A finnek számára kiemelten fontos az oktatás ügye. Meggyőződésük, hogy a függetlenségük óta eltelt alig több mint egy évszázad alatt a minőségi oktatásnak köszönhetően váltak szegény országból a világ egyik legfejlettebb országává.

1. A diákok országszerte egységes színvonalú oktatást kapnak

A finn oktatási rendszer legfontosabb célja, hogy minden diák egyenlő esélyekkel férjen hozzá az oktatáshoz, függetlenül attól, hogy hol él, és milyen anyagi körülményekkel rendelkezik a családja. A finn iskolák nem versenyeznek egymással, nincsenek rangsorok, elitiskolák (még magániskolák is alig), inkább arra törekszenek, hogy a legkisebb finn településen iskolába járó diák is olyan magas színvonalú oktatásban részesülhessen, mint a Helsinkiben tanulók. 

A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat már a kezdetektől fogva gyógypedagógus és pszichológus segíti, így jó eséllyel ők is hamar felzárkóznak. A tehetséggondozásra is kiemelt figyelmet fordítanak.

A finn oktatási filozófia alapja, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, és ezt kell kibontakoztatni.

2. Ingyenes étkezés, tankönyv és tanszerek

Szintén nagy előny, hogy a szülőknek nem kell fizetniük semmiért. Finnország volt az első állam, amelyik 1948-ban bevezette az iskolákban az ingyenes étkezés lehetőségét. A menzákon ízletes és egészséges ételeket adnak, valamint az ételérzékenységgel élők számára is kínálnak alternatívákat. A büfékben is főként egészséges élelmiszereket árulnak.

A tankönyvekért és a tanszerekért sem kell fizetni, ezek minden diák számára ingyenesen elérhetőek. A felsőbb évfolyamokon jellemzően a digitális eszközöket, mint például a laptopot és a tabletet is biztosítják. A távolabb élő diákokat pedig díjmentesen igénybe vehető iskolabuszokkal viszik az iskolába. 

3. Az életre is nevelnek

A finn oktatási rendszer egyik alapja a tantárgyak közötti összefüggések átlátása és a komplex gondolkodás fejlesztése. A tárgyi tudás mellett a finn iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a hétköznapi életben hasznosítható készségek elsajátítására is. A tanterv részét képezi az egészséges táplálkozás, a mozgáskultúra, a környezetvédelem, és még pénzügyi tudatosságra, valamint kritikai gondolkodásra is nevelnek. Az órák többnyire interaktívak és gyakorlatorientáltak.

4. Erős nyelvtudás, digitális érettségi

A finn diákok erős angol nyelvtudással rendelkeznek, uniós szinten is a legjobbak közé tartoznak. A siker titka, hogy az oktatás során az aktív nyelvhasználat és a szituációs gyakorlatok vannak fókuszban. Finnországban a felnőtt lakosság több mint 70 százaléka beszél angolul. A digitális kompetenciák fejlesztése is fontos sarokköve az oktatásnak. A finnek ebben is meghaladták a korukat, már a Covid előtti években elkezdték fokozatosan bevezetni a digitális érettségit.

5. Csak semmi stressz

A finn iskolákban kevés házi feladatot adnak, inkább a tanórákat igyekeznek minél tartalmasabban tölteni. Az órák általában 9-kor kezdődnek, tehát túl korán sem kell kelni. A szünetek is hosszabbak, a gyerekeknek még hivatalos játékidő is elő van írva az órák között. A diákok kipihentebbek és motiváltabbak, így jobban van kedvük iskolába járni. Természetesen dolgozatok, vizsgák náluk is vannak, de nem a számonkérésen van a hangsúly (ez a szó nem is igazán létezik a szótárukban), hanem a tudás elmélyítésén. Gyakori, hogy a tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, és projektmunkát adnak le, vagy prezentációkat készítenek. 

Mindezek a sikerek persze a tanárok munkájának is köszönhetők. Finnországban presztízs tanárnak lenni, mentorként is tekintenek rájuk. És akkora bizalmat kapnak, hogy saját maguk választhatják meg a pedagógiai módszereiket. Magas szakmai elvárások, de nagy társadalmi megbecsülés is övezi a tanári hivatást.