Öt évvel ezelőtt indult el a magyar felsőoktatás mélyreható átalakulása, amelynek révén az egyetemek levetkőzték a szocialista nagyvállalati működés kényszereit, és versenyalapú, teljesítményorientált intézményekké váltak – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Év Egyeteme 2025 gálán Budapesten. Az ünnepélyes díjátadó nemcsak az elmúlt évek eredményeit, hanem a jövő vízióját is megmutatta.

Díjak a kiválóság jegyében

A gálán több kategóriában is elismerést kaptak a legsikeresebb felsőoktatási intézmények.

🔷Az innováció területén a Szegedi Tudományegyetem vihette haza a díjat,

🔷míg a családbarát működés elismerését a Semmelweis Egyetem kapta.

🔷A Debreceni Egyetem hallgatóbarát működéséért,

🔷a Miskolci Egyetem karitatív tevékenységéért kapott díjat.

🔷A nemzetközi kapcsolatok terén szintén a Semmelweis Egyetem vitte el a pálmát,

🔷a felvételi kampányok sikerességében a Soproni Egyetem,

🔷a kultúratámogatásban pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem bizonyult kiemelkedőnek.

Miniszteri különdíjban részesült Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (b6), Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (b4), Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora (b2), Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke (b5), Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora (b7), Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora (b8), Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora (b9), Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora (j2) és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora (j), a díjazott egyetemek képviselői, valamint a miniszteri különdíjjal kitüntetett Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja (b3) és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora (b) az Év Egyeteme 2025 gála díjátadó ünnepségén a Várkert bazárban 2025. május 29-én.
MTI/Illyés Tibor

Új alapokon: verseny, teljesítmény, nemzeti elköteleződés

Hankó Balázs kiemelte: az átalakítás középpontjában a verseny, a teljesítmény és a nemzet iránti elköteleződés áll. A cél a fiatalok sikerének szolgálata és a magyar gazdaság érdekeinek előmozdítása. Mint fogalmazott, „köszönet egyetemeink, társadalmi és gazdasági életünk meghatározó vezetőinek azért, hogy öt évvel ezelőtt a megújulás útján elindultunk”.

A miniszter szerint az átalakulás kézzelfogható eredményeket hozott: van már magyar egyetem a világ legjobb egy százalékában, három a legjobb két százalékban, és összesen tizenkettő a legjobb öt százalékban. Emellett nőtt a hallgatók száma a gazdaság számára kulcsfontosságú területeken, és bővül a diplomások aránya a hátrányos helyzetű térségekben is.

Külön kiemelte a tudományos teljesítmény növekedését: megduplázódott a publikációk száma, sokszorosára nőtt a szabadalmaké, a külföldi hallgatók létszáma dinamikusan emelkedik. A kulturális és diákélet fejlődése szintén az egyetemek új arculatát jelzi.

2030: ambiciózus célok a nemzetközi élvonalban

A jövő építésének kulcsprogramja az Egyetem 2030, amelynek célja, hogy

2030-ra legyen magyar egyetem a világ top 100 intézménye között, és több magyar egyetem is bekerüljön Európa legjobb száz egyeteme közé.

A nemzetközi elszigetelődés veszélyével szemben Hankó a Pannónia Programot említette, amely a világra nyitással válaszol. E kezdeményezés részeként a magyar kutatókat a Horizont program segítségével kötik össze a vezető egyetemekkel, miközben a magyar tehetségek visszacsábítására is törekednek.

Az egyetemek új szerepe

Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerint a magyar felsőoktatási intézmények legnagyobb értéke a társadalmi elismertség, amelyet saját teljesítményükkel vívtak ki. „A magyarok számára a tanulásnak, a képzettségnek és a diplomának becsülete van” – mondta. Az egyetemek ma már nemcsak oktatási központok, hanem a kultúra, a sport, a tudomány és a közélet aktív formálói is.

A magyar egyetemek új irányt vettek: nemzetközi ranglisták élére törnek, miközben megőrzik értékeiket. Az ambiciózus célok és a társadalmi felelősségvállalás összekapcsolódnak a nemzetépítés szolgálatában – ez a 21. századi magyar felsőoktatás új képlete

(Forrás: MTI/Szakmaverzum)