A mostani helyzet egyre több embert aggaszt, egyre többen tartanak attól, hogy az ukrajnai háború kiszélesedik, aztán Izrael környékén sem a béke galambjai repülnek a magasban. Virágoznak a készülődők csoportjai az ún. „prepperek”. A kereskedelem is kiveszi a részét a nagy apokalipszisre való felkészülésből, egyesek a fegyvert, mások a babkonzervet veszik úgy, mintha nem lenne holnap.
Igyekszünk kicsit körbejárni a témát, vajon kell-e készülnünk és ha igen, mire.
A hidegháborún szocializálódott világban gyakorlatilag mindenhol van hatósági ajánlás a nem várt esetekre történő felkészülésnek. Nem várt eset alatt nem a zombiapokalipszist, nem az űrlények támadását, és még csak nem is a mindent IS elpusztító aszteroida eljövetelét kell érteni.
A valóság sokkal földhözragadottabb: az ajánlások időjárási anomáliák, áramszünetek, netán nukleáris vagy vegyi balesetek esetére szólnak.
E helyütt kívánjuk megjegyezni, hogy a nagy felkészülési vásárlás esetén a porral oltót ne felejtsük el, nehogy a gonosz űrlények támadását túlélve, a rántotta alatt kigyulladó olaj vigyen át minket a túlvilágra.
Nemzetközi kitekintésben vannak országok, ahol történelmileg az átlagostól is komolyabb hagyományai vannak a nem várt esetekre történő felkészülésnek. Az állam által működtetett óvóhelyek, bunkerek vannak, ahol több száz, esetenként több ezer ember számára biztosítani tudják a túlélést. Ezek közül az egyik legismertebb talán a Helsinki alatt húzódó bunker (rendszer), amely amúgy egy sportpályát is magába foglal, de ezek gyakorlatilag minden országban megtalálhatóak, legfeljebb nem verik nagy dobra a hollétüket.
Azonban a második világháborút követő hidegháború elmúltával Európára a béke és jólét aranykora köszöntött, ennek megfelelően a legtöbb európai országban a civileknek kialakított óvóhelyek nagy része átavanzsált valamilyen kereskedelmi létesítménnyé, konditeremmé, bolttá és még 1001 dologgá. A bérlők átalakításokat hajtottak végre rajtuk, falakat, ajtókat vettek ki, tereket nagyobbítottak meg, ablakokat vágtak, így a helyek többsége ma már nem alkalmas eredeti funkciójának ellátására.
Hazai viszonylatban sem túl rózsás a helyzet. Budapest még csakcsak megvan a metróval és a nagyobb ipari komplexumok alatt húzódó egykori óvóhelyekkel, bár ez utóbbiak állapota mára erős aggodalomra adhat okot. A vidéki helyzet azonban még ennél is lehangolóbb.
A régi pártépületekben és az azokban jelenleg is működő állami hivatalokban (kormány- és polgármesteri hivatalok, városházák, stb.) találhatóak ugyan óvóhelyek, ezek azonban korlátozott számban képesek a halandók befogadására, hiszen a helyi állami vezetők élveznek elsőbbséget. Persze az idő vasfoga ezeket a létesítményeket is kikezdte, egy részüket pedig egyszerűen raktárnak használják, telepakolva az iratoktól kezdve a széttört teafőzőig nagyjából mindennel.
Vezetési pont (maradvány) egy megyei jogú város hivatala alatt
Érdemes még megemlékezni a vidéki területeken található egykori vezetési pontokról (értsd bunkerek, ahol a katonai vezetők irányítanák a hadsereget), amelyeket a rendszerváltás után széthordtak, berendezéseiket elvitték, aztán magukra hagyva felemésztette őket a természet. Értelemszerűen már ezek sem alkalmasak eredeti feladatuk betöltésére.
A jelenleg is hatályban levő 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet, „az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról” elnevezésű jogszabály rendelkezik ugyan az óvóhelyek karbantartásáról, azonban ezekre a tulajdonosok vagy bérlők ritkán költenek. A jogszabály megköveteli ugyan, hogy „az „óvóhely szükség esetén 24 órán belül helyreállítható legyen”, azonban a helyreállítás életszerűsége erősen kétséges.
Az egyéni felkészülés tekintetében, azonban meglepően sok anyag áll rendelkezésre. Meg kell azonban jegyezni, hogy a sok zombiapokalipszisre felkészítő facebook csoport által vizionáltakkal ellentétben egy esetleges rendkívüli eseménykor az államhatalom nem szűnik meg (már csak a fent írtak miatt sem). Amely azt a következtetést vonja maga után, hogy
az állam rendezni kívánja polgárai életét.
Egy esetleges nem várt esemény bekövetkezésekor, mindenekelőtt katonai behívót fogunk kapni (már a férfiak). A sorozók szokták mondani, hogy Magyarországon mindenki katona, legfeljebb nem tud róla. Amennyiben nem lennénk sorozhatóak (életkor, nem, stb.), akkor még ott van a honvédelmi munkakötelezettség, illetve a polgári védelmi kötelezettség is. (Alaptörvény XXXI. cikk ).Ha netalán a fent felsoroltak egyikére sem lennénk alkalmasak, ez esetben gazdasági és anyagi szolgáltatás nyújtására még jók lehetünk. Természetesen zombiapokalipszis idején, ha az állami és honvédelmi tisztviselőket már mind megették, mentesülhetünk a jogszabályban írt feladatok alól.
