A szakképzésről még mindig sokan úgy beszélnek, mintha ugyanaz a világ lenne, mint tíz vagy tizenöt éve. Mintha nagyjából ugyanazok a diákok, ugyanazokkal a motivációkkal, ugyanarra a pályára érkeznének meg. Pedig ez már rég nincs így. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatásának (BKIK) egyik friss része – amelynek más elemeiről korábban már szintén írtunk – most azt mutatja meg, hogyan alakult át az elmúlt években a szakképzésbe belépők köre.
A 2022 és 2025 közötti adatok alapján az látszik, hogy a szakképzésbe érkezők összetétele látványosan változik.
A technikum továbbra is erős, sőt sok család szemében még mindig ez a legésszerűbb kompromisszum a gimnázium és a közvetlen szakmaszerzés között.
Csakhogy közben a belépő tanulók száma csökken. Vagyis hiába népszerű a forma, kevesebben lépnek be a rendszer elején, mint néhány évvel ezelőtt.
A technikumokban 2022-ben még több mint 12 ezer belépő kezdte meg a tanulmányait, 2025-re ez a szám már 10 ezer körüli szintre esett vissza. Ez nem apró hullámzás, hanem olyan elmozdulás, amire muszáj odafigyelni. Különösen azért, mert a technikumot sokáig a szakképzés stabil, húzó ágának tekintették. Most is az, csak már nem ugyanazzal a lendülettel.
A szakképző iskolák képe valamivel összetettebb. Ott 2022 és 2024 között még nőtt is a belépők száma, majd 2025-ben jött egy kisebb visszaesés. Ez arra utal, hogy bizonyos területeken még mindig van mozgás, sőt vannak szakmai körök, ahol a hároméves út sem vesztette el teljesen a vonzerejét. De összességében itt sem lehet azt mondani, hogy minden rendben, csak kicsit átrajzolódott a térkép.
A nagyobb változás valójában nem is ott van, hogy technikum vagy szakképző iskola, hanem ott, hogy ki érkezik a rendszerbe.
_
hirdetés
_
hirdetés
A tanulói jogviszonyban belépők száma folyamatosan csökken, miközben a felnőttképzési jogviszonyban belépők száma évről évre nő.
Ez az egyik legérdekesebb tanulsága a BKIK kutatásának is. A szakképzés egyre kevésbé csak a 14 évesek világa, és egyre inkább az átképzésé, az újrakezdésé, a munkaerőpiaci alkalmazkodásé is.
Ez a trend azért fontos, mert teljesen más szerepet rajzol a szakképzés köré. A rendszer ma már nemcsak azt szolgálja ki, hogy egy nyolcadikos hova megy tovább, hanem azt is, hogy egy felnőtt hogyan próbál új szakmát, új irányt, új esélyt találni magának. Vagyis a szakképzés ma már nemcsak pályakezdési út, hanem egyre inkább korrekciós és alkalmazkodási útvonal is.
A fiatalok közben továbbra is elsősorban a technikumi képzéseket választják.
Ennek az oka nagyjából világos: a technikum egyszerre ad szakmát és érettségit, vagyis nem zár be annyi ajtót, mint más utak. Sok szülő számára ez még mindig a legbiztonságosabb döntésnek tűnik. Kapsz egy végzettséget, de marad esélyed a továbbtanulásra is. Ezért maradtak népszerűek az informatikai, gazdálkodási, valamint turizmus-vendéglátási területek is. Csakhogy itt is látszik némi elmozdulás. Egyes technikumi ágazatokban már az is érződik, hogy több fiatal választja közvetlenül a felsőoktatást, és kevesebben maradnak a tisztán szakmai vizsgára épülő irányokban. Ez nem feltétlenül rossz hír, de azt jelzi, hogy a technikum szerepe is változik: már nemcsak önálló pályakezdő modellként működik, hanem sokaknál inkább ugródeszkaként.
A BKIK kutatásának ez a része tehát nem egyszerűen arról szól, hogy többen vagy kevesebben vannak a szakképzésben. Hanem arról, hogy mások vannak benne, más élethelyzetből, más céllal, más belépési pontokon. Ez hosszabb távon nagyon is komoly kérdés. Mert ha kevesebb fiatal jön be a rendszerbe, akkor néhány év múlva kevesebb pályakezdő szakember is lép ki belőle. És ezt a hiányt nem minden területen lehet majd felnőttképzéssel pótolni. A kérdés tehát már nem az, hogy népszerű-e a szakképzés. A kérdés az, hogy kik tartják életben. És mit jelent ez néhány év múlva a munkaerőpiacon.
