Miközben a magyar diákok szövegértési és matematikai eredményei történelmi mélypontra süllyedtek, egy kutatásokkal alátámasztott hazai fejlesztőprogram évek óta nem kap érdemi szerepet a közoktatásban. A zenei és vizuális gyakorlatokra épülő módszer a mérések szerint számottevően javította a hátrányos helyzetű gyermekek teljesítményét, ám kidolgozója hiába próbálta elérni az oktatásirányítást.

A magyar oktatás problémáit nem kizárólag a legutóbbi PISA-eredmények – amiről a Szakmaverzum is beszámolt – tették láthatóvá. A szövegértésből és matematikából mért gyenge teljesítmény mögött hosszabb ideje fennálló, rendszerszintű gondok húzódnak meg, miközben több olyan szakmai kezdeményezés is létezik, amely segíthetné a gyermekek korai fejlesztését. Ezek egyike a Fejlesztő Zenepedagógiai Program, vagyis a FEZEP, ismertebb nevén a Látható hangok – derül ki az Index cikkéből.

A programot Antal-Lundström Ilona zene- és művészetpedagógus dolgozta ki. A módszer a neurobiológiai kutatások eredményeire és a Kodály-elvekre támaszkodik, és elsősorban a 3–8 éves korosztályt célozza. Játékos akusztikus és vizuális gyakorlatokkal, például a hangok jelekké alakításával fejleszti azokat az idegpályákat, amelyek később a tanulás, a beszédértés, az írás és a matematikai gondolkodás alapját jelentik.

Látványos eredményeket hoztak a vizsgálatok

A program jelentőségét az adja, hogy nem pusztán pedagógiai elképzelésről van szó. A borsodi óvodákban és iskolákban végzett hatásvizsgálatok szerint

a módszert alkalmazó gyermekek matematikai és beszédértési eredményei a DIFER-teszteken 17–20 százalékkal haladták meg az azonos korúak átlagát.

hirdetés

A pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában végzett, öt hónapig tartó mikrokutatás ugyancsak jelentős változásokat mutatott. A hátránnyal induló gyermekek összesített fejlődése 12,3, illetve 18,55 százalékos volt. Az írásmozgás-koordináció területén az egyik csoport eredménye 38-ról 75 százalékra, egy másiké pedig 21-ről 33 százalékra emelkedett.

Illusztráció – pexels.com

A módszer az Európai Unió figyelmét is felkeltette. Antal-Lundström Ilona meghívott szakértőként vett részt a Great Start in Life program 2016-os brüsszeli indulásán. Az uniós kezdeményezés abból indult ki, hogy

az iskolai lemorzsolódás megelőzését már kisgyermekkorban el kell kezdeni.

Az akkori szakmai tájékoztatás szerint az alapkészségek hiánya miatt az unióban a 16–26 év közötti fiatalok mintegy 30 százaléka eltartottá válhat vagy a bűnözés felé sodródhat.

Elkészült a tananyag, az áttörés mégis elmaradt

A pedagógus Svédországból való hazatérése után akkreditáltatta a módszerhez kapcsolódó képzést, 2021-ben pedig az Oktatási Hivatal gondozásában a programra épülő tankönyvek is elkészültek. A szélesebb körű bevezetés azonban elmaradt.

Antal-Lundström Ilona állítása szerint

többször is megkereste az oktatásért felelős döntéshozókat, de kezdeményezéseire nem kapott érdemi választ.

Az Index által megszólaltatott szakértők szerint az eset egy tágabb problémára világít rá: a hazai oktatásirányítás hosszú időn keresztül nem teremtett átlátható rendszert az alulról érkező pedagógiai innovációk kipróbálására, mérésére és bevezetésére.

A megoldás ezért nem pusztán újabb programok kidolgozása lehet. Olyan nyitott szakmai rendszerre lenne szükség, amely párbeszédet folytat a pedagógusokkal és kutatókkal, objektíven méri az új módszereket, a bizonyítottan eredményes kezdeményezéseket pedig eljuttatja az óvodákba és az iskolákba. Enélkül nemcsak az oktatási felzárkózás, hanem az ország jövőbeli szellemi és gazdasági versenyképessége is veszélybe kerülhet.

hirdetés

Mielőtt tanuló lett belőled, inasnak hívtak Az inas–legény–mester út eltűnt, de a vizsgamunka és a portfólió ma is azt kérdezi: mit tudsz megmutatni?
A bűnöző mindig magával viszi a helyszín egy darabját. És te is! Locard alapelve óta a por, rost, hajszál és festék nem kosz, hanem vallomásra képes anyag.
Az AI kihúzhatja az első lépcsőfokot a lábatok alól Így mossa el a mesterséges intelligencia a karrier első lépcsőfokát.
Vezetői nagytakarítás jön a szakképzésben, egy kézbe kerülhet az irányítás Október közepéig pályázhatnak a szakképzési centrumok megújuló főigazgatói posztjaira.
Az iskola nem ügyfélszolgálat – van, ahol azt is leírták, mikor teheti le a telefont a tanár A szülő számon kérheti az iskolát, de az ordítozást, a vég nélküli hívásokat és a pedagógus zaklatását nem kell eltűrni.
Tovább romlott a magyar tizenöt évesek teljesítménye a PISA-mérésen Mélypontra kerültek a magyar PISA-eredmények és a diákok teljesítményét továbbra is meghatározza a családi hátterük.
399 cikk után sem tudom, melyik a jó szakma Tanműhelyek, gyárak, fesztiválok és stúdiók. A négyszázadik írás és tanulság: oda kell menni, ahol a fiatalok vannak.
A jó bizonyítvány önmagában nem fizeti ki a tanulás költségeit Szeptember 22-ig lehet pályázni az Apáczai ösztöndíjra.
Az utolsó tanév szeptemberben még ártalmatlannak látszik Érettségi, szakmai vizsga, felvételi vagy munkakezdés: így tartsd kézben a végzős tanévet.
Kétszázezer magyar hallgató előtt nyílt ki újra Európa A 2026/27-es tanévtől ismét pályázhatnak Erasmus-programokra a korábban kizárt magyar egyetemek hallgatói.
A szakképzésben terjed az angol, a gimnáziumi visszaesés viszont csalóka A szakképzésben valóban terjed az angol, a gimnáziumi visszaesés mögött viszont főként a fogyó diáklétszám áll.
Kíváncsinak lenni nem tantárgy, mégis ezt kérik most a diákoktól A minisztérium kíváncsiságot és egymásra figyelést kér a diákoktól. Az iskolán múlik, jut-e ezeknek valódi tér.