Új Nemzeti alaptanterv, átfogó szövegértés-fejlesztés, nagyobb szakmai szabadság és a mesterséges intelligencia oktatási kihívásainak kezelése is bekerülhet Magyarország új oktatási stratégiájába. A dokumentumot az év végéig készítené el a tárca, a változtatásokat azonban nem egyszerre, hanem szakmai egyeztetésekre és kipróbálásra építve vezetnék be.

Az év végére elkészülhet a magyar oktatás új stratégiája – közölte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi oldalán.

A tárca már megkezdte a „Vissza a jövőbe” munkacímet viselő dokumentum kidolgozását, amely a köznevelés hosszabb távú átalakításának legfontosabb irányait határozhatja meg.

A stratégia egyik meghatározó eleme a gyermekeket körülvevő digitális környezet vizsgálata lesz. A minisztérium külön foglalkozna a közösségi média és a mesterséges intelligencia tanulásra, gondolkodásra és fejlődésre gyakorolt hatásaival.

Lannert Judit közlése szerint a dokumentum részét képezi majd Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, amelynek társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődhet.

Nem kapkodnák el az új alaptantervet

A tervek között szerepel egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása is.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új szabályozást csak alapos előkészítést és gyakorlati kipróbálást követően vezetnék be. Ez arra utal, hogy a tárca nem egyik tanévről a másikra kívánja átalakítani az oktatás tartalmát, hanem fokozatos, szakmai visszajelzésekre épülő folyamatban gondolkodik.

Kiemelt területként jelenik meg a szövegértés fejlesztése. A minisztérium átfogó programot indítana, amely nemcsak a tanulók teljesítményének javítására koncentrálna, hanem a nehézségek korai felismerésére és a célzott segítségnyújtásra is. A szövegértés ugyanis nem kizárólag a magyarórák eredményességét határozza meg: alapvetően befolyásolja a matematika, a természettudományok és később a szakmai tárgyak elsajátítását is.

A kormányzat nagyobb szakmai mozgásteret és módszertani támogatást ígér az iskoláknak.

A cél az, hogy az intézmények és a pedagógusok saját tanulóik szükségleteihez igazíthassák a fejlesztést, vagyis ne mindenütt ugyanazokat a módszereket kelljen alkalmazniuk, függetlenül a helyi körülményektől és a gyermekek képességeitől.

Egyeztetésekre építenék a reformot

Lannert Judit szerint az új rendszert széleskörű szakmai és társadalmi egyetértésre kell alapozni. A minisztérium az elmúlt hónapokban több száz egyeztetést folytatott, a következő időszakban pedig még több pedagógust, diákot, szülőt és szakmai szervezetet vonnának be az előkészítésbe.

A miniszter elismerte, hogy egy valóban gyermekközpontú oktatási rendszer felépítése hosszú folyamat. Állítása szerint ugyanakkor már megkezdődött a központosítás lebontása és a gyorsabban orvosolható problémák kezelése. Ezek között említette az iskolaigazgatók jogköreinek bővítését, a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését, valamint a bérrendezést.

A már bejelentett intézkedések sorába tartozik az iskolakezdési támogatás, továbbá a nevelést-oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók fizetésének rendezése. A stratégia valódi súlyát azonban az mutatja majd meg, hogy a meghirdetett célokból mikor és milyen formában lesznek az iskolák mindennapjaiban is érzékelhető változások.