Megmarad az 500 pontos felvételi rendszer, de az egyetemek nagyobb mozgásteret kapnak – ez a megújult felsőoktatási felvételi eljárás lényege. Most megtudtuk azt is, hogy pontosan mit takar ez.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára fontos részletekről beszélt az új felvételi eljárás kapcsán. A legfontosabb változást már ismerjük, nagyobb az egyetemek mozgástere abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot, de kiegészítésként még olyan információk is elhangzottak, amelyek kifejezetten jól jöhetnek, ha továbbtanuláson gondolkodsz. A helyettes államtitkár emlékeztetett: „a felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”.
Megéri az emelt szint
Megéri emelt szintű érettségit választani, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapod meg.
Egyetemtől függ, mire jár a plusz 100
Idéntől az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda.
Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket,
_
hirdetés
_
hirdetés
de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat.
Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat is plusz pontot jelent 16, 32 vagy akár 64 pontot is kaphatsz érte.
A rugalmas felvételi eljárás idén jól debütált
A rugalmasabb felvételit két lépésben alakították ki, egy része így már idén is tapasztalható volt. Az idei felvételin már az egyetemek dönthettek arról, hogy mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el.
A már bevezetett változások sikeresen debütáltak idén, hiszen a felvettek számának 33 százalékos növekedése az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb eredménye – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, megjegyezve: 2023-ban a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba.
A sajtótájékoztatón Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke arról beszélt: fontos, hogy a felvételi rendszer átlátható legyen, és hogy az elvárásokat könnyen megértsék a szülők és diákok. Mivel az újítások átlátása az első évben okozhat némi nehézséget, a HÖOK a minisztériummal együttműködve tájékoztató kampányba kezd – mondta.
Rossz hír számotokra: túl sokat telefonoztok, szakemberek szerint indokolt az iskolai böjt Ahogy itt a Szakmaverzumon beszámoltunk nektek, az már eldőlt, hogy a szeptembertől iskolába érkezéskor elveszik tőletek a mobiltelefont, amelyet majd a tanórák után kaptok vissza. Ezzel a korlátozással szakemberek és az egyik pedagógus érdekképviselet is egyetért. Mielőtt kapásból hőzöngsz és…
