_
hirdetés
_
hirdetés
Folyamatosan növekszik a hallgatók száma a magyar felsőoktatásban. Míg 2022-ben 290 ezer körül volt a hallgatói létszám, 2023-ban már 310 ezerre nőtt, és azóta további 18 ezer fővel bővült – adta meg az alaphangot a Szakmaverzum 7Dasy podcastjében Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese. Ez a szám magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, az alap- és mesterképzést, valamint a doktori képzéseket is.
Különösen figyelemreméltó a szakképzésből érkezők arányának növekedése:
2020-ban a felvettek 25 százalék érkezett technikumból, 2023-ra ez az arány 33 százalékra emelkedett. 2024-ben némi visszaesés történt, ami a technikus képzés átalakulásával magyarázható, de még így is 26 százalék körüli az arány.
_
hirdetés
_
hirdetés
Vanó Renáta elmondta: a felsőoktatási pontszámítási rendszer is változott: az 500 pontos rendszerben 400 pont szerezhető a középiskolai és érettségi eredményekből, míg 100 pontot az egyetemek saját hatáskörben oszthatnak ki különböző teljesítményekért, például nyelvtudásért, versenyeredményekért vagy szakmai tapasztalatért.
Az elnökhelyettessel azt is kifejtettük, hogyan vált szorosabbá a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata.
Ahogy azt is, hogy míg a szakképzés jó formában van a duális képzés terén, addig a felsőoktatásnak van hová fejlődniük ezen a téren. Azonban így is több területen elérhető az egyetemeken a duális képzés (agrár, műszaki, informatika, gazdaságtudományok, egészségtudományi képzések), ahol a hallgatók szerződéses kapcsolatban állnak vállalatokkal, így szakmai gyakorlatot és fizetést is kapnak tanulmányaik mellett.