_
hirdetés
_
hirdetés
Sokáig, sokan azt hitték, hogy a gépesítés, a robotokat és a mesterséges intelligenciát is ideértve előszőr és csakis a fizikai munkásokat fogja felszámolni. Mára ez tévedésnek bizonyult, cikkünk pedig megpróbálja bemutatni, hogy mi a valóság: a fehérgallérosok tényleg nagyobb veszélyben vannak?
A történelem során a gépesítés és az automatizáció célja jellemzően a fizikai munka egyszerűsítése vagy kiváltására való törekvés volt. A közelmúltig a legtöbb ember számára elképzelhetetlen volt, hogy a nem fizikai, más kifejezéssel élve „fehérgalléros” állásokat is automatizálják, egészen addig, amíg a számítógépekbe nem költözött be egy gondolkodásra is képes szellem: a mesterséges intelligencia. Azok, akik addig azt hitték, hogy csak a fizikai munkások pótolhatók és vakon hittek saját (mint mostanra kiderült, képzelt) privilégiumaik megingathatatlanságában, hirtelen szorult helyzetbe kerültek. Mára már ott tartunk, hogy a fehérgallérosok jobban félnek attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat, mint a kékgallérosok, és erre szemmel láthatólag jó okuk is van.
Gondoljunk csak bele: egy ipari robot több ezer vagy tízezer dollárba is kerülhet, és egy darab aligha lehet elég, a fenntartási költségekről pedig még nem is beszéltünk. Ezen felül a robotok jelenleg még nem tartanak ott, hogy egy feladatnál vagy részfeladatnál többet végezzenek el, ráadásul pedig közel sem tudnak még minden szakmában érvényesülni. Ezzel szemben egy GPT modell futtatásához „mindössze” egy jó számítógép szükséges, megfelelő tanítással pedig minden olyan feladatkört el tud látni, amit elvárnánk tőle.
AI az irodában
Mielőtt jobban belemélyednénk, mely munkakörök veszélyeztetettek és melyek nem, két dolgot le kell szögezni: az egyik az, hogy cikksorozatunk korábbi részeivel ellentétben itt nem lesznek videók, a másik pedig hogy mindenkit megnyugtatunk, a menedzserek és a többi nagyfőnökök nem fogják elveszíteni a munkájukat. Mások viszont nem ennyire szerencsések, főleg az irodai ranglétra alsóbb fokain elhelyezkedő munkatársak. Nem tévednénk nagyot, ha azt mondanánk, hogy minden olyan munkakör, mely adatelemzéssel, szervezéssel és más, hasonló jellegű feladatokkal foglalkozik, fokozottan veszélyeztetett helyzetben van. A lenti lista feltehetőleg a végtelenségig folytatható lenne, de jöjjön pár rövid példa, hogy szemléltessük a helyzetet:
▶ Ügyfélszolgálatos: mint azt egy nemrég megjelent cikkünkben is leírtuk, aki már beszélgetett Vandával, a Telekom AI ügyfélszolgálatával, az tudja, hogy ez a munkakör már nem sokáig lesz az emberek kezében. Ugyanez érvényes a tech support-ra is (indiai barátaink felkészülhetnek).
▶ Könyvelő: a könyvelés egy olyan szakma, mely voltaképp semmi mást nem csinál, mint nagy mennyiségű adatot dolgoz fel, ez pedig egy olyan terület, melyen a mesterséges intelligencia már most jobb az embereknél. Sőt, már most rengeteg olyan AI által működtetett szoftvet létezik, mely egyedül is megbirkózik a könyvelők munkájával.
_
hirdetés
_
hirdetés
▶ Jogi tanácsadó: bár az ügyvédek biztonságban vannak, ez már nem mondható el az alacsonyabb rangú kuzinjaikról. Jogi tanácsot adni olyan dolog, amivel egy mezei ChatGPT is megbirkózik, hát még az erre specializált AI-ok. Az viszont tény és való, hogy a jogászok helyzete közel sem annyira biztos, mint azt hinni szeretnék: a JPMorgan joggal foglalkozó mesterséges intelligenciája pár másodperc alatt végzi el azt a munkát, ami azelőtt 360 ezer (ez nem elírás) munkaórába került a cég dolgozóinak.
