_
hirdetés
_
hirdetés
„A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti” – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Kolozsváron.

László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsõoktatásért, szak- és felnõttképzésért, fiatalokért felelõs államtitkára, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselõje
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a román képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.
Hankó Balázs rámutatott,
Erdélyben is szakképzett munkaerőre van szükség,
és ahhoz, hogy a térségnek versenyképes, magyar identitástudattal rendelkező fiatalsága legyen, a képzési formák mellé ösztöndíjrendszert is párosítani kell, a meglévőket pedig erősíteni szükséges.
Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják.
_
hirdetés
_
hirdetés
A miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.
Hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése. Ennek érdekében működtetik például a Makovecz-programot, amelyet igyekeznek a külhoni intézmények javaslatai alapján alakítani oly módon, hogy az intézmények között élő kapcsolat, valós együttműködés legyen.
Elmondta, hogy a
a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni.
A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el.