Érdemes még szót ejteni a 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozatról, ami Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról rendelkezik. A rendelet felsorolja azokat a biztonsági kockázatokat, amelyekkel az állam számol, és ezen rendelet alapján látják el felkészülési feladataikat az egyes szervek is.
Rétérve az egyéni felkészülésre, talán akkor járunk el a legjobban, ha olyan eseményeket vizsgálunk – a teljesség igénye nélkül -, amelyek már megtörténtek.
Jelen írás keretei közt nincs lehetőség az ön- és birtokvédelemmel foglalkozni, mindössze annyit jegyzek meg, hogy szerintem az nem csak jog, hanem mindenkinek – lehetőségeihez mérten – kötelessége is.
Áramszünet.
A nem is olyan régmúlt egyik legnagyobb áramszünete 2003. augusztus 14. napján sújtott le New York városára, és még nyolc államra illetve Kanada egyes területeire.
Leálltak a liftek, metrók, egyéb tömegközlekedési eszközök, de a klímák és a vízpumpák is, a mobiltornyok leállásával pedig a kommunikáció is megnehezült (ekkor még nagyobb számban voltak vonalas telefonok).
New York városában az áramszolgáltatás csak bő két nappal később állt helyre, míg számos helyen több mint egy hetet kellet várni, hogy legyen a konnektorokban újra delej.
Sötét New York városában (DailyMail)
Az érintettek, az éjszakai sötétségen túl azzal szembesültek, hogy nincs víz, nincs mikró, nem működik a mobil, meg úgy egyáltalán semmi, ami elektromos árammal megy. A szünetmentes tápok lemerülésével pedig teljessé vált az áramhiány. A sötétben pedig a bűnözők is új lehetőséget találtak. A New York Times szerint – habár a bűnözési statisztikában nem volt kiugró érték (hiszen nem kapták el őket, így nem voltak letartóztatások – a szerk.) – mind a boltokból, mind a lakásokból jól fogytak a mobilok, ékszerek, számítógépek és egyéb elektronikai cikkek is.
Ipari katasztrófa
Az USA, Palestine nevű városában 2023. február 3. napján siklott ki és borult lángba egy vinil-kloridot szállító tehervonat.
A gáznemű anyag, amelyet főként a PVC gyártáshoz használnak, enyhe illatú, narkotikus hatású és nem mellesleg rákkeltő.
A balesetet, amelyet az amerikai sajtó agyonhallgatott, amerika Csernobiljaként szokták emlegetni.
A hatóságok mindössze egy mérföldes körben evakuálták a lakosságot, holott a baleset helyszínétől 24 km-re levő farmok állatai is hullani kezdtek a szerencsétlenséggel összefüggésben.
Lángoló tehervonat. Palestine, Ohio
Időjárási anomália
Talán az anomália már nem is jó kifejezés, hiszen a klímaváltozással együtt, egyre több a szélsőséges jelenség. 2023. augusztus elején döbbenetes fotók járták be a híreket az árvíz sújtotta észak-magyarországi településekről. Beszámolók szerint volt olyan rész, ahol a másfél méteres kerítések nem látszottak ki a vízből, néhány utcában pedig csak csónakkal lehetett közlekedni.
Csákánydoroszló, 2023. 08. 05. (kép roviden.hu)
Csernobilt és Fukusimát pedig talán említeni sem kell, ahogy a világot megfertőző koronavírust sem. Azonban ebbe a sorba tartoznak a hőség, az aszály által generált rendkívüli helyzetek is.
De van jó hír is. Az egykor szebb napokat megélt polgári védelemnél illetve egész pontosan
a Magyar Polgári Védelmi Szövetségnél rengeteg civil lakosságnak szóló felkészítő anyag van, amelyeketezen a linkenböngészheted,
és amelyek böngészése kifejezetten javasolt.
„Ami megtörténhet, az meg is fog” – tartja a Nagy Közhelygyűjtemény, amit talán érdemes egy kicsit komolyan venni. Persze
a hollywoodi, apokalipszisfilmeket komolyan vevő és zombiölő fegyverek tárházával rendelkező hívők sokat ártottak az előre tervezés és a normális keretek között történő felkészülés elterjedésének. Érdemes tehát kritikus szemmel vizsgálni a Facebook csoportokat és a különböző boltok kínálatát.
A globális gazdaság ellátási láncolatainak összekapcsolása elég sebezhetővé tette – többek között – a civil lakosságot is. Elég csak arra gondolni, hogy ma már nem tárolunk élelmiszert, hiszen 7/24-ben van nyitva levő bolt, de ezt a sort a végtelenségig lehetne sorolni. Épp ezért jó ötlet néha néha feltenni a kérdést magunknak:
Újabb kapocs a szakképzés és a felsőoktatás közt Debrecenben Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem a Debreceni Tankerületi Központtal és a Debreceni Szakképzési Centrummal a tanárképzés szakmai gyakorlatának elősegítésére. A pénteken aláírt megállapodás értelmében a pedagógushallgatók már az első évtől gyakorlaton vesznek részt, amelynek során mentorpedagógusok kísérik majd…
