Felnőttként tanulni? Ma már senki nem lepődik meg rajta. Hiszen brutálisan felgyorsult világunkban már rég letűntek azok az idők, amikor szereztél egy szakmát, diplomát, majd elkezdtél dolgozni benne egy munkahelyen és onnan mentél nyugdíjba. Persze egy-egy szakma, és diploma ma is aranyat érhet, de a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia brutálisan előretörő korszakában jól látható, hogy a ma tudása holnap könnyen helyettesíthető. Éppen ezért fontos, hogy a tudásod felnőttként is a piaci igényekhez igazítsd. Akár továbbképzéssel, akár egy teljesen új területre belépve. És ezzel egyébként nemcsak te nyersz, de az egész gazdaság is. Mutatjuk, hogyan!

Illusztráció

A 21. század gazdaságában egyre gyakrabban hangzik el egy kifejezés: élethosszig tartó tanulás. A technológia gyors fejlődése, a digitalizáció és a globális verseny ugyanis azt jelenti, hogy a tudás ma már nem „egyszer megszerezhető”, hanem folyamatosan frissíteni kell. A felnőttoktatás – vagyis az a képzés, amelyet valaki már a formális iskolarendszer után végez – ezért ma már nem csupán egyéni lehetőség, hanem a gazdasági fejlődés egyik kulcstényezője.

A modern gazdaságokban a tudás és a készségek – közgazdasági szóval a humán tőke – legalább annyira meghatározzák a versenyképességet, mint a tőke vagy a technológia. Az oktatási rendszerek ezért nemcsak a fiatalok képzésével foglalkoznak, hanem azzal is, hogy a felnőttek miként tudják fejleszteni készségeiket a munkaerőpiacon töltött évtizedek alatt. A gazdasági kutatások szerint azok az országok, ahol erős a felnőttképzés rendszere, gyorsabban alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz és stabilabb növekedést érnek el.

A számok nyelvén: mennyien tanulnak felnőttként?

Az Európai Unióban a felnőttek tanulási részvétele az elmúlt években jelentősen nőtt. A legfrissebb Eurostat 2025 májusában publikált adatai szerint 2022-ben az EU-ban a 25–64 évesek 47 százaléka vett részt valamilyen képzésben vagy oktatásban az előző 12 hónap során.

Ez a szám magában foglalja a különböző tanulási formákat:

 formális képzéseket (például új szakma megszerzése),

 nem formális képzéseket (tanfolyamok, tréningek),

 munkahelyi továbbképzéseket.

A gazdaságpolitikai célok ennél is ambiciózusabbak: az Európai Unió hosszabb távon azt szeretné elérni, hogy a felnőttek legalább 60 százaléka rendszeresen részt vegyen valamilyen képzésben.

Magyarországon a felnőttképzés részvétele az elmúlt években fokozatosan nőtt. Az Eurostat adatai szerint

2024-ben a magyar felnőttek mintegy 11,8 százaléka vett részt aktívan tanulásban, ami történelmi csúcsnak számít az országban.

Bár ez az arány még elmarad számos nyugat-európai országétól, a növekedés azt mutatja, hogy a gazdaság egyre inkább igényli az új készségeket.

Miért fontos ez a gazdaság számára?

A felnőttoktatás gazdasági hatását legkönnyebben három területen lehet megérteni: foglalkoztatás, bérek és termelékenység.

1. Több tudás = nagyobb esély a munkára

A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a képzettség jelentősen befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint Magyarországon a 25–34 éves korosztályban

 a középiskolát sem végzettek körében 15,5 százalék a munkanélküliségi ráta,

 a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 4,1 százalék,

 a diplomások körében pedig 2,4 százalék.

Ez azt jelenti, hogy az oktatás – beleértve a későbbi felnőttképzést is – közvetlenül növeli a foglalkoztathatóságot. Ha valaki új készségeket tanul, nagyobb eséllyel talál munkát vagy marad versenyképes a munkaerőpiacon.

Nem véletlen, hogy azok az országok lesznek sikeresek, melyek minél többet költenek oktatásra. Erről egy EBBEN A CIKKBEN írtunk nektek.

2. A tanulás a fizetésben is megjelenik

A képzettség nemcsak a munkavállalás esélyét növeli, hanem a kereseteket is. Az OECD adatai szerint az OECD-országokban

 azok a dolgozók, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, átlagosan 17 százalékkal kevesebbet keresnek,

 míg a felsőfokú végzettségűek 54 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek.

Magyarországon még nagyobb a különbség: a diplomások keresete átlagosan 73 százalékkal magasabb, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők fizetése.

Illusztráció

Ez jól mutatja, hogy a tudás a gazdaságban valódi pénzügyi értéket képvisel.

3. A vállalatok termelékenysége is nő

A felnőttképzés nemcsak az egyéneknek hasznos. A vállalatok számára is kulcsfontosságú, mert a képzett dolgozók hatékonyabban használják a technológiát és gyorsabban alkalmazkodnak az új módszerekhez.

Az OECD kutatásai szerint a digitális és problémamegoldó készségek fejlesztése különösen fontos a modern gazdaságban. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a magyar felnőttek átlagos szövegértési és matematikai készségei az OECD-átlag alatt vannak, ami azt jelenti, hogy a képzésnek még nagyobb szerepe lehet a gazdaság fejlődésében.

Más kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos képzések már rövid távon is mérhető hatással vannak a bérekre: egyes szakmai képzések akár 7 százalékos bérnövekedést is eredményezhetnek a karrier első éveiben.

Miért lett különösen fontos a felnőttképzés?

Az elmúlt években több trend is erősítette a felnőttképzés jelentőségét.

 Az első a technológiai forradalom. A mesterséges intelligencia, az automatizáció és a digitalizáció számos munkakört átalakít. Egyes becslések szerint a jövőben sok munkavállaló élete során több szakmát is vált majd, ami folyamatos tanulást igényel.

 A második trend a demográfiai változás. Európa népessége öregszik, ezért a gazdaságoknak hosszabb ideig aktív munkaerőre van szükségük. A felnőttképzés segít abban, hogy az idősebb munkavállalók is versenyképesek maradjanak.

 A harmadik tényező a globális verseny. Azok az országok, amelyek gyorsabban tudják fejleszteni a munkavállalók készségeit, könnyebben vonzanak beruházásokat és innovációt.

Mit jelent mindez a jövő szempontjából?

A gazdasági elemzések egyre inkább arra jutnak, hogy a jövő gazdasági versenye nem elsősorban a nyersanyagokról vagy a gyárakról szól, hanem a tudásról. Az országok gazdasági teljesítménye nagymértékben attól függ, mennyire képesek fejleszteni a lakosság készségeit – nemcsak fiatal korban, hanem egész élet során.

A felnőttoktatás ezért ma már nem csupán egyéni fejlődési lehetőség. A gazdasági növekedés, a munkahelyek és a versenyképesség egyik alapfeltétele.

És bár sokan úgy gondolják, hogy a tanulás az iskola befejezésével véget ér, a modern gazdaság épp az ellenkezőjét mutatja: a jövőben azok lesznek sikeresek – egyénként és országként is –, akik soha nem hagyják abba a tanulást.