A sport élettani hatásairól mindannyian hallottunk már. De mi zajlik belül? Utánajártunk, hogyan hat a rendszeres testmozgás a gyerekek mentális fejlődésére, miként befolyásolja az iskolai teljesítményt, és a rohanó hétköznapokat. Leniczki Csilla pszichológussal beszélgettünk.

Digitalizált világunkban egyre kisebb szerepet kap az aktív játék, a szabad mozgás. Van-e recept az egyensúly fenntartására?

Mivel a család az elsődleges szocializációs közeg, rettentően fontos a példamutatás. A mozgás sokkal könnyebben beépíthető a mindennapokba, ha a gyermek is részese a család sporttevékenységeinek. Ide tartoznak a nagyobb kirándulások is, vagy ha a gyerek látja, hogy a környezetében élők rendszeresen edzeni járnak.

Az általában nem működik, hogy a szülő egyáltalán nem sportol, mégis megpróbálja a gyereket rábeszélni, hogy ő menjen, próbálja ki.

Mennyi mozgásra van szüksége egy kisiskolás gyerekeknek?

Az iskolákban bevezetett mindennapos testnevelés a minimumot tudja nyújtani. Már napi 1 óra szabad mozgásnak is jelentős szerepe van a testi-lelki fejlődésben, mert a kötetlen játék rendkívül meghatározó tényező idegrendszeri szempontból.

Leniczki Csilla pszichológus

Milyen következményei lehetnek, ha a mozgásigény kielégítetlen marad?

Azok a gyerekek, akik nem mozognak eleget, sokkal nehezebben tudják levezetni a feszültséget, ami az esetek többségében viselkedési problémákat szül. A munkám során általában kiderül, hogy a mozgásigény vagy a kontrollálatlan képernyőidő, vagy a túlzásba vitt tanulmányi elvárások miatt nem tud megvalósulni, pedig a rendszeres mozgás kedvező hatással van a figyelemre, emellett egy olyan kiszámítható napi rutint is ad, ami egy gyermek számára lényeges kapaszkodó.

Milyen idős kortól érdemes különórákra, edzésre járatni egy gyereket?

Habitusfüggő. Vannak, akik a kreatív tevékenységekben jobban megtalálják magukat, és vannak, akiket nem lehet leültetni egy színező mellé. Már 3 éves kortól el lehet kezdeni a szervezett mozgást.

A foglalkozásokon fejlesztik azokat a nagymozgásokat, amikből később kialakul a finommotorika. Ezek a tevékenységek mind befolyásolhatják az iskolaérettséget is.

Van jelentősége, milyen sportot választunk?

A választást érdemes személyre szabni. Ha például egy gyereknek problémái vannak a beilleszkedéssel, érdemes csapatsport felé orientálni, hogy ezt a hiányosságot kiegyensúlyozzuk. Akik nagymozgásban vannak elmaradva, náluk a tánc hozhat jelentős fejlődést. A küzdősportok a koncentrációs nehézségekkel, illetve önbizalomhiánnyal küzdő gyermekek számára kifejezetten hasznosak lehetnek, hiszen nagy odafigyelést, szabálykövető magatartást igényelnek, miközben remek feszültség levezetők.

Időbeosztás tekintetében hogyan lehet hatékonyan beépíteni az edzést a mindennapokba?

Érdemes az óvodák, iskolák által biztosított lehetőségek közül válogatni, mert ezek sokszor a napközi ideje alatt, az intézmény falai között zajló különórák.

A délutáni mozgás nagy segítség lesz a koncentrációban, így a megmaradt házi feladat is sokkal könnyebben leküzdhető.

Ha az edzés helyben mégsem megoldható, mindenképp érdemes közeli helyszínt választani, mert az utazás rengeteg időt és energiát elvesz a gyerekektől.

Hogyan ismerjük fel a túlterheltség tüneteit?

Többféleképpen jelentkezhet: A csendesebb verzió, amikor a gyerek fáradt, az asztalra borulva írja a leckét, szótlan, elvonul. A nehezebben tolerálható változat, amikor nyűgös, könnyen felhúzza magát jelentéktelennek tűnő apróságokon is. Gyakoribbá válhat a csúnya beszéd, ami szintén az idegrendszer túlterheltségét jelzi.

Nehezen motiválható gyerekekkel miként szerettessük meg a mozgást?

Próbáljuk ki közösen, csináljunk belőle minőségi időtöltést. Jutalmazzuk őt, hogy a mozgás ne kényszer legyen, hanem sikerélmény.

A sporthoz nem motiváció kell, egyszerűen csak bele kell fogni.

Ha sikerül elkezdeni, a felszabaduló hormonok miatt már az első alkalommal jobban fogjuk érezni magunkat. Fontos a jó közösség is, mert néha az is elegendő löketet adhat, ha szívesen töltünk időt a sporttársainkkal. Ez gyermekek és felnőttek esetében is remekül működik.

Mi a helyzet a másik véglettel, hol tudunk hibázni?

Ha túl nagy hangsúlyt fektetünk a teljesítményre, nagyon könnyen el tudjuk venni a gyerek kedvét. Ez a frusztráció gátolja a sikerélményt, szorongást okoz, ami miatt egyre távolabb kerülhet a sporttól. A folyamatos versengés okozta nyomás megjelenhet az iskolai teljesítmény romlásában, vagy szociális kapcsolódási nehézségek formájában is. Szülőként rendkívül fontos, hogy felismerjük, ha a gyermeken túl nagy a teher, és időben felmentsük a magára húzott felelősség alól.

Kamaszkorban hogyan változik meg a mozgásigény? Legyőzhető a „lusta kamasz” effektus?

A kamaszok idegrendszerében végbemenő változások borzasztóan leterhelőek. Amit lustaságként definiálunk, az valójában az idegrendszer elfáradása.

Teljesen normális, ha van egy inaktívabb időszak.

A csoportnyomás és a társadalmi elvárások előbb-utóbb visszakúsznak, idővel újra megjelenik az igény a mozgásra, a sportos kinézetre, az edzés másodlagos velejáróira. Ilyenkor egyszerűen átalakul a motiváció. A személyiség önállósodásával a korábbi külső nyomás belső indíttatássá kell váljon ahhoz, hogy a fiatal szívesen folytassa az adott tevékenységet. Ha egy gyerek aktív életmódban szocializálódik, ő biztosan vissza fog találni a sporthoz.

Jó kifogás-e a vizsgaidőszak arra, hogy szüneteltessük az edzést?

Sportolás közben az agy sokkal nagyobb oxigénellátást kap. Ez olyan dopping, amit rengeteg területen lehet hasznosítani minden életkorban. Javasolni szoktam azoknak, akik fontos vizsgára készülnek, hogy bármennyi tanulnivaló is van, amint úgy érzik, lankad a figyelmük, tartsanak mozgással töltött szünetet. Másképp nem marad hatékony a tanulás. Ha csak egy húsz perces sétáról is van szó, a kieső idő teljesítmény formájában megtérül.

Összegezve, milyen hosszútávú hatásokra számíthatunk?

A rendszeresen sportoló emberek teljesítménye megfigyelhetően jobb az iskolában, a munkában, és az élet számos területén. A sport kitartásra, tervezésre, hatékony idő és -energia beosztásra nevel, és számtalan jótékony hatása van a szellemi fejlődésre, mentális jólétre. Fejlődik általa a döntéshozatal, az alkalmazkodó képesség, és rengeteg más olyan készség is, ami hatalmas előnnyé válik felnőttkorban. A kulcs a mértékletesség, és, hogy bármilyen edzésformát választunk, élvezettel űzzük azt.