Egy nagyon jó, és egyben elgondolkodható írást hoztunk számotokra. Volt egy kerekasztalbeszélgetés, melynek résztvevői arra jutottak, hogy súlyos dilemmák előtt áll a szakképzés. Többek között azt vitatták meg: lesz-e elég gyerek a szakképzésben, mi fog történni a hiányszakmákban, ki fogja megfelelő színvonalon oktatni a diákokat?
Az energiaszektorban dolgozó E.ON-nak 6200 munkatársa és 4 millió ügyfele van az országban. Az jövő munkavállalóinak képzéséből is kiveszik a részüket: 12 tanműhelyt üzemeltetnek, ahol 13 főállású szakoktató 118 hallgatót képez és 15 szakképzési intézettel vannak kapcsolatban – ezekről mi is beszámoltunk nektek a Szakmaverzumon. Az egész oktatási tevékenységüket az eredményesség indokolja: a programokból kikerülő diákjaik 50 százaléknál magasabb a felvételi aránya a céghez és az 50 százaléknál alacsonyabb fluktuáció. „Ha az utánpótlásról van szó, akkor nem arról beszélünk, hogy miként fogunk egy pozíciót betölteni, adott munkakörre hogyan fogunk kollégát találni, hanem legtöbbször arról, hogy tudjuk egyáltalán ezt a szakmát fenntartani” – jelentette ki egy konferencián a közelmúltban Kurdits Tamás, E.On Hungária csoport műszaki tudásmenedzsment csoport vezetője.
Ha a villanyszerelő és gázszerelő képzettségekre gondolunk, mivel mindannyian láthattuk az elmúlt évek piaci változásait, feltételezhetnénk, hogy ez egy nagyon menő szakma ma a fiatalok körében. A tanulói létszámok tükrében azonban ez egészen máshogy alakult. Felméréseik szerint a 2023-2024-es tanévkezdéskor például Baranyában 17-en tanultak villanyszerelőnek és 11-en gázszerelőnek. Tavaly mintegy 130 diákot vettek fel gázszerelő képzésre, előző évben 250-et – vagyis gyakorlatilag egy év alatt felére csökkent a gázszerelőnek jelentkezők száma. Pest vármegyén kívül nincs 3 számjegyű tanuló az intézményekben – ismertette a nem túl rózsás helyzetet az E.ON csoportvezetője. A szakember szerint, ha a demográfiai mutatókat nézzük, azt látjuk, hogy
2030-ra 8000 pályakezdővel lesz kevesebb munkavállaló a piacon a szükségesnél.
Kurdits Tamás úgy látja: ezek a szakmák nem lettek népszerűbbek az elmúlt években.
Getty Images
Nagy harc egyre kevesebb gyerekért
„A baj demográfiai okokból válik igazán súlyossá, de miután 2020-ban átalakították a szakképzést, szerencsére egyre nagyobb számban és arányban választják ezt a továbbtanulási formát a tanulók” – fűzte hozzá Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja.
Arról, hogy a szakképzés egyre népszerűbb, és mára gimnáziumokat is veri, illetve hogy oldódnak a szakképzéssel kapcsolatos előítéletek a területért felelős államtitkárral, Varga-Bajusz Veronikával is beszélgettünk a Szakmaverzumon. ITT írásban, ITT pedig 7Dasy podcast műsorunk vendége volt.
Gede Eszter szerint a technikum és a szakképző iskolai intézménytípusok közül előbbi a népszerűbb, azonban ennek felfutása ellenére
_
hirdetés
_
hirdetés
a szakemberhiányt szerinte nem csupán gyerekek képzésével nem lehet megoldani, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a felnőttek képzésének, átképzésének
Ez pedig egy elég lényeges és fontos állítás.
Van, ami kifogy, van ami megtelik
A technikumi képzés nagyon népszerű lett az utóbbi időben – mondta Gede Eszter – legyen szó informatikáról, gazdálkodás és menedzsmentről, vagy elektronika-elektrotechnika-gépészetről, gyakorlatilag a technikumi osztályok megtelnek és gyakran az szab határt a képzések bővítésének, hogy ezekben az iskolákban ennyi a férőhely. A Győri Szakképzési Centrum kancellárja szerint fontos lenne, hogy a cégek ne csak szakmákat népszerűsítsenek, hanem iskolákat is.
Getty Images
A tapasztalatok szerint kevésbé népszerű a hároméves szakképzés, (korábban szakmunkásképző) bár itt is vannak népszerű területek: vendéglátás, műszaki területek, az építőipari, faipari, bútoripari szakmáknál viszont komoly kihívásokkal néznek szembe az intézmények – mondta Gede Eszter.
A legnépszerűbb szakma az automatikai technikusok, ott a duális partnerek már 9-10. évfolyamban kiválasztják a leendő munkatársaikat, már az ágazati alapvizsga után a tanulók nagy része előszerződéssel rendelkezik valamelyik céghez
– tette hozzá a szakképzési szakember. A felnőttek azonban már a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően választanak maguknak szakmát: ha átképzik magukat, nagy számban jelennek meg az éptőipari és faipari szakmák területén. Azt pedig érdemes mindig újra elmondani, hogy két szakma és az első szakképesítés megszerzése mindenki számára ingyenes, sokan ezt nem tudják – szögezte le a képzési vezető.
Mit lehetne másként csinálni?
Vállalati oldalról az iskolai tananyagok összeállításában lehetne még javulás, ebbe a cégek részéről történhetne egy nagyobb bevonódás – mondta Kurdits Tamás.
Klész Tibor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője szerint azon is lehetne javítani a hatékonyság érdekében, hogy a tanuló milyen időarányban vesz részt éppen a képzésben az iskolában vagy a vállalatnál. Nehézséget jelent továbbá, hogy immár nem tanulmányi szerződéses jogviszonyban, hanem munkaviszonyban dolgozik a tanuló az iskolaévek alatt az adott vállalatnál (és az iskolapadban is munkaviszonyban van, csak épp fel van menve a munkavégzés alól!) – ez jogilag sokszor feladja a leckét az iskoláknak.
A duális képzésben egyébként az a fő motiváció, hogy ha egy cég a saját munkaerő utánpótlását akarja biztosítani – jelentette ki Klész Tibor. A cél olyan cégeket bevonni, amelyek minőségi tudás átadására képesek és megtalálják azokat a tanulókat, akik alkalmasak a szakma elsajátítására, majd ezt követően felvehetőek a céghez.
Kurdits Tamás szerint azonban sok cég nem tanítani, hanem foglalkoztatni akarja a fiatalokat, ez nem feltétlenül jó. A másik céges buktató, hogy a tanulás végén nem biztos, hogy a gyakorlati helyet adó vállalatnál akarnak elhelyezkedni a diákok. A harmadik nehézség, hogy nehéz olyan jó szakembereket találni, akik szakoktatóként is be tudnak kapcsolódni úgy, hogy beszélnek a fiatalok nyelvén, pedagógiai érzékük van.
Amennyiben egy diák külföldön próbálná ki magát, akkor már a szakképzésben tanulóknak is vannak mobilitási programok tapasztalatszerzésre ez kiváló, de reméljük, hogy ezután visszatérnek Magyarországra – mondta Gede Eszter.
