2025-ben nem szexi a mezőgazdaságban dolgozni – ezt viszonylag nagy bátorsággal kijelenthetjük. Pedig Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy agrárnagyhatalommá váljon, ehhez azonban kiváló szakemberekre van szükség. Ehhez elsőként le kell számolni azokkal a sztereotípiákkal, miszerint a mezőgazdaságban dolgozni tehenet fejni, és gyümölcsöt szedni jelent. Ahogy manapság minden iparág, úgy az agrárium is fejlődésik, digitalizálódik, automatizálódik. Enni ráadásul mindig kell, így aki az agráriumban dolgozni biztos pályát jelent, sőt ma már izgalmas is.
De nézzük is, mi a helyzet az agrárszakképzésben, miként lehet vonzóbbá tenni a fiatalok számára az agrárpályát. Mindezt Papp Zsolt Györggyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével jártuk körbe, aki exkluzív interjút adott a Szakmaverzumnak.
Ha nem tudnád, milyen szerepet tölt be a NAK a magyar agrárpalettán, akkor összefoglaljuk. Röviden: elég jelentőset. Egyszerre tekinthető kormányzati háttérintézménynek és a gazdák érdekképviseleti szervének. Ez a kettős szerep sokszor okozhat értelmezési nehézségeket kívülállók számára, ám Papp Zsolt György szerint a kamara pontosan ebből a helyzetéből képes erőt meríteni.
„A NAK szerepe nem pusztán adminisztratív, hanem stratégiai. A cél az, hogy az agráriumban jelentkező kihívásokra olyan szabályozások szülessenek, amelyek valóban a gazdálkodók érdekeit szolgálják, figyelembe véve a termelés valóságát és az ágazat gazdasági mozgásterét” – fogalmazott Papp Zsolt György. Hozzátette: ennek része a szakemberképzés, hátterének megteremtése. Lássuk hogyan!
Papp Zsolt György MTI/Lakatos Péter
Ki kell aknázni a lehetőségeket a jövő érdekében
– Számos kihívás előtt áll a agrárium, melyekre választ kell találni. Ehhez azonban megfelelő szakemberekre, utánpótlásra van szükség. Milyen irányba fejlődhet az agrárszakképzést a következő 5-10 évben?
A NAK számára kiemelten fontos kérdése az agrárszakképzés fejlesztése, hiszen tagjaink munkaerő-utánpótlása, a jövő szakembereinek felkészültsége múlik az oktatáson. Az agrárszakképzés területén folytatott fejlesztéseinket a kormányzati szándékkal összhangban és a gazdálkodói oldal érdekeit szolgálva tettük meg és tesszük ezután is. Ennek érdekében támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárulhat ehhez. Kamarai oldalról, lehetőségeinkhez mérten segítjük a fejlesztéseket, szakmai és anyagi forrásokat is megmozgatva. Évek óta végezzük, de a jövőben még jobban megerősítjük a pályaorientációs tevékenységünket, erre szeretnénk minél több forrást fordítani, még nagyobb hangsúlyt helyezve az agrárszakképzésben rejlő lehetőségek minél szélesebb körhöz való eljuttatásával. Továbbra is segítjük a gyakorlati tapasztalatszerzést azzal, hogy szakmai rendezvényekre, mezőgazdasági üzemekbe juttatjuk el a szakképzésben részt vevő diákokat és tanáraikat.
Fontos emellett, hogy az iskolai és a duális képzőhelyek szakmai kapcsolata megerősödjön, amihez szeretnénk hozzájárulni közös tapasztalatcserét segítő rendezvények, workshopok, üzemlátogatások megszervezésével.
Az iskolák oldaláról fontos, hogy a szakképzés a munkaerőpiac igényeit szolgálja ki, így a szakmai felkészültség mellett olyan készségek fejlesztését is meg kell erősíteni, mint a problémamegoldás, a rugalmasság, az együttműködési készség vagy a komplex gondolkodásra való felkészítés, amelyeket ma a munkavállalók elvárnak. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására is nagy szükség van az olyan programok kiterjesztésével, mint a műhelyiskolák vagy a Dobbantó program és az ehhez szükséges pedagógiai hátteret is biztosítani szükséges, a lemorzsolódást ugyanis minél gyorsabban orvosolni kell. Bővíteni szükséges a szakmai pedagógus-továbbképzési lehetőségek körét is annak érdekében, hogy ők is felkészültek legyenek az ágazatban megvalósuló fejlődésekkel, trendekkel, folyamatokkal, ebben a felnőttképzők és szakmai partnerek szerepe meghatározó lehet a jövőben.
