Ők alkották, de tudják kezelni is? Vagy a programozók magukra hozták a bajt azzal, hogy megteremtették az AI-t? Ezek nagyon is jó kérdések, az eheti Ember vs gépben pedig megpróbálunk valamennyire válaszolni is rájuk.

Bizony, a fagyi néha visszanyal, a befőtt pedig néha tényleg elteszi a nagyit. A programozók létrehozták a mesterséges intelligenciát és az ahhoz tartozó algoritmusokat, melyek már évek óta rettegésben tartják a világ dolgozóit. Sokan félnek, hogy elveszik a munkahelyük, mert egész egyszerűen a munkájukat kiváltja egy algoritmus. Bár korábbi cikkeinkben főleg fizikai munkákra és az őket veszélyeztető (vagy nem) robotokra helyeztük a hangsúlyt, a mostaniban viszont a páncélba bújt szellemről, a mesterséges intelligenciáról lesz szó, és arról, hogyan veszélyeztetik magát az IT szektort – már ha egyáltalán valóban létezik ilyen veszély.

Ők teremtették, de hogyan boldogulnak vele?

Gondolom, senkinek sem mondok újat, ha kijelentem: a mesterséges intelligencia már ma is képes programkódot írni. Viszont az AI ezt a kódot tulajdonképpen nem önmaga találja ki, hanem a rendelkezésére álló, ember által írt kódból tud csak úgymond táplálkozni. Pont ezért az AI legalább annyira pontatlan, amennyire az emberek azok tudnak lenni. Ez azt eredményezi, hogy az ily módon generált kódot alaposan át kell nézni, le kell tesztelni, és bizony sok esetben ki is kell javítani, mely lelassíthatja a munkafolyamatot, alkalmilag akár több ráfordított energiát igényelhetve, mintha egyszerűen csak kézzel írták volna meg.

Ezt az is alátámasztja, hogy egy felmérés szerint a megkérdezett fejlesztők 81 százaléka használt AI-t a munkájához, viszont 55 százalékuknak aggodalmaik támadtak az ilyen forrásból származó kód minőségét illetően. Ennek ellenére egy másik forrás szerint a megkérdezett szoftverfejlesztők 29 százaléka gondolja úgy, hogy a munkáját kiváltja a mesterséges intelligencia. A dolgok jelenlegi állása szerint a mesterséges intelligencia egyelőre partner, mintsem rivális, a jövőben viszont ez változhat: amerikai kutatók szerint 2040-re a gépi tanulás annyira fejletté válik majd, hogy a mesterséges intelligencia és képes lesz programokat fejleszteni, ráadásul jobban, gyorsabban és hatékonyabban, mint az emberek. Egyes vélemények ellenkező állásponton vannak: szerintük az AI a belátható jövőben csak olyan, relatíve alacsonyabb kompetenciát igénylő fejlesztői munkákat fog átvenni, mint mondjuk a minőségellenőrzés vagy a tesztelés.

Logikus következtetésnek tűnik, hogy a programozásban, szoftverfejlesztésben az AI előbb-utóbb átveheti az emberektől a stafétát, ebben az esetben pedig valódi biztonságban az lesz, aki magát a mesterséges intelligenciát programozza – a névsorolvasást ugyanis úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, ha magad olvasod a névsort. Ha pedig valakinek az a kérdés ötlik a fejébe, hogy

ilyen alapon a mesterséges intelligencia nem lesz-e egy nap képes arra, hogy magát programozza,

az jó úton jár a megfejtés felé. Az igazság az, hogy ezt már gőzerővel kutatják ma is, már létezik is, a jövőben pedig nem kétséges az, hogy ezt tovább fogják tökéletesíteni, bármennyire rémisztőnek is tűnhet ez elsőre.

Az IT nem csak programozás

Az IT szektor viszont természetesen nem csak programozókból áll. Vannak az iparág berkeiben szakmák is, melyek másféle skilleket igényelnek, mint a „szimpla” programozás. Ilyen például a grafikusi munka, mely egyik alapvető feltétele a vizuális kreativitás, és nem kis szerepet játszik például a kliensekkel való közvetlen kommunikáció is – egy internetes kommentelő szerint a megrendelő sokszor maga sem tudja, hogy mit akar.  A szakma jövője ennek ellenére mégis bizonytalannak tűnik, ráadásul saját magukról gondolkodnak ennyire pesszimistán: egy grafikusok körében elvégzett felmérés szerint a megkérdezett szakemberek 48 százaléka gondolta úgy, hogy már öt éven belül, vagyis 2030-ig totálisan elévül ez a szakma.

Ha van valami, amiben a mesterséges intelligencia úgy igazán jó, akkor az az adathalmazok kezelése. A gigászi adathalmazok összeállítása és kielemzése ma már a gazdaság és a kormányzás minden zugában óriási szerepet játszik, és az ilyen módon kinyert tudás kulcsfontosságú szerepet tölt be a döntéshozatali folyamatokban. Az analitikusok körében éppen ezért elfogadott ténynek tűnik, hogy az AI elkerülhetetlenül integrális szerepet tölt be a munkájukban már most is, a jövőben ez pedig csak fokozódni fog. Az általános nézet pedig tűnik az, hogy

ezen a téren a jövőben csak az érvényesülhet igazán, aki hozzáadott értéket is tesz a munkájához,

vagyis valódi analízist, elemzést végez: az adathalmazokat, akár vizualizálva, a gépek is el tudják készíteni.

A kérdés, mint minden esetben, most is kötelező jelleggel tétetik fel:

el fogja venni az AI az IT-sek munkáját?

A válasz, mint sok már esetben, most is egyszerre igen is és nem is. Az biztos, hogy ez a közeljövőben nem fog megtörténni, főleg azokkal, akik hozzáadott értéket képviselnek a saját szakmájukban. Az IT szektor helyzete, bárhogy is nézzük, nem valami jó. Az iparág sokak szerint már csúcsosodott, innentől pedig belátható időn belül már csak lefelé vezet az út, melyet alátámasztanak az iparágban zajló folyamatos leépítések. A tetőzés előtt hatalmas volt az igény a programozókra, még azokra is, akik nem a legjobb képességekkel rendelkeztek, és az AI forradalomnak elsősorban jelenleg ők látják a leginkább kárát. Akik viszont képzik magukat, lépést tartanak a trendekkel és meg tudják lovagolni a hullámokat – a mesterséges intelligencia egyelőre nem csak akadály, vagy rivális, hanem egyben hatalmas lehetőség is arra, hogy hatékonyabbá tegyék a munkájukat – azok ezentúl is aratni fognak.