Manapság gyakorlatilag mindennapi kérdéssé vált, hogy a munkahelyek miként kezelik a generációs különbségeket. Az eltérő korosztályoknak más a munkavégzéshez való hozzáállása. A vegyipart sem kerüli el ez a kihívás. Az iparág legnagyobb hazai vállalata leszögezte: a Z generáción múlik a hazai ipar jövője.

A digitális világban felnőtt, technológia iránt fogékony Z generáció nehezebben tolerálja a munkahelyi kötöttséget, és inkább a rugalmas munkaidőt és a hibrid munkavégzést részesíti előnyben. Sok cég küzd ezért a tehetséges fiatal kollégák megtalálásával és megtartásával. A hazai gazdaság egyik legerősebb ága, a vegyipar számára azonban még nagyobb ez a kihívás, hiszen egy, az átlagosnál megterhelőbb munkakörülményekkel bíró, tudásintenzív ágazatról van szó.

Fotó: Facebook/borsodchem

Elkel a munkaerő az erős pillér megtartásához

A magyar vegyipar hagyományosan erős pillére a hazai gazdaságnak, magas hozzáadott értéket képvisel, és közvetlenül 100 ezer, közvetve pedig mintegy 150 ezer főt foglalkoztat országszerte.

Ráadásul a vegyipar és a műanyagipar – az alapanyagiparon belül – Magyarország 2024–2030-as időszakra vonatkozó versenyképességi stratégiájának kiemelt ágazatai, így komoly szerepük van abban, hogy 2030-ra a technológia-vezérelt európai ipar élvonalába kerüljünk, az iparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés-innováció területen pedig regionális vezető szerepet töltsön be hazánk. A tudásintenzív ágazat a kihívásokban gazdag munkakörülményeivel azonban nem feltétlenül az első választás, ha a mai fiatalok karriervágyait nézzük. Hogyan tehető mégis vonzóvá a vegyipar, a műanyaggyártás a Z generáció számára? A választ a legnagyobb hazai vegyipari vállalatnál, az európai műanyaggyártásban is meghatározó szerepet játszó BorsodChemnél kerestük, amely nagyot lépett:

kifejezetten a fiatalok érdeklődésére és igényeire alapozva vezetett be juttatásokat és alakított ki karrierpályákat, valamint képzési programot is indított, melyek célja, hogy a cégnél ne váljon hiányszakmává a vegyészmérnök.

„Vonzerő tekintetében a vegyipar nem tud versenyre kelni az olyan közkedvelt ágazatokkal, mint a telekommunikáció vagy az informatika. Van azonban egy hatalmas előnyünk ezekkel a területekkel szemben: míg a legtöbb ágazatban nehezen kiszámítható és bizonytalan a jövő, addig a vegyipar hosszú távon gondolkodik és stabilan foglalkoztat, így egy jól tervezhető karrierutat tudunk biztosítani a hozzánk jelentkező fiatalok számára. Ez azt jelenti, hogy nem csak felajánljuk a fejlődési, tanulási lehetőséget, hanem szisztematikusan felépített előmeneteli tervet is kapnak a pályakezdők, amiben pontosan látják, hogy mennyi idő, munkatapasztalat és szakmai fejlődés után milyen munkakörbe tudnak eljutni. A kiszámíthatóság pedig a mai fiatalok számára is fontos érték” – tájékoztatott Varga Béla, a BorsodChem PR-vezetője.

A fiatal korosztályhoz igazodó juttatási rendszer

Amellett, hogy a vállalat minden korosztály számára kiemelkedő juttatási csomagot – többek között ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat, cafeteriát, évente másfél havi alapbérnyi jutalmat, teljesítménybónuszt, nyugdíjpénztári hozzájárulást, családbarát támogatásokat – biztosít, ez

kiegészül kifejezetten a fiatalok számára szóló elemekkel, mint a vissza nem térítendő pályakezdési támogatás és a kamatmentes lakásvásárlási kölcsön.

Emellett a vállalat fiatal szakembereinek nagy hányada kap lehetőséget az anyacég Wanhua kínai telephelyein szakmai tapasztalatcserére, melynek során még szélesebb képet kapnak a vegyiparban elérhető nemzetközi technológiákról és lehetőségekről.

Hiányszakma lehet a vegyészmérnök?

Fontos kérdés azonban, hogy lesz-e utánpótlás, vannak-e olyan tehetséges és agilis fiatalok, akik továbbviszik vagy akár továbbfejlesztik a hazai vegyipar innovatív technológiáit – tekintve, hogy a hazai vegyipari képzésben résztvevők száma mélyen alulmarad ahhoz képest, amit a szektor fel tudna venni. Különösen igaz ez a kelet-magyarországi régióban, ahol az ország két legnagyobb vegyipari cége működik. Jól mutatja ezt, hogy a 2024 őszi felsőoktatási felvételi eljárásban a felvi.hu adatai szerint 593 tanulót vettek fel vegyészmérnök képzésre, és ezen belül csupán 139 tanuló kezdhette meg a mesterszintű képzést. A vállalat ezért kulcsszerepet játszott a debreceni vegyészmérnök szak, a miskolci vegyészmérnök képzés és a kazincbarcikai kihelyezett levelező vegyészmérnök képzés létrehozásában, duális képzőhelyként is működik, illetve ösztöndíjrendszerrel és pályakezdőknek szóló programmal is ösztönzi a fiatal tehetségek fejlesztését.

Az utánpótlás felkarolása azonban ennél is korábban kezdődik: a vállalat saját oktatási központján keresztül az alapfokú és középfokú kémia, illetve természettudományi oktatásba is bekapcsolódott: többek között kisiskolásoknak kémia szakköröket, a helyi gimnáziumban vegyipari fakultációt, versenyeket, és tanulmányi ösztöndíjat biztosít a természettudományokra nyitott tanulók számára, de a gödöllői fejlesztési központ is rendszeresen megnyitja kapuit a gyerekek előtt.

„A vegyipar gyakorlatilag élethosszig tartó tanulást, fejlesztést jelent. Ráadásul nem egy kizárólag fehérköpenyes munka, hanem a mérnökök nagyobb része terepen is tevékenykedik, aktívan részt vesz a technológiai folyamatokban. Azonban aki egyszer belekóstol ebbe a világba, azt rabul ejti – amit az az országos átlag töredékét kitevő fluktuációs mutatónk is tanúsít”

– összegezte a szakma fő jellegzetességeit Varga Béla.