2027 januártól egyetlen főigazgató felel majd a szakképzési centrum szakmai munkájáért, gazdálkodásáért, valamint törvényes és szakszerű működéséért. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása december 31-én megszűnik, az új vezetői állásokra pedig napokon belül kiírják a pályázatokat. A szervezeti ábra egyszerűbb lesz. Az igazi kérdés az, hogy a döntések is gyorsabbá válnak-e.

Egy szakképzési centrumnak jelenleg két első számú vezetője van. A főigazgató felel a centrumhoz tartozó technikumok és szakképző iskolák szakmai munkájáért. A kancellár gondoskodik a szervezet törvényes és szakszerű működéséről, felügyeli a gazdálkodást, és jelentős munkáltatói, illetve döntési jogköröket gyakorol. Papíron a feladatok elválaszthatók. Az egyik vezető a szakmáért, a másik a működésért felel.

A gyakorlatban egy új képzés elindítása, egy tanműhely fejlesztése, az oktatói létszám bővítése vagy akár egy nagyobb eszközbeszerzés egyszerre szakmai és gazdasági kérdés.

A két vezetőnek újra és újra ugyanazon az ügyön kellett dolgoznia, csak más felelősséggel és más jogosultságokkal. Ha egyetértettek, működött a rendszer. Ha nem, a döntés elakadhatott a két iroda között.

Ennek a kettősségnek 2026 végén hivatalosan is vége lesz.

2026 december 31-én minden jelenlegi vezetői megbízatás megszűnik.

A szeptember 22-én megjelent Magyar Közlönyben kihirdették a szakképzési törvény módosítását. Az új szabályozás szerint a szakképzési centrumok jelenlegi főigazgatóinak és kancellárjainak megbízatása 2026. december 31-én, a törvény erejénél fogva megszűnik.

Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi mostani főigazgatónak távoznia kell a rendszerből. Ők is jelentkezhetnek az új vezetői pozíciókra, a megbízatás azonban nem folytatódik automatikusan. Ugyanazon a napon lezárul a jelenlegi vezetői ciklus, majd

2027. január 1-jén az új szabályok alapján kiválasztott főigazgatók kezdik meg a munkát.

A kancellári tisztség megszűnik. Feladatai és felelősségi körei nagyrészt az új főigazgatóhoz kerülnek, aki egyszerre felel majd a szakképzési alapfeladatok ellátásáért, valamint a centrum törvényes és szakszerű működéséért. A korábbi két vezetői székből tehát egy marad. Ezzel együtt a felelősség helye is egyértelműbbé válik. Ha egy döntés késik, egy fejlesztés elakad vagy egy intézkedés hibásnak bizonyul, nehezebb lesz arra hivatkozni, hogy az ügy szakmai része az egyik, gazdasági része pedig a másik vezetőhöz tartozott.

Szakmai helyett inkább összetett vezetői állás lesz

Az új főigazgatónak jóval szélesebb területet kell átlátnia, mint a jelenlegi szakmai vezetőnek. Egy szakképzési centrum több intézményt, esetenként több ezer diákot és munkavállalót fog össze. Kapcsolatot tart vállalatokkal, kamarákkal, önkormányzatokkal és felsőoktatási intézményekkel. Képzéseket indít, vagy éppen vezet ki, fejlesztési forrásokat használ fel, ingatlanokat és tanműhelyeket működtet, közbeszerzéseket készít elő, miközben reagálnia kell a térség munkaerőpiaci változásaira is. Ehhez eddig két külön vezetői szerepkör tartozott. Januártól mindez egyetlen főigazgató felelőssége lesz.

A szakmai feladatok koordinálásában egy új vezető, a szakmai főigazgató-helyettes segíti majd.

Őt a főigazgató választja ki és bízza meg, a kinevezéshez azonban szükség lesz a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyására. A miniszternek harminc napon belül kell döntenie, és csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg az engedélyt. A gazdasági vezető kiválasztása szintén a főigazgató hatáskörébe kerül. A megbízáshoz és annak visszavonásához a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértése kell majd. Az új modell tehát egyszemélyi vezetést hoz létre, de a főigazgató nem marad szakmai és pénzügyi kontroll nélkül. A helyettes, a gazdasági vezető, a fenntartói központ és a minisztérium továbbra is része lesz a döntési rendszernek.

Tíz oldalban kell elmondani az irányt

Az új főigazgatói állásokat országos pályázaton töltik be. A kiírásoknak szeptember végéig kell megjelenniük a közszolgálati állásportálon, az NSZFH honlapján és az érintett centrumok saját oldalain. A minisztérium már korábban nyilvánosságra hozta a kiválasztás tervezett menetét. A pályázatok beadásának várható határideje október 15. éjfél előtt egy perccel lesz, a teljes kiválasztási eljárást pedig október 16. és december 7. között bonyolítják le. A jelentkezőknek az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, a referenciák és a szükséges nyilatkozatok mellett legfeljebb tízoldalas vezetői programot is be kell nyújtaniuk. Ebben már nem lesz elég általánosságban leírni, hogy fontos a minőségi szakképzés, a tanulók támogatása és a gazdasági szereplőkkel kialakított jó kapcsolat.

