A mesterséges intelligencia életünk minden aspektusára gyakorolt egyre erősebb hatása miatt már jó ideje érdekel bennünket. Ezért amikor megtudtuk, hogy Mérő László pszichológus az Országon Pályaválasztási Szakmai Nap keretében előadást tart pont erről a témáról a budapesti Párbeszéd Házában, egyből el is mentünk rá.
Mára már tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabb és fontosabb részévé válik az életünknek és a társadalmunknak egyaránt. Ezt Mérő László – aki saját bevallása szerint 1974 óta foglalkozik a témával – sem tagadja, viszont rávilágít egy érdekes tényre:
a mesterséges intelligenciát működtető algoritmusok egyáltalán nem újak, sőt, már 40 éve is ismerték őket.
Mindössze csak annyi történt, hogy az AI matematikai diszciplínából műszaki diszciplínává vált. De mit is jelent ez? A technológia most jutott el arra a szintre, hogy a már létező elméletet a gyakorlatba is átültessék, ráadásul minden okostelefonnal rendelkező ember számára is elérhető módon.
Mérő László szerint elkerülhetetlen, hogy a mesterséges intelligencia használatát előbb-utóbb mindenki megtanulja. Viszont azt is törvényszerűnek tartja, hogy mint szinte minden technológiai újítás esetében, bizonyos készségeket el fogunk felejteni, és újakat tanulunk majd helyettük, mint például:
▶ a mesterséges intelligencia praktikus alkalmazása a mindennapi munkában,
▶ felismerni, mi az, amit AI csinált, és mi az, amit ember,
▶ felismerni a deep fake-eket,
▶ élvezni az AI által nyújtott szórakozási lehetőségeket.
Viszont feltétlenül szükséges megérteni, hogyan működik maga a mesterséges intelligencia? Mérő László szerint nem, mint ahogy egy sofőr számára sem elengedhetetlen tudás az, hogy hogyan működik az autó motorja.
„Nem érteni kell, hanem használni tudni”
– mondta.
Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia és annak használata integrálódjon az életünkbe, már az iskolában el kell kezdeni a felkészítést
▶ az AI szakszerű használatára,
_
hirdetés
_
hirdetés
▶ az ítélőképesség kialakítására,
▶ arra, hogy mit nem érdemes csinálni, mert az AI sokkal jobban csinálja,
▶ arra, hogy mi az, amit hozzáadhatunk mi az AI-hoz vagy az AI által generált tartalmakhoz.
Mérő László szerint a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a jövőnkben. Elmondta, hogy szerinte több, olyan előnye is lehet az AI használatának, többek közt olyanok is, amelyekbe sok ember bele se gondol:
▶ az első természetesen az, hogy átvesz olyan folyamatokat, amiket mi is el tudnánk végezni, viszont az AI sokkal jobban tud, viszont ez lehetővé teszi, hogy olyan dolgokra fókuszáljunk, amiben a mesterséges intelligencia nem jeleskedik.
▶ Ettől tágulni fog a látókörünk, sok új dolgot ismerhetünk és tanulhatunk meg.
▶ Megtanít minket kooperálni valamivel, amit nem értünk, ezáltal pedig közelebb kerülhetünk olyan emberek megértéséhez is, akiket idáig nem értünk, pl. más generációkhoz tartozók.
▶ Segít minket megtanítani a kompromisszumokra.
▶ Az AI-nak esélykiegyenlítő hatása is van, hozzáférést adhat olyan készségekhez, melyeket magunk nem birtoklunk.
A pszichológus arra a kérdésre is választ adott, amit a a szakmaverzum.hu is sokszor feltett már: el fogja venni az AI az emberek munkáját? Szerinte
nem az AI fogja elvenni azt, hanem olyan emberek, akik tudják az AI-t használni.
Magát a kérdést, hogy az AI veszély- vagy erőforrás-e, meglehetősen egyedi oldalról közelíti meg. Az alaptétel az, hogy az emberi agy a kőkörszak óta nem sokat változott. Az egyik válasz erre az, hogy kőkorszaki aggyal próbálunk új kihívásokra válaszokat adni, ezek a válaszok pedig ebből a „fejletlenségből” adódva csak rosszak lehetnek. A másik megközelítés optimistább: ez a kőkörszaki agy arra is alkalmas volt, hogy kialakítsunk vele egy információs társadalmat, így szükségszerűen az ebből adódó problémákra is választ tud adni. Viszont ő maga is felvet egy dilemmát: hogyan tanítsuk meg a mai fiatalokat olyan problémák megoldására, melyeket nem is ismerünk? Valójában ez a mai oktatók, tanárok igazi kihívása, mellyel foglalkozni kell, nem pedig az, hogy az AI jó-e, vagy sem.