– Említette a munkaerőpiaci igényeket. A szakképzési rendszer átalakítása épp ennek fényében ment végbe az elmúlt években. Az agrárszakképzés mennyire követi le a munkaerőpiac igényeket?
Az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) együttműködve évek óta folytatunk felméréseket és kutatásokat számos, az agrárszakképzéshez kapcsolódó témakörben, amelynek része a képzési paletta és a munkaerőpiaci igények összehasonlítása. A kutatások azt mutatják, hogy az agrárszakképzés egyik legfőbb erőssége, hogy az agrárszakképző intézmények képzési kínálata lefedi a munkaerőpiac keresletét, annak ellenére, hogy még mindig vannak hiányszakmák, és olyanok is, amelyek csak felnőttkorban válnak népszerűvé. A felnőttek közül egyre többen vesznek részt szakmai oktatásban és szakmai képzésekben. Vannak olyan szakmák, mint például a hentes és húskészítmény-készítő vagy az erjedés- és üdítőital-ipari technikus, amelyek a szakképzés keretein belül kevésbé népszerűek, viszont a felnőttképzésben van rá igény. Az alapszakmák általában szélesebb körű tudást próbálnak átadni a diákoknak, a munkaerőpiac viszont időnként specializáltabb tudást is igényel, mint például az édességiparon belül a csokoládé, vagy a pékeknél a mentes termékek készítése.
2023-ban a legnagyobb munkaerőhiány a gépkezelő, az állattenyésztő, gépszerelő és karbantartó, a húsfeldolgozó, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó és a pék foglalkozásokban volt. A szakképzésben pedig a legnagyobb számban mezőgazdasági technikusnak tanulnak a diákok, de népszerű az erdésztechnikus képzés, illetve a gazda, a kertésztechnikus, valamint a mezőgazdasági gépész és mezőgazdasági gépésztechnikus szakmák is.
_
hirdetés
_
hirdetés
A 2024. októberi SZIR (szakképzés információs rendszer)-adatok szerint 2024-ben összesen 21 880 fő tanult agrárszakmát, ami 2023-hoz képest 2,4 százalékos csökkenést jelent, de 2022-höz képest 5,4 százalékos növekedést.
A tanműhelyek, tangazdaságok, duális képzőhelyek, Ágazati Képzőközpontok lehetővé teszik egy-egy szakma színvonalas oktatását. A duális képzésben a diákok valós körülmények között készülhetnek fel a szakmákra, így az életben is használható gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ez egy olyan piacképes tudás, melyet aztán a munka világában is sikeresen kamatoztathatnak majd. Azt is megtanulják, hogyan kell dolgozni: ez pedig egy nélkülözhetetlen képesség.
Illusztráció
– Van-e elég gyakorlati lehetőség a diákok számára? Hogyan ösztönözhető ebben a vállalkozói szektor?
A NAK tartja nyilván a duális képzőhelyeket, amelyek az agrárszakképzésben arra hivatottak, hogy munkájukkal a gyakorlati tudásszerzést segítsék, illetve, hogy a tanulókat bevezessék a munka világába, ezzel valódi vállalati környezetben készülhetnek a szakmára a fiatalok. Jelenleg 1419 db képzőhelyet tartunk nyilván, ami a működő mező-, erdőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások csupán 4–5 százaléka. 2024 szeptemberében 5089 tanuló vett részt duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel, közel 800 képzőhelyen.
A szakképzés 2020-ban megtörtént átalakításával a duális képzés is átalakult annyiban, hogy a tanulószerződést felváltotta a szakképzési munkaszerződés.