A programnak mérhető célokat, továbbá szakmai, gazdálkodási és szervezeti jövőképet kell tartalmaznia.

A pályázónak egyetlen dokumentumban kell megmutatnia, milyen képzési szerkezetet alakítana ki, hogyan igazodna a helyi munkaerőpiac igényeihez, milyen fejlesztéseket tart szükségesnek, miként gazdálkodna a rendelkezésre álló forrásokkal, és hogyan működtetné együtt a centrumhoz tartozó, egymástól gyakran nagyon különböző intézményeket.

Az anyagokat öttagú bizottság értékeli. Centrumonként legfeljebb három jelölt juthat el a személyes meghallgatásig, ahol vezetői esettanulmány, helyzetgyakorlat és kompetenciainterjú is várhat rájuk. A főigazgató kinevezéséről végül az oktatási és gyermekügyi miniszter dönt. A megbízatás legfeljebb öt évre szólhat.

Egyszerűbb modell, nagyobb felelősség

A kormány az átalakítást gyorsabb döntéshozatallal, közvetlenebb kommunikációval és kevésbé hierarchikus működéssel indokolta. Erre valóban szükség lehet. Ha egy intézményben sürgősen fel kell újítani egy műhelyt, oktatót kell felvenni vagy új vállalati együttműködésről kell dönteni, kevés vigaszt jelent, hogy az ügy azért áll, mert két vezető eltérően ítéli meg a szakmai szükségletet és a pénzügyi lehetőséget. Az egyszemélyi vezetés megszüntetheti ezt a fajta bizonytalanságot. A főigazgató egyszerre látja majd a szakmai célt és az eléréséhez rendelkezésre álló erőforrásokat. Nem kell két azonos súlyú vezető között egyeztetni, ki írhat alá, ki vállalja a felelősséget, és kinek a döntése az erősebb. A gyorsaság azonban nem automatikusan következik a szervezeti ábra átrajzolásából.

Az új főigazgató asztalán jóval több ügy gyűlhet össze. Ha minden fontos döntés egyetlen emberhez fut be, a rendszer könnyen éppen ott torlódhat fel, ahol egyszerűsíteni akarták.

Sokat számít majd, milyen valódi hatáskört kap a szakmai helyettes és a gazdasági vezető, valamint mennyi döntést engednek át az egyes iskolák igazgatóinak.

A Pedagógusok Szakszervezete támogatta a kancellári rendszer megszüntetését, amelyet pazarlónak, szakmaiatlannak és kontraproduktívnak nevezett. Közben azt is hangsúlyozta, hogy a centrumok átalakítása önmagában kevés: az iskoláknak a rájuk ruházott felelősség mellé tényleges döntési jogköröket is kell kapniuk. Ez lesz az új rendszer egyik valódi próbája. Ha a centrum élén ugyan kevesebb vezető marad, de az intézményigazgatóknak továbbra is a legkisebb ügyekben is felfelé kell engedélyért fordulniuk, a központosítás nem szűnik meg. Legfeljebb másképp nevezik majd.

Az oktatói testület is beleszólhat

A törvénymódosítás nemcsak a centrumok legfelső vezetését érinti. Változnak az egyes technikumok és szakképző iskolák igazgatói pályázatainak szabályai is. Az oktatói testület ezentúl szakmai véleményt mondhat az igazgatói pályázathoz benyújtott vezetési programról. A kinevezésről továbbra sem a testület dönt, de a helyben dolgozó oktatók álláspontja hivatalosan is bekerülhet az eljárásba.

Ennek akkor lesz valódi jelentősége, ha a vélemény nem puszta kötelező mellékletként kerül a döntéshozó elé. Egy iskola oktatói pontosan tudják, milyen vezetői problémák vannak az intézményben, mely fejlesztések maradtak félbe, és mennyire reálisak a pályázó ígéretei. Olyasmit is láthatnak, ami egy gondosan megszerkesztett vezetési programból nem derül ki.

Januárban derül ki, mit jelent az egy kéz

A diákok és az oktatók január 2-án valószínűleg nem érzékelnek látványos változást. Ugyanabban az épületben kezdődik a tanítás, ugyanazokat a szakmákat oktatják, és a műhelyek gépei sem működnek másként attól, hogy a centrum szervezeti ábrájáról eltűnik egy vezetői doboz. A hatás később válik láthatóvá. Gyorsabban születnek meg a beszerzési döntések? Könnyebb lesz új képzést indítani? Több mozgásteret kapnak az intézményigazgatók? Egyértelműbbé válik, ki felel egy elmaradt fejlesztésért? Képes lesz az új főigazgató egyszerre érteni a pedagógiai, szakmai, gazdasági és szervezeti kérdésekhez?

A kettős vezetés 2026 végével megszűnik. Az egyszerűbb rendszer lehetősége ezzel létrejön, a jobb működés azonban az új vezetők kiválasztásán, a hatáskörök ésszerű elosztásán és azon múlik majd, mennyire bíznak a centrumok a saját iskoláikban. Két vezető helyett egy marad. Kevesebb aláírásból még nem feltétlenül lesz jobb szakképzés, de legalább pontosabban látszik majd, kinél van a toll.