksága – amelyről a Szakmaverzum legutóbb is tudósított. Több tucat ország fiatal szakemberei mérik össze tudásukat a legkülönbözőbb területeken – az informatikától a vendéglátáson át az építőiparig. Idén Sanghaj ad otthont a versenynek.
Az építőipart Magyarországról az ács és a festő-díszítőfestő szakma képviseli.
Ez nem csak egy verseny. Itt derül ki, hogy a magyar szakképzés hol áll a világ élvonalához képest. Mennyire korszerű a tudás? Mennyire pontos a kivitelezés? Milyen a szakmai szemlélet?
A nemzetközi szereplés ráadásul visszahat az egész ágazatra. Ha egy fiatal jól teljesít, az nemcsak neki hoz ismertséget, hanem a szakmának is. Egy jó eredmény évekre meghatározhatja, hogyan tekintenek a magyar ácsokra.
Volt hullámvölgy, most új esély jön
Az elmúlt évtizedekben a magyar ácsok rendszeresen ott voltak világ- és Európa-bajnokságokon, de az áttörő eredmény elmaradt. Két éve egy nem túl sikeres szereplés után még az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán indulhat-e újra magyar versenyző. Végül két szakmai szervezet, az ÉMSZ és a TEGY összefogásával sikerült elérni, hogy idén ismét legyen magyar induló.
Ez már önmagában jelzés: a szakma nem adta fel.
Fotó: Lampert Benedek
Mit ad egy ilyen verseny egy fiatalnak?
Lampert Benedek szerint a felkészülés önmagában is elképesztő fejlődést hoz. Nem csak arról van szó, hogy valaki gyorsabb és pontosabb lesz. A versenyzők komplexebben kezdik látni az egész szerkezetet, jobban átlátják a tetők logikáját, magabiztosabban kezelik a szerszámokat.
Egy nemzetközi szereplés fiatalon olyan láthatóságot ad, amit hétköznapi munkával évek alatt lehetne csak elérni. Ugyanakkor nem helyettesíti a tapasztalatot – inkább felgyorsítja a tanulást és brutális önbizalmat ad.
Fél év alatt a világ élvonalába
A következő nagyjából hat hónap döntő lesz. Nem nulláról indulnak, de az idő rövid. A felkészítés tudatosabb, fókuszáltabb, mint korábban: precizitás, időmenedzsment, mentális felkészítés – minden számít.
Szeptemberben Sanghajban már nem csak egy kis faházról lesz szó. Hanem arról, hogy egy magyar fiatal meg tudja-e mutatni a világnak: az ács szakma nem „B terv”, hanem csúcsteljesítmény.
És hogy a kalapács és a mérőszalag is lehet világbajnoki eszköz.
