_
hirdetés
_
hirdetés
Felmérést végzett hallgatói körében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Ebből az derül ki, hogy a leendő óvodapedagógusok és tanítók többsége saját szakmájában képzeli el a jövőjét. Mutatjuk, ezen felül milyen válaszok születettek még többet között a munkabérrel kapcsolatban.
A gyerekek jelentik a pedagóguspálya legnagyobb vonzerejét, míg hivatásuk társadalmi megbecsültségét a diplomaszerzés előtt álló fiatalok egy része alacsonynak tartja – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatói körében végzett felmérésből, amelynek eredményei sok ponton összecsengenek a nemzetközi kutatásokéval. A főiskolások többsége pedagógusként szeretne elhelyezkedni az alapszak elvégzése után, mindössze két százalékuk biztos abban, hogy más területen vállal majd munkát.
Tízből nyolc hallgató pedagógusként szeretne dolgozni a diploma megszerzése után,
10-10 százalékuk azonban már most azt tervezi, hogy nem állami, hanem egyházi-, magán- vagy alapítványi intézményben helyezkedik majd el. Az óvodapedagógus és tanító szakosok mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy nem pedagógusként, hanem egészen más területen próbál szerencsét friss diplomásként – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola online, nem reprezentatív felméréséből, amelyet az intézmény több mint száz óvodapedagógus és tanító szakos hallgatója töltött ki 2024 decemberében és 2025 januárjában.

Getty Images
2024-ben országszerte több mint 30 százalékkal ugrott meg a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre is jóval többen felvételiztek, mint a korábbi években.
A váci és budapesti kampusszal rendelkező, pedagógusokat és segítő szakembereket képző Aporon is rekordot döntött tavaly a jelentkezők száma – tanító szakjukat például tíz éve nem jelölték meg annyian a jelentkezési lap első helyén, mint 2024-ben.
Miért éppen pedagógusképzés?
Szívesen foglalkoznak gyerekekkel – a válaszok alapján ez a legfőbb oka annak, hogy az Apor hallgatói pedagógusképzésre jelentkeztek. Minden második válaszadó számára az is fontos szempont volt, hogy az óvodai, iskolai munka jól összeegyeztethető a családdal és a gyermekneveléssel, sokan pedig azt hangsúlyozták, hogy társadalmilag hasznos hivatást akartak választani.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az adatokból az is kiderül, hogy a leendő pedagógusok egy része stabil munkahelynek tartja az óvodákat és iskolákat: 17 százalékuk úgy gondolja, hogy óvodapedagógusként vagy tanítóként mindig lesz állása, nem kell majd munkanélküliségtől tartania. A hallgatók harmada egy számára fontos személy hatására választotta ezt a hivatást, 26 százalékuk pedig kiváló pedagógusokkal találkozott diákként, akik példájukkal szintén erre sarkallták.
Arra a kérdésre azonban csak minden ötödik hallgató válaszolt igennel, hogy középiskolai tanárai is biztatták-e arra, hogy ilyen irányban tanuljon tovább. A legtöbb válaszadó szakválasztását egyáltalán nem véleményezték tanárai, 17 százalék úgy emlékszik, pályaválasztási döntésének vegyes volt a fogadtatása, 7 százalék pedig arról számolt be, a legtöbben inkább lebeszélni próbálták a pedagóguspályáról.
Rugalmas igazgató, jó hangulatú tantestület, együttműködő szülők
Mitől tartanak a leendő tanítók és óvodapedagógusok?
Minden negyedik (25 százalék) válaszadó úgy gondolja, hogy szakmájuknak alacsony a társadalmi megbecsültsége,
19 százalékuk az esetleges rossz kollegiális kapcsolatoktól,
17 százalékuk a megoldhatatlannak tűnő pedagógiai helyzetektől tart,
9-9 százalékukat pedig a munkabér összege és a kedvezőtlen munkahelyi körülmények aggasztják.
„Bár a pedagógustársadalmon belül éppen a hivatásukat magas szinten gyakorló óvodapedagógusok és tanítók azok, akiknek a társadalmi megbecsültsége megmaradt, mindnyájunk számára tanulságos a fiatalok ezzel kapcsolatos félelme. Tanulságos és ösztönző: társadalmi szinten – szülők, képzők, kollégák, döntéshozók – hív meg arra, hogy újragondoljuk a pedagógusszerep jelentőségét és annak pozitív kommunikációját” – mondta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A válaszokból egyértelműen kiderül: a jó munkahelyi légkör kifejezetten fontos a fiatal szakemberek számára. 90 százalékuk olyan óvodában, iskolában szeretne elhelyezkedni, ahol a nevelőtestület tagjai között jó a kapcsolat, 80 százalékuk az empatikus, barátságos, rugalmas vezetőséget, 49 százalékuk az együttműködő, támogató szülőket, 45 százalékuk pedig a jó tárgyi, munkahelyi feltételeket is kiemelte.