A magyar szakképzés apró lépések helytett egyszerre több fronton változik. Az elmúlt napok hírei alapján – melyekről a Szakmaverzum beszámolt nektek – világosan látszik: több pénz érkezik a rendszerbe, modern irányba tolják a képzéseket, és egyre szorosabban kötik őket a gazdasághoz. Mutatjuk, hogy miért állíthatja új pályára a szakmatanulást.

Százmilliárdok fejlesztésre

Az egyik leglátványosabb változás a finanszírozás. Merthogy nem mindegy, milyen körülmények tanultok, különösen ha a gyakorlati oktatásról beszélünk. Az elmúlt években összesen 488 milliárd forintot fordítottak a szakképzés fejlesztésére, és a beruházások most sem állnak le.

Illusztráció

Nemrég arról számoltunk nektek, hogy újabb, 225 milliárd forintos fejlesztési hullám indult, amelynek célja modern műhelyek, korszerű eszközök és piacképes tudás biztosítása a diákoknak. Mindez modernebb tanműhelyeket, digitális eszközöket jelentenek, továbbá azt, hogy az iskolák egyre inkább valós munkakörnyezetre hasonlítanak.

Technológia, tudásközpontok, „3 az 1-ben” képzés

A második nagy változás a tartalom – hiszen anélkül mit sem ér az infrastruktúra. Ahogy a korszakos humorista zseni, Hofi Géza mondta: „attól, hogy valamint Zepter-edényben főznek, még nem biztos, hogy finom lesz”. (Nem így fogalmazott pontosan, de a lényeg ez.)

A lényeg, hogy a szakképzés már nem csak szakmatanulás, hanem komplex képzési rendszer. Az egyik legfrissebb fejlesztési irány az úgynevezett ágazati tudásközpontok létrehozása, ahol egy helyen jelenik meg az iskolai oktatás, a vállalati gyakorlat, és az egyetemi tudás.

Ezzel párhuzamosan megjelent az úgynevezett okleveles technikus képzés, ami gyakorlatilag egy „három az egyben” modell, hiszen ennek keretében

egyszerre szerezhetsz szakmát, érettségit, és mehetsz úgy egyetemre, hogy már a technikum alatt krediteket szerzel. A vége pedig ideális esetben diploma, amely teljessé teszi a „mesterhármast”.

Ez pedig alapjaiban írja át a pályaválasztást, hiszen nem kell eldöntened 14 évesen, hogy szakma vagy egyetem, a kettő ugyanis kéz a kézben is járhat.

Ráadásul a technológia is belépett a képzésbe: egyre több helyen jelennek meg az Ipar 4.0-hoz, automatizáláshoz és digitális rendszerekhez kapcsolódó tudások.

Szorosabb kapcsolat a gazdasággal

A harmadik – és talán legfontosabb – változás az, hogy a szakképzés egyre inkább a gazdaság részeként működik. Az oktatás és gazdaság kapcsolatáról több cikket is írtunk nektek. Például ITT és ITT.

A cél már nem pusztán az oktatás, hanem az, hogy a diákok azonnal használható tudást kapjanak, könnyen el tudjanak helyezkedni, és akár helyben, saját régiójukban találjanak munkát.

A tudásközpontok például nemcsak iskolák, hanem gazdaságfejlesztési eszközök is, hiszen együtt dolgoznak a cégekkel, kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, és munkahelyeket teremtenek.

Ez a logika jelenik meg a duális képzésben és a szakmai versenyekben is: a diákok már tanulás közben kapcsolatba kerülnek a munka világával, nem csak utána. A duális képzésben elég komolyan belépett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Hogy milyen szempontok szerint arról meg ITT írtunk nektek.

A lényeg, hogy a szakképzés már nem iskolarendszer, hanem belépő a munkaerőpiacra.

Duális képzés az Audi Hungariánál

Ami igazán változik, az a szemlélet

Az átalakítás egyik fontos szempontja, hogy nem csak a rendszer, hanem a gondolkodás is átalakul. Régen ugyanis úgy voltak vele, hogy a szakmát az szerez, akinek nem menne az egyetem. Jelenleg azonban a szakma már egy gyors, stabil, piacképes hátteret biztosíthat.

A feltételes módot csak te teheted kijelentővé a munkáddal, elhivatottságoddal, kitartásoddal

Összefoglalva tehát egyszerre három dolog történik most a szakképzésben: több pénzt tesznek bele, modernebb irányba tolják, és szorosabban kötik a gazdasághoz.

Vagyis: a szakma ma már nem „B terv”, hanem egyre inkább tudatos karrierút mindenki számára.