_
hirdetés
_
hirdetés
Autószerelőnek lenni régen is menő volt, és most is az, hiszen már nem egy koszos, olajos, hanem egy nagyon sokrétű, állandó tanulást és fejlődést igénylő szakmáról van szó, amellyel ráadásul nagyon jól kereshetsz. Persze ehhez jól is kell dolgozni, de miért ne tennéd? Járműszerelő, -karbantartóra mindig szükség lesz. Ha tehát szereted a négy-, illetve kétkerekűeket, nemcsak hogy a hobbid lesz a munkád, de még jó karriert építhetsz, mellé elég tisztességes fizetéssel.
Sikeresen lezajlott az Autós Nagykoalíció (ANK) és az Autószerelők Országos Egyesülete (AOE) által minden tanévben megrendezett Autós Szakmák Tanulmányi Versenye (ASZTV), amelynek célja a járműjavítói hivatás népszerűsítése, illetve fontosságára való figyelemfelhívás.
A verseny országos lefedettségét jól szemlélteti, hogy 23 szakképző intézményből 132 darab kétfős csapat jelentkezett. Több, mint 250 tanuló mérte össze tudását a megmérettetésen autószerelő, autószerelő technikus, autóelektronikai műszerész, gépjármű mechatronikus, gépjármű mechatronikai technikus, valamint alternatív járműhajtási technikus kategóriában. Az idei döntőt május 31-én a győri Széchenyi István Egyetemen rendezték.

Nők és férfiak számára egyaránt szép karrier és biztos megélhetés érhető el. Forrás Getty Images
„Nemcsak az iskolaválasztás, felvételi időszakában, hanem egész évben arra biztatjuk a fiatalokat, hogy válasszák az autószerelő szakmát, mert általa egy szép, valamint az elkövetkező évtizedek viszonylatában biztos, jó kereseti lehetőségekkel kecsegtető karrierlehetőséget kapnak” – mondta Knezsik István az Autós Nagykoalíció, valamint a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, aki szerint a győri egyetem alkalmas lenne azon fontos küldetés megvalósítására, hogy Magyarországon legyen Európa legjobb járműipari egyeteme.
„A szakmai verseny célja egy méltatlanul háttérbe sorolt szakma népszerűsítése, a járművekkel kapcsolatos tudás megbecsülése, és a fiatalok körében újra tiszteletreméltó eszközzé emelni az autókat. A járműfenntartásban dolgozók célja és érdeke, hogy minél több jó kézügyességgel megáldott fiatal szeresse meg az autót és a járműipart, a rollertől egészen a nehézteherautókig” – fogalmazott.
A sok tudás sok pénzt érhet
Ez a szeretet pedig akár havi nettó egymillió forintot is jelenthet egy járműjavító számára. De nemcsak emiatt lehet vonzó a pálya egy fiatalnak. A technológiai változásoknak köszönhetően kihívást, ugyanakkor biztos jövőt is jelentő szakmává avanzsálódott az autószerelés. Elég, ha csak azt vesszük számításba, hogy jelenleg 12 féle hajtáslánc létezik, ezek javítása és karbantartása pedig más-más tudást, felkészültséget jelent.
Bőven akad tehát tanulási lehetőség. Az autószerelői szakma, vagy ahogy már a felturbózott szakképzési rendszerben hívják, gépjármű-mechatronikai technikusok képzése 40 oktatási központban is elérhető.
_
hirdetés
_
hirdetés
Egyre több készség elsajátítására van szükség, hiszen ma már nem egy autószerelő tevékenykedik egy kocsin, hanem mindjárt három szakember.
Egy kvázi „lakatos”, aki a mechatronikai javításokat végzi például a futóműnél.
A hibridek, tisztán elektromos autók világában ma már szükség van erősáramú villanyszerelőre.
Továbbá egy komplex informatikai tudással felvértezett technikus is elengedhetetlen, aki a diagnosztika területén jártas, hiszen korunk négykerekűi már rendkívül bonyolult rendszerrel gurulnak le a futószalagról.
„Sokan úgy szocializálódtak, hogy egy autószervizbe, egy szerelőhöz hordják autójukat karbantartásra, javításra, aki majd mindent megold. Ám olyan mértékben specializálódott az autójavító szakma, hogy egy szervizen belül 4–6 ember összetett tudása szükséges egy jármű problémájának diagnosztizálásához, javításához. Ez pedig sok idővel és pénzzel jár” – mondta az ANK elnöke.

Ma már nemcsak koszos, olajos szakma az autószerelés, sokkal többről szól. Forrás: Getty Images
Elöregedő szakma, kell az utánpótlás
Sajnos azonban nincs elég szakember, és az utánpótlás sem áll túl fényesen. Bár egyre több autószerelői szakmai képesítést szerző fiatal marad a területen, de még mindig nem elég. Egy tanévben országos szinten megközelítőleg ezer diák kezdi meg tanulmányait valamely járműjavítói, -karbantartói szakon, ám közülük mindössze 120–150 fő szeretne a szakmában maradni. Ma Magyarországon 32 ezer fő tevékenykedik a járműjavító, -karbantartó területen alkalmazottként, illetve vállalkozóként. Évente 120–150 fővel nem lehet pótolni az ennél jóval nagyobb létszámban távozókat, főként a nyugdíjba vonulókat, ehhez évi 700-ra kellene felduzzasztani az utánpótlás létszámot – mutatott rá Knezsik István.
A járműipar sokrétű terület. Ugyanúgy szükség van diplomás mérnökökre, mint ahogy a technikumból kikerülő minőségi járműjavító, -karbantartó szakemberekre.
Nem beszélünk eleget arról, miről is szól valójában a járműkarbantartás. Míg 50 évvel ezelőtt szelepbeállítási javaslatokat is tartalmazott az autó használati útmutatója, addig ma olyan információkat tartalmaz, hogy „Ne engedje el a kormányt”. Emellett azt is írja, miként őrizhetjük meg a garanciát, illetve milyen időközönként kell kötelező szervizbe hordani a járművet. „Utóbbi a kulcs a karbantartáshoz, mert bár bekövetkezhetnek nem várt hibák, ám a legtöbb esetben egy időben szerelőhöz vitt, jól karbantartott jármű meghálálja a törődést. Ahogy a garancia lejártát követően is rendelkezésre állnak azok a karbantartási javaslatokat, amiket érdemes elvégezni egy autón ahhoz, hogy a járműbiztonság fennmaradjon. Aki ezeket betartja, kevesebbet lesz az út szélén” – szögezte le Knezsik István.