▶ Tőzsdei kereskedő: bár vannak, akik szerint a tőzsde csak lutri, és ebben lehet is valami, ez nem állítja meg a mesterséges intelligenciát abban, hogy komplex analízisek sorát elvégezve automatikusan adja és vegye a részvényeket. Ha arra gondolunk, hogy a már most átláthatatlan, instabil és emberek millió életét bármikor tönkre tehető tőzsde világát milyen irányba fogják elvinni ezek a botok, akkor talán jogosan futkos hátunkon a hideg.
▶ Grafikus: egyes vélemények szerint a mesterséges intelligencia már 2030-ra leválthatja az emberi grafikusokat. Ha pedig összevetjük, hogy 1-2 éve hogy néztek ki az AI-által generált képek, és hogy néznek ki most, akkor ebben sajnos lehet is valami.
▶ IT-sek: egy egész cikket szenteltünk ennek a szektornak, és bár arra a következtetésre jutottunk, hogy az IT-szektorból nem fog eltűnni az emberi munka, csak átalakul a jellege, azért nem lenne fair azt állítani, hogy ők sincsenek veszélyben.
▶ Marketingesek: a helyzet az, hogy a mesterséges intelligencia a reklámok világát sem hagyja érintetlenül. Idáig az volt a módi, hogy a marketingesek időt és fáradtságot nem kímélve rakták össze nekünk a bugyutábbnál bugyutább, viszont annál hatásosabb reklámkampányokat, remélve, hogy minél több embert megragad majd. Mára viszont oda jutottunk, hogy nem kell többé célcsoportokban meg idősávokban gondolkodni, az online médiában, legyen szó akár a Facebook-ról vagy a YouTube-ról az algoritmusok mindenki számára személyre szabott tartalmakat tudnak ajánlani. Ha pedig ezt a képességet kombináljuk a mesterséges intelligencia kreatív funkcióival, mint például a beszédkészséggel vagy a képgenerálással, akkor nem nehéz rájönni, hogy itt bizony Pandora egyik szelencéje nyílt ki.
▶ HR-esek: akik hiába dolgoznak emberekkel, attól még nincsenek biztonságban. Az IBM például nem is olyan rég jelentette be, hogy a cégnél a HR-es munka 94 százalékát ma már mesterséges intelligencia végzi el.
Az önfejlesztés a túlélés kulcsa
A kérdés csak a szokásos:
veszélyezteti a mesterséges intelligencia a fehérgallérosokat?
A válasz pedig egy egyértelmű és hangos igen. Mint ahogy a számítógép megjelenése is átváltoztatta az irodai munkákat, úgy a mesterséges intelligencia elterjedése is hasonló, csak még intenzívebb hatással fog járni. Fontos megjegyezni, hogy a technológia még új, a cégek többsége pedig még csak kísérletezik vele: ez pedig annyit jelent, hogy a helyzet vélhetően már csak romolni fog az irodai dolgozók számára. De mit lehet tenni ez ellen? A válasz ismerősen csenghet: nem szabad abbahagyni a tanulást és az önfejlesztést.
Mint ahogy Mérő László is mondta:
nem az AI fogja elvenni a munkádat, hanem olyasvalaki, aki AI-t használ.
Akármennyi igazság is van ebben az állításban, tény és való, hogy akik hajlandók és képesek lépést tartani a fejlődéssel, sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint akik csak sodródnak az árral. Senki se számítson különösebben a nagyvállalatok jóindulatára: biztosak lehettek benne, ha csak 10 forintot spórolnak azzal, hogy lecserélnek Téged egy algoritmusra, akkor valószínűleg meg is fogják azt tenni.