Sok diák tart attól, hogy a történelemérettségin majd olyan évszámok és fogalmak jönnek szembe, amiket utoljára hónapokkal ezelőtt látott. Az idei középszintű vizsga után viszont a tanárok szerint inkább megkönnyebbülhettek a végzősök: a feladatok többsége ismert témákra épült, az esszék pedig kifejezetten diákbarátnak számítottak.
A pedagógusok szerint
az idei történelemérettségi nem akart „kicsinálni” senkit. Voltak benne gondolkodós részek, de összességében korrekt, teljesíthető és jól felépített feladatsort kaptak a diákok.
Karikatúrák, térképek és ismert témák
Mercs István, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium tanára szerint több könnyebben megválaszolható kérdés is bekerült a tesztbe. Ilyen volt például az ókori görög és római építészethez kapcsolódó feladatsor, de összességében sem akadt olyan rész, amit lehetetlen lett volna megoldani.
A vizsgában sok képi forrás szerepelt: karikatúrák, ábrák, táblázatok és térképek is segítették a diákokat. Több tanár szerint ez kifejezetten feldobta a feladatsort, és közelebb állt ahhoz a kompetenciaalapú szemlélethez, amit az elmúlt években próbálnak erősíteni az oktatásban.
A budapesti Közgazdasági Politechnikum történelemtanára, Erdei Erika szerint például építészeti alkotások alapján kellett művészeti korszakokat felismerni, míg más feladatokban a honfoglalás eseményeit lehetett visszakeresni vaktérkép és atlasz segítségével.
De előkerült a dualizmus kora, a Kádár-rendszer kultúrpolitikája, a reformáció és a magyar holokauszt is.
Az esszék sokaknál megmenthették a napot
A legtöbb dicséretet egyértelműen az esszék kapták. Több tanár is úgy fogalmazott, hogy a témák „barátságosak”, sőt volt, aki egyenesen „ajándéknak” nevezte őket.
_
hirdetés
_
hirdetés
A rövid esszék között a céhek vagy Hitler Németországának 1938-as terjeszkedése szerepelt. Utóbbi ráadásul olyan téma volt, amihez még az atlasz is segítséget adott a vizsgázóknak.
A hosszú esszéknél Károly Róbert gazdaságpolitikája és a Rákosi-korszak került elő. Ezek a témák szintén gyakran előjönnek órákon és érettségi-felkészítőkön, így sok diák magabiztosabban vághatott neki a kidolgozásuknak.
Mercs István szerint a diákok ugyan a tesztrésznél kissé bizonytalanabbak voltak, az esszéknél viszont sokan úgy érezték, hogy végre olyan témát kaptak, ami tényleg fekszik nekik.
Nem csak a magolást mérték
A Debreceni Egyetem gyakorlógimnáziumának vezető történelemtanára, Kálnai Zsolt szerint
az idei feladatsor nem pusztán lexikális tudást kért számon. A kérdések alkalmasak voltak arra is, hogy megmutassák: a diákok mennyire tudnak összehasonlítani, forrásokat értelmezni vagy kritikusan gondolkodni.
Szerinte a vizsga olyan készségeket is mért, amelyekre a modern világban is szükség van. Ebben nagy szerepet kaptak a képek, grafikonok, szövegrészletek és különböző történelmi források.
Diákok a középszintű történelem érettségi vizsgán a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 2026. május 6-án. MTI/Hegedüs Róbert
A tanárok szerint az is jó jel volt, hogy a diákok nem rohantak ki idő előtt a termekből, vagyis a feladatmennyiséget sikerült jól belőni az adott időkerethez.
Volt mire figyelni
Persze azért nem volt teljesen sétagalopp a vizsga. Több pedagógus szerint a fogalmak pontos megnevezése okozhatott nehézséget azoknak, akik kevésbé figyeltek a részletekre a felkészülés során.
A karikatúrák és szöveges források értelmezésénél is kellett koncentrálni, mert nem minden feladat működött puszta bemagolással.
Ennek ellenére az összkép egyértelműen pozitív: a tanárok szerint az idei történelemérettségi korrekt, vizsgázóbarát és jól teljesíthető volt. Sok diák számára ez most komoly megkönnyebbülést jelenthetett a matek után.
_
hirdetés
_
hirdetés
Holnap ki fog olvasni? Az érettségi napján különösen látszik, hogy az olvasás válsága már nem irodalmi ügy, hanem társadalmi törésvonal.