Ma már a tanulók a munkaerőpiachoz hasonlóan munkabért kapnak az elvégzett munkájukért,
így a duális képzőhelyként munkáltatói feladatot betöltő vállalkozások számára már mondhatni igazi munkaerőt jelentenek. A képzőhelyek számára az átalakítás számos előnyt is hozott a korábbi rendszerhez képest, így például a tanulók után igénybe vehető kedvezmények köre is bővült. Nőttek az adókedvezmények, bevezetésre került a SZOCHO (szociális hozzájárulási adó) kedvezmény, a sikeres szakmai vizsga után az eredmény függvényében járó sikerdíj. A megalakult Ágazati Képzőközpontokhoz csatlakozva pedig az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, hiszen a duális képzőhelyek válláról a központok ezt a terhet leveszik. Ezek együtt talán kellő ösztönzést jelentenek a vállalkozói oldal számára arra, hogy minél többen vegyenek részt a duális képzésben.
– Milyen állapotban van az agrárszakképzés infrastruktúrája (géppark, tanműhelyek, digitális eszközök)?
Az AKI felmérése azt mutatja, hogy ezen a téren még van hová fejlődni, amihez nagy szükség van a megfelelő forrásokra is. Bár számos korszerűsítés valósult meg az iskolákban, sok intézmény szorul további fejlesztésre, főleg a digitális infrastruktúra és a modern technológiát szemléltető eszközpark terén. A kormány a vidékfejlesztési források keretében az agrárszakképzés fejlesztésére 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott 19 intézménynek bemutatóüzemek létesítésére, ami hozzájárul az intézmények modernizációjához, és ahhoz, a tanulók modern körülmények között készülhessenek fel a szakmájukra.
Illusztráció
Be kell vonzani a fiatalokat, akiknek egyetemre is egyenes lehet az út
– Milyen eszközökkel lehetne vonzóbbá tenni az agrárpályát a fiatalok számára
Az Agrárközgazdasági Intézettel folytatott felmérések kiterjednek arra is, hogy mi vonzza be az agrárszakképzésbe a gyerekeket. Azt tapasztaljuk, hogy
a tanulók egy része ezzel foglalkozó családokból jön, másik részüket érdekli a szakma és ezért választja az agrárszakképzést, de vannak sokan, akik gyengébb tanulmányi eredménnyel kerülnek be az intézményekbe.
A felmérések szerint a legnagyobb részben a szülők, őket követően pedig az osztályfőnökök játszák a legnagyobb szerepet a diákok pályaválasztásában, ezért hozzájuk és a diákokhoz is szólni akarunk. Míg az első két csoporttal inkább a megfelelő tájékoztatás válik be, addig a gyerekeknél az a célravezető, ha személyes tapasztalatot szereznek a témában, esetleg saját két kezükkel is ki tudják próbálni az adott szakmát. Nekik számos programunk mellett egyhetes nyári táborokat szervezünk, ahol különféle szakmákat próbálhatnak ki, gazdaságokat, tanműhelyeket látogathatnak, vármegyei szakképzési referenseink pedig az agrárszakképző intézményekkel, iskolákkal együttműködve az általános iskolai tanároknak, osztályfőnököknek és a szülőknek tartanak tájékoztató fórumokat, szülői értekezleteket, ahol ők is megismerkedhetnek az agrárszakképzésben rejlő lehetőségekkel. Egyre jobb visszajelzéseket kapunk, a gyerekek egyre inkább érdeklődnek az agrárium iránt.
– Mennyire van összhangban a szakképzés és az agrár-felsőoktatás?
Erre vonatkozóan nem rendelkezünk egzakt kutatási eredményekkel, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az agrárszakképzés mindenképpen a legjobb előszobája az agrár-felsőoktatásnak. A felsőoktatásban komoly (a 400-ból akár 30) többletpont szerezhető egy, a szakirányban szerzett okleveles technikusi vagy technikusi végzettséggel. Aki az agrárszakmák közül ezeket a képzéseket választja, és a szakképzésben komolyan veszi a tanulmányait, annak egyenes útja van az agrár-felsőoktatásba, ahol mindemellett jelentős előnnyel bír az általános, gimnáziumi oktatásból bekerült hallgatókkal szemben. További előnyt jelent a még csak nemrég indult, de már több szakmában is megjelenő mikrotanúsítványok bevezetése, amellyel akár kreditpontok szerezhetők a felsőoktatásban azok számára, akik az agrárszakképzésben ilyet szereznek.
