Az ÉVOSZ „Tudásigényes építőipar – Az egyetemi kutatások és a gyakorlat kapcsolata” címmel rendezett konferenciát múlthéten, amin a Szakmaverzum is jelen volt. Ezen többek között bemutatták a szövetség és az egyetemek közötti egyeztetés eredményeként az ÉVOSZ az építő- és építészmérnöki karok kutatási tevékenyégét. A rendezvényen Koji Lászlóval, a szövetség elnökével is beszélgettünk, aki elmondta: mi kell, ahhoz, hogy jó szakemberek lépjenek ki az építőipari piacra.

„Hatékonyság, tudás, minőség – közhelynek tűnhet, ezek egy jó építőipari szakember ismérvei. Az építőipar akkor tud hatékony lenni, ha minden szereplő hatékony, ebben pedig a tudás van a fő helyen. Az ÉVOSZ az elmúlt években sokat foglalkozott az építőipari szakképzéssel, a duális képzés lehetőségeivel, de bővítettük repertoárunkat az egyetemi mérnökképzéssel is” – mondta a Szakmaverzumnak Koji László.

Az építési vállalkozókat tömörítő érdekvédelmi szövetség, az ÉVOSZ elnöke ezzel arra utalt, hogy az építőipari minden szintjén szükség van minőségi, hatékony tudásra, a szakképzésen keresztül az egyetemi képzésekig arra kell koncentrálni, hogy minél jobban képzett szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Márpedig a szakképzés és a felsőoktatás ma már kéz a kézben jár, ahogy arról ITT is írtunk nektek.

Fontos az együttműködés fokozása, a tudás megosztása

Az építésgazdasági értéklánc megújulásához szükség van az egyetemek és a szakma fokozottabb együttműködésére. Az egyetemi oktatás továbbfejlesztése keresletorientált kell, hogy legyen. Koji László ennek érdekében az építőipar számára mérnökképzést végző egyetemi karok, a kormányzat és az építőipari vállalkozások szorosabb együttműködését kezdeményezte.

Koji László előadása a „Tudásigényes építőipar – Az egyetemi kutatások és a gyakorlat kapcsolata” konferencián.
Fotó: ÉVOSZ

A kezdeményezés nyomán nyolc hazai egyetemmel, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásával az együttműködés keretében öt témát határoztak meg:

 1. Iparági jövőtechnológiai stratégia közös építése,

 2. Az egyetemi képzések kimeneti minőségének, állandó értékelési rendszerének felállítása – mérések, értékelések kidolgozása,

 3. Kutatások: az egyetemi jövőt vezető kutatások megismerése és iparági igények alapján közös kutatási témák kidolgozása,

 4. Gyakorlati képzések fejlesztése az egyetemeken; iparági ismeretek és együttműködések,

 5. Promóció, oktatási paradigmaváltás, élethosszig tartó tanulás középiskolától kezdve folyamatosan, szaktanári képzések, építő iparági és egyetemi életpálya modellek.

Piacképes, fenntartható tudás

Magyarország jövőjének kulcskérdése a saját kutatások sikere. Ehhez elengedhetetlen az egyetemek és a vállalkozások közötti közös kutatási témák meghatározása. Fontos az építőipar szereplői számára, hogy a kutatások tárgya jól ismert legyen, az esetleges együttműködésben érintett építőipari cégek képviselői reális képet kapjanak az egyetemeken végzett munka teljességéről. Az egyetemek a kutatások révén is a jövő generációjának oktatásába fektetnek be. A cél, hogy a hallgatók korszerű, piacképes és fenntartható tudással rendelkezzenek, amellyel hatékonyan válaszolhatnak a modern kihívásokra.

Ehhez egy olyan fórumra van szükség, ahol egy folyamatos párbeszéd alakulhatna ki az egyetemek és az ipar között, annak érdekében, hogy mind a két félnek megfelelő képe alakuljon ki az egyetemeken folyó kutatásokról, hogy pontosabban meg lehessen ismerni mind a két fél igényeit. Az idén alakult Nemzeti Innovációs Ügynökség feladata megteremteni azokat az alkalmakat, ahol a gazdaság szereplői és az egyetemek képviselői találkozhatnak.

Dolgozni kell azon, hogy a tudásmegosztás megvalósuljon, mert ez ma Magyarországon óriási hiány mind az ipar, mind a felsőoktatás tekintetében, de ezt be lehet pótolni.

Getty Images

A kutatások összehangolásához szükség van egy hosszútávú építőipari stratégiára. Ennek hiányában esetiek lesznek a kutatások, nem lesznek elég hatékonyak. Az építőipari cégek körülbelül 5 százaléka képes arra, hogy részt vegyen a kutatásokban, és nekik van egy olyan feladatuk is, hogy a hozzájuk kötődő beszállítókat, illetve az értéklánc többi szereplőjét oktassák, tovább adják a tudást.

Sokkal több olyan mérnökre lenne szükség, aki szorosan kapcsolódik az egyetemhez.

Erre lehet egy megoldás a kooperatív doktori program, amely keretén belül az egyetem és a vállalkozás együtt támogatja, hogy az adott jelölt doktori képzéssel PHD végzett legyen.

„Fel kell térképezni, hogy mit tud az ipar hozzátenni, és mit tud hasznosítani az egyes egyetemek kutatásaiból. Az egyetemeknek közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítaniuk az ipar szereplőivel, hogy ledöntsék azt a prekoncepciót, hogy az egyetemen nagy tudású, nagyon képzett emberek vannak, akikkel nincs közös nyelv” – summázta az ÉVOSZ.