_
hirdetés
_
hirdetés
Bizony leghíresebb íróink is próbálgatták a szárnyaikat, mielőtt közkedvelt műveik híressé tették volna őket. A hírnévhez olykor egy ügynök-aktatáska, egy füstös lebúj öreg pianínója vagy éppen egy utasszállító hajó fedélzete kellett. A következőkben néhány érdekes példát olvashatunk arról, milyen szakmákkal keresték kenyerüket később híressé vált íróink.
Jack Kerouac
Az Úton szerzője fiatal korában nemcsak az írói vénájával tűnt ki. 1939-ben a Columbia Egyetemen ösztöndíjat kapott mint amerikai futball játékos, ám a sors fintora, hogy első évében eltört a lába, így nemcsak a sportkarrierje lett oda, hanem az egyetemet is otthagyta. Az ezt követő években Kerouac különböző munkákkal próbálta fenntartani magát: dolgozott benzinkutasként Hartfordban, de volt mosogató, fedélzeti matróz, éjjeli őr, vasúti fékező és gyapotszedő is. Az előbb említett alkalmi melói közül kettőt külön is kiemelhetünk: egyrészt a Pentagonnál dolgozott építőmunkásként, másrészt 1956 nyarán az Egyesült Államok és Kanada nyugati határának közelében található Desolation Peaknél volt tűzjelző. Utóbbi „munkahelyén” szerzett tapasztalatai később olyan műveiben köszöntek vissza, mint a Dharma hobók, A magányos utazó és Az elhagyatottság angyalai.
Harper Lee
Harper Lee mielőtt még híres íróvá vált volna, jogot tanult az Alabamai Egyetemen (amelyet nem fejezett be), majd 1949-ben New Yorkba költözött, ahol éveken keresztül jegyfoglalási ügynökként dolgozott az Eastern Airlines és a British Overseas Air Corporation nevű légitársaságoknál. Az, hogy később világhírű írónő lett, egy barátjának köszönhető: 1956 karácsonyán egy bizonyos Michael Martin Brown (aki zeneszerzőként és szövegíróként dolgozott a Broadwayn) felajánlott neki egy évi fizetést, hogy minden erejével az írásra tudjon koncentrálni. A többi pedig, ahogy mondani szokták, történelem: pár évvel később megjelent a Ne bántsátok a feketerigót! című regénye, amely szinte azonnal a modern amerikai irodalom egyik legfontosabb műve lett.
Kurt Vonnegut
A modern sci-fi irodalom egyik ismert alakja is számos szakmával próbálkozott, mielőtt még olyan művekkel ajándékozta meg a világot, mint Az ötös számú vágóhíd, a Bajnokok reggelije, vagy a Macskabölcső. Íróvá válása előtt riporterként dolgozott a City News Bureau of Chicagónál, később pedig a General Electric reklám- és propagandaosztályán kapott állást. A cégnél szerzett élményei (az óramű pontossággal működő ipar és a gépiesített világ lélekromboló jövőképe) később az írói munkásságára is hatással voltak. 1951-ben otthagyta a GE-t, Massachusettsbe költözött a családjával, ahol az első regénye megjelenése előtt angoltanárként, reklámszövegek írójaként és autókereskedőként kereste a kenyérrevalót.
William S. Burroughs
_
hirdetés
_
hirdetés
William S. Burroughst a beatnemzedék egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon. Egyik leghíresebb regényéből, a Meztelen ebédből film is készült David Cronenberg rendezésében. Azt azonban nem sokan tudják róla, hogy névrokonához, a Tarzan írójához, Edgar Rice Burroughshoz hasonlóan, aki ceruzahegyezőket árusító ügynökként tevékenykedett, mielőtt befutott regényíró lett volna, szintén érdekes foglalkozást választott magának. Burroughs kártevőirtással kereste a kenyerét Chicagoban, s ezt egy pillanatig sem bánta, olyannyira nem, hogy 1973-ban megjelenő novellagyűjteménye címéül is az Exterminator!-t választotta, amelyet magyarra „bogárirtó szerként” is fordíthatunk. A Meztelen ebéd főszereplője, William Lee sem más, mint egy rovarirtó szerekkel házaló ügynök, aki függőségét az általa árusított porokkal igyekszik enyhíteni. Amikor beszippantja az irtószereket elborult hallucinációk sora veszi kezdetét. Burroghst tehát megihlette a foglalkozása, amelyet egészen New York-ba költözéséig űzött. A Columbia Egyetemen találkozott Allen Ginsberggel és Jack Kerouackal, valamint Neal Cassadyvel, akikkel életre szóló barátságot kötött, amely művészetére is nagy hatással volt.
James Joyce
James Joyce-ot, elsősorban a nagysikerű Ulysses írójaként tartjuk számon. Csak egy hajszálon múlott azonban, hogy karrierje nem fordult más irányba. Joyce ugyanis igen sokoldalú ember volt, rendkívül fogékony volt a nyelvtanulásra, holt nyelveket és ismeretlen tájnyelveket tanulmányozott. De legnagyobb szenvedélye a zene volt: nemcsak énekelt, hanem zongorázott és komponált is. Tehetségét édesapjától örökölte, akit szintén nagyszerű énekhanggal áldott meg sors. Zene iránti szeretete műveiben is vissza-visszatérő motívum, első versgyűjteménye, 1907-ben Kamarazene címmel jelent meg. A dublini emberek című novellás kötetének megjelentetését 22 kiadó utasította el, így kénytelen volt alkalmi munkákat elvállalni pénzszerzés céljából. Triesztben mozit nyitott, ami hamar csődbe ment, majd gyapjúkereskedésből, nyelvtanításból, újságírásból látta el a családját, éjszakánként pedig bárokban zongorázott és énekelt.
J.D.Salinger
Zabhegyező. Igazi generációkon átívelő regény, sokak kedvence, a mai napig is számos művészt megihlető mű. De gondoltuk volna, hogy írója, J.D.Salinger, 1941-ben, miután otthagyta a kreatív írás kurzust a Columbia Egyetemen, három hétig az M.S. Kungsholm nevű svéd utasszállító hajó „szórakoztatási igazgató”-ja volt. Feladata csupán annyi volt, hogy gondoskodjon a fedélzeten körutazását töltő 1500 ember jókedvéről. Asztalitenisz versenyeket rendezett, valamint táncmulatságokat szervezett a fedélzeten utazó szingli hölgyek részére. Salinger showman karrierje még ugyanabban az évben véget is ért, amikor az Amerikai Kormány lefoglalta a Kungsholmot, hogy háborús célokra használhassa fel a hajót. Kétség sem fér hozzá, hogy az írót azóta is a Kungsholm legénységének leghíresebb tagjaként tartják számon, akit szintén megihletett rövid hajós pályafutása, hiszen a Kilenc történet című novelláskötetében megjelent Teddy egy luxushajó fedélzetén játszódik, az A Young Girl in 1941 with No Waist at All című novellájában pedig konkrét utalást is elrejtett a Kungsholm nevű hajóra.
A sort még folytathatnánk akár a Száll a kakukk fészkére írójával, Ken Keseyvel, aki önkéntesként vett részt a CIA pszichológiai tesztjein, miért is ne, LSD-s befolyásoltság alatt. A jogi témájú krimikkel hírnevet szerző John Grishammal aki kertlocsolással és vízvezeték szereléssel kereste a kenyerét. Jack London konzervgyári munkás és osztrigakalóz karrierjével, vagy éppen John Steinbeckel, aki…most figyelj…egy haltelepen volt túravezető. Hogy mi?? Miből lesz a cserebogár…akarom mondani az író.