Húszéves mélyponton a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, sőt, egyre többen térnek vissza tanulni és szakmát szerezni, közöttük egyre több roma származású.
2024-ben húszéves mélypontra csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A statisztikák szerint
a 18–24 éves korosztályban a korai iskolaelhagyók aránya 10,3 százalékra esett vissza, ami jelentős előrelépést jelent az elmúlt évtizedek trendjeihez képest.
A „korai iskolaelhagyó” kifejezés azokra a fiatalokra vonatkozik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hétben nem vettek részt semmilyen képzésben. Az arányuk 2023-ban még 11,6 százalék volt, tehát egyetlen év alatt 1,3 százalékpontos javulás történt – ilyen mértékű csökkenésre korábban nem volt példa.
A javulás hátterében több tényező áll. Az egyik legfontosabb, hogy nőtt az érintett korosztály részvétele az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásban. A szakképző iskolákban például egy év alatt több mint 11 ezerrel nőtt a tanulók száma: míg 2023-ban 85,5 ezren tanultak ezekben az intézményekben, 2024-re ez a szám 97,2 ezerre emelkedett. Ennek egyik ösztönzője lehetett, hogy a második szakképzés ingyenessé vált.
_
hirdetés
_
hirdetés
Különösen figyelemre méltó, hogy a növekedés főként a nem nappali tagozatos, vagyis 18 év feletti, nem tanköteles korú tanulók körében történt. 2023-ban még 25,9 ezer ilyen diákot tartottak nyilván, 2024-re viszont már 41 ezret – vagyis egyre többen térnek vissza tanulni és szakmát szerezni azok közül, akik korábban végzettség nélkül hagyták el az oktatási rendszert.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2030-ra minden tagországban 9 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyás aránya – Magyarország most először közelít ehhez a célhoz ilyen látványos mértékben.
A Belügyminisztérium szerint a pozitív trend mögött az is áll, hogy egyre több roma fiatal szerez szakképesítést.
A 2011 és 2022 közötti időszakban megduplázódott azoknak a romáknak az aránya, akik érettségit szereztek, és közel 30 százalékkal nőtt a szakképesítéssel rendelkező roma fiatalok száma.
A minisztérium ezt több, egymásra épülő társadalmi programnak tulajdonítja, köztük a Biztos Kezdet Gyerekházaknak, a Tanodáknak és az Útravaló ösztöndíjprogramoknak, melyek évente tízezer fiatal fejlődését támogatják.
A statisztikák tehát nemcsak számokat tükröznek, hanem társadalmi változásokat is: azt mutatják, hogy
egyre többen ismerik fel a tanulás és a szakképzettség fontosságát,
és ha adottak a feltételek – mint például a hozzáférhető képzések és a támogatási rendszerek –, a fiatalok hajlandók is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kovácsművészet – egy szakma alkonya Szombathy Gábor kovácsművész valódi régimódi mesterember, szakmájáról pedig őszintén és sokszor meglepően nyilatkozik.
Tabuk nélkül: így néz ki a boncmesteri hivatás Tényleg úgy dolgoznak a boncmesterek, mint a filmeken? Most megtudhatod, hogy mi igaz abból, amit a legtöbben gondolnak a boncmesterekről